• Tartalom

BK BH 1995/204

BK BH 1995/204

1995.04.01.
A meghatalmazott védővel szemben a rendbírság kiszabása indokolt, ha egy nappal a tárgyalási határnap előtt kéri a tárgyalás elhalasztását, és a bíróságnak a kérelmet elutasító végzése ellenére a tárgyalásról távol marad, illetőleg a helyettesítéséről sem gondoskodik [Be. 108. § (1) bek., 113. § (1) bek. c) pont].
Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt folyamatban levő büntetőügyben a vádlott a védelmének ellátására
1990. december 4. napján dr. C. G. ügyvédet hatalmazta meg.
A megyei bíróság az 1994. október 27. napjára kitűzött tárgyalásra dr. C. G. ügyvédet megidézte, aki az idézést 1994. szeptember 13. napján átvette. Az idézés a védőnek a tárgyaláson való megjelenési kötelezettségét tartalmazta. A vádlott 1994. október 24. napján azonban ügyének ellátására újabb meghatalmazással dr. B. I. ügyvédet bízta meg, aki a meghatalmazás elfogadásával tudomásul vette azt is, hogy a megyei bíróság az ügyben 1994. október 27. napjára tárgyalást tűzött ki, és a tárgyaláson való megjelenése kötelező.
E tények ismeretében dr. B. I. az 1994. október 27. napjára kitűzött tárgyalás elhalasztását kérte 1994. október 26-án - a tárgyalás megtartása előtt egy nappal - arra hivatkozással, hogy 1994. október 27-én más bíróságon kell ugyancsak tárgyaláson megjelennie.
A megyei bíróság az 1994. október 26. napján kelt végzésével dr. B. I. ügyvédnek a tárgyalás elhalasztására irányuló kérelmét elutasította azzal az indokolással, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában, a tárgyalás előtt egy nappal annak elhalasztására már nincs mód. Hivatkozott a megyei bíróság továbbá arra is, hogy az ügyben nagyszámú, 15 vidéki tanút nagy távolságról megidézett, és az értesítésük már nem lehetséges, így a tanúk felesleges megjelenése a tárgyalás elhalasztása esetén jelentős többletköltséget eredményezne.
A megyei bíróság által az 1994. október 27. napján megtartott tárgyaláson dr. B. I. meghatalmazott védő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, és helyettesről sem gondoskodott. A vádlott a tárgyaláson előadta, hogy a meghatalmazott védő a bíróság előző napon hozott végzését megkapta, amelyet a bíróság telefaxon továbbított, és őt is értesítette arról, hogy a bíróság a tárgyalás elhalasztására irányuló kérelmét elutasította, egyben felhívta a vádlottat arra, hogy ő a tárgyaláson jelenjék meg.
A tárgyalás megtartására azonban a meghatalmazott védő megjelenése nélkül nem kerülhetett sor, ezért a megyei bíróság dr. B. I. ügyvédet 25 000 forint rendbírsággal sújtotta.
Dr. B. I. ügyvéd a rendbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezést jelentett be. Hivatkozott arra, hogy a vádlottól a megbízást csak pár nappal a kitűzött tárgyalási határidő előtt kapta meg, és ezért terjesztette elő a tárgyalás elhalasztása iránti kérelmét. Álláspontja szerint a büntetőeljárás szabályainak megfelelően járt el, amikor bejelentette előzetesen, és alapos okkal indokolta a tárgyalásról objektív ok miatt történő távolmaradását; hivatkozott arra: nem volt abban a helyzetben, hogy a tárgyaláson részt tudjon venni. Ezért az előzetes kimentésre tekintettel alaptalan a vele szemben alkalmazott rendbírság kiszabása, így annak a felülbírálatát és elengedését kérte.
A legfőbb ügyész a megyei bíróság végzésének a helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés alaptalan.
A megyei bíróság a rendbírság kiszabása során figyelemmel volt arra, hogy dr. B. I.-nek az 1994. október 24. napján történt meghatalmazásakor már tudomása volt arról, hogy az 1994. október 27. napjára szólóan más bíróságon is megjelenési kötelezettsége van, és az új meghatalmazás alapján a vádlott ügyében a megyei bíróság előtt a tárgyaláson való megjelenése is kötelező. A megyei bíróság a halasztás iránti kérelmének elutasításával egyidejűleg ismételten felhívta a meghatalmazott védőt a tárgyaláson való kötelező megjelenésére, és kellően megindokolta, hogy a tárgyalás elhalasztására egy nappal a tárgyalás megtartása előtt miért nem kerülhet sor. A bíróság a végzést telefaxon továbbította dr. B. I. ügyvédnek, aki erről tudomást is szerzett, ennek ellenére a tárgyaláson nem jelent meg, és a helyettesítéséről sem gondoskodott.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a rendbírság kiszabását indokoltnak találta. Egyetértett a megyei bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a tárgyalás elhalasztása esetén a nagyszámú, nagyobb távolságról idézett, vidéki tanúk felesleges megjelenése jelentős idő- és többletköltséggel jár, s nem utolsósorban a szakértőknek, a tanúknak és a bíróságnak jelentős idő- és munkakiesést jelent, végül a büntetőeljárás elhúzódását eredményezi.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság dr. B. I. ügyvéd fellebbezését alaptalannak találta, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. III. 2592/1994. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére