PK BH 1995/20
PK BH 1995/20
1995.01.01.
Tisztességtelen verseny tilalmának megsértése olyan csomagolás alkalmazásával, amelyről a versenytárs áruját szokták felismerni [1984. évi IV. tv. (TGT) 4. §, 1990. évi LXXXVI. tv. (TPT) 7.§].
Az elsőfokú bíróság részítéletével megállapította: az I. r. alperes 1989. június 1. és augusztus 30. között jogosulatlanul gyártotta és forgalmazta a "biztonsági ablakzár" megnevezésű terméket, megsértve ezzel a felperesek "rögzítőszerkezet gépkocsi elefántablakához" tárgyú szabadalmát. Ezeknek a termékeknek a gyártásától és forgalmazásától az I. r. alperest eltiltotta. Elrendelte az ítélet jogsértést megállapító rendelkezéseinek közzétételét az Autó-Motor című újságban, a szabadalombitorlás abbahagyására irányuló és a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmába ütköző magatartás körében előterjesztett keresetet pedig elutasította. Az ítélet elutasító rendelkezésével kapcsolatban indokolása szerint az I. r. alperes más műszaki megoldást dolgozott ki, ezáltal az általa gyártott és forgalmazott termék kikerült a felperesek szabadalmával érintett oltalmi körből. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmába ütköző magatartás állításával a szabadalmi oltalom nem terjeszthető ki az oltalmi körbe nem tartozó termékre. A csomagolási mód nem újszerű, és különbözik a felperesek termékeinek a csomagolásától.
Az elsőfokú részítélet ellen a felperesek fellebbeztek. Kérték - többek között - annak megállapítását, hogy az alperesek magatartása a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmába ütközik, a bíróság ettől tiltsa el az alpereseket, és kötelezze őket elégtétel adására.
A másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezéseit pedig részben megváltoztatta. Megállapította, hogy az alperesek a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző tevékenységet valósítottak meg azzal, hogy a "biztonsági ablakzár" megjelölésű termékeiket a felperesek "biztonsági ablakzár" megjelölésű termékével összetéveszthető csomagolásban forgalmazták. Az alpereseket a jogsértés abbahagyására kötelezte, és a további jogsértéstől eltiltotta. Feljogosította a felpereseket, hogy az alperesek költségén az Autó-Motor című újságban az ítélet tartalmát közleményként megjelentessék. Ítéletének indokolásában a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a tisztességtelen verseny tilalmának megsértése esetén a jogsértésnek a megállapítását nem zárja ki önmagában az a körülmény, hogy az alperesek által forgalmazott termék az időközbeni műszaki módosítások miatt már nem ütközik a felperesek szabadalmába. A szabadalombitorlás és a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás egymással párhuzamos is jelentkezhet, a jogszabályban meghatározott szankciók párhuzamosan is érvényesíthetők, a jogvédett érdekek ugyanis nem azonosak. Az adott tényállástól függ, hogy mindkét jogsértés vagy csak az egyik kerül-e megállapításra.
A felperesek a szabadalmuk alapján gyártott biztonsági ablakzárat keménypapírra helyezve, vákuumfóliával borítva az alpereseket megelőzően forgalmazták. A felek által forgalmazott biztonsági ablakzárak külső megjelenésük alapján az átlagos vásárló számára összetéveszthetők. Színük, formájuk nagymértékben hasonló, az a különbség pedig, hogy az egyiknek az anyaga fémből van, a másiknak pedig műanyagból, a csomag kibontása nélkül nem érzékelhető. Miután valamennyi peres fél átlátszó vákuumfólia borítás alatt forgalmazza a termékeket, a fóliaborítás pedig követi a termék külső formáját, alakját, ezért az átlagvásárló számára a termékek összetéveszthetők. Az alpereseknek ez a magatartása a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. tv. (TGT) 4. §-ában és az 1991. január 1-jétől hatályos a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (TPT) 7. §-ába ütközik, ezért a Legfelsőbb Bíróság ítéletével a jogsértést megállapította és jogkövetkezményeit alkalmazta.
A Legfelsőbb Bíróság által hozott jogerős másodfokú ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak.
A perben vizsgált időszakban történt jogszabályváltozásra tekintettel az alperesek folyamatos magatartásával kapcsolatban a TGT és az 1991. január 1-jén hatályba lépett TPT rendelkezéseit kellett alkalmazni. A TGT 4. §-a a tisztességtelen verseny tilalmáról úgy rendelkezik, hogy tilos az árut, illetőleg a szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel forgalomba hozni, továbbá az áru kihirdetésében olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársát, illetőleg annak áruját szokták felismerni. A TPT 7. §-a szerint pedig tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vágy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni. Mindkét idézett jogszabályi rendelkezés értelmében tilos tehát olyan csomagolást alkalmazni, amelyről versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.
A jogerős ítélet a bizonyítékoknak a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelő, a maguk összességében való okszerű mérlegelésével, iratellenesség nélkül tartalmazza azt a megállapítást, hogy az alperesek által alkalmazott csomagolásról a versenytárs felperesek áruja felismerhető. Annak az elbírálásánál, hogy az alperesek árujukat olyan jellegzetes külsővel, csomagolással hozták-e forgalomba, amelyről a versenytárs felpereseket, illetőleg jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező árujukat szokták felismerni, a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá.
A jogerős ítéletben helyesen megállapított tényállás szerint a felperesek a szabadalmuk alapján gyártott biztonsági ablakzárat keménypapírra helyezve, vákuumfóliával borítva az alpereseket megelőzve vezették be a kereskedelmi forgalomba. A forgalomban ez a csomagolási mód nem tekinthető egyedinek, és más termékeknél is alkalmazzák.
A felperesek speciális célt szolgáló áruja azonban szakmai körökben ezzel a csomagolással, ezzel a külső formával vált ismertté. A termékeknek a kereskedelmi forgalomba kerülése után az I. r. alperes ugyanezt a terméket nemcsak a felperesek csomagolásával azonos módon, de a felperesek szabadalmát megsértve, szabadalombitorlással hozta forgalomba. Utóbb a termékek előállításánál saját megoldást alkalmazott, a szabadalombitorlással felhagyott, de mind ő, mind pedig a II. r. alperes folytatta a biztonsági ablakzárak forgalmazását. Ilyen körülmények között, az előzményeket is figyelembe véve, az alperesektől elvárható tisztességes piaci magatartás az lett volna, ha a felperesek árujával azonos célra szolgáló saját áruikat nem olyan külső formában hozzák forgalomba, mint amellyel a versenytárs felpereseknek a forgalomba bevezetett áruja ismertté vált. Az alperesek azonban továbbra is azonos külső formában hozták forgalomba áruikat. A jogerős ítélet ezért - szemben a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal - a TPT 7. §-ának megfelelő alkalmazásával helyesen állapította meg, hogy az alperesek magatartása a tisztességtelen verseny tilalmába ütközik. A felperesek jogosultak voltak a TGT 18. §-a és a TPT 28. §-a alapján az ebből eredő igényüket az alperesekkel szemben érvényesíteni. A jogerős ítélet nem sérti sem a TGT 4. §-át, sem a TPT 7. §-át.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek értelmében a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. X. 20. 658/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás