PK BH 1995/207
PK BH 1995/207
1995.04.01.
Visszaélésszerű joggyakorlás hiányában nincs helye a jognyilatkozat ítélettel való pótlásának [Ptk. 5. § (3) bek.].
A bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes arra irányuló kereseti kérelmét, hogy a volt élettársával, az alperessel közös tulajdonban levő, osztott használatú ingatlan műszaki leválasztása érdekében az elvi építési engedélyhez az alperes hozzájáruló nyilatkozatát ítéletével pótolja. A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatása és a keresetének való helytadás iránt, minthogy a bíróság a Ptk. 5. §-ában szabályozott törvényi feltételeket az adott esetben tévesen nem tekintette megvalósultnak. Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helyesen indult ki a bíróság a kereset érdemi eldöntése körében abból, hogy a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései szerint a tulajdonostársak egyhangú határozatához kötött építési tevékenységhez a hiányzó hozzájáruló nyilatkozat a Ptk. 5. §-a alapján csak egészen kivételes esetekben pótolható.
A Ptk. 5. §-a alkalmazásának a tulajdonosi jogok gyakorlása esetén is csak akkor lehet helye, ha valamelyik tulajdonostárs a jogszabály által megkívánt egyhangú határozat létrejöttét a közös tulajdonhoz fűződő jogai rendeltetésellenes gyakorlásával hiúsítja meg. A magatartása ugyanis csak ebben az esetben minősül visszaélésszerűnek, amely a Ptk. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a jognyilatkozat pótlásának a törvényi feltétele.
Abban a körben, hogy mi tekinthető rendeltetésellenes joggyakorlásnak a tulajdonosi jogok gyakorlása körében, a jogerős ítélet helyes jogi álláspontja szerint különösen annak van jelentősége, hogy milyenek a közös tulajdonban álló ingatlan adottságai, a kialakult használati viszonyok és a felek körülményei. Nem vezethet ugyanis a jognyilatkozat pótlása a használat egyoldalú megváltoztatására, indokolatlanul nem róhat aránytalan terheket a tulajdonostársakra, és nem járhat azzal az eredménnyel, hogy a korábbi használat megosztására figyelemmel már amúgy is eltérő használati arány és a bejegyzett tulajdoni arány közötti rés tovább növekedjék, és ehhez képest a tényleges helyzet és a jogi helyzet egyensúlya tovább romoljék. A jelen esetben a bíróság a döntése meghozatalánál kellő súllyal vette figyelembe a fenti rendezési szempontok tükrében azt, hogy a tervezett műszaki megosztás további eltolódást eredményez az amúgy is vitatott tulajdoni arányokban az alperes terhére. Feltételezi az eddigi használati megosztás jelentős megváltoztatását, és olyan számottevő kiadás vállalására kényszeríti az alperest, amely nélkül a lakása használhatatlan lenne.
Mindezeket együtt értékelve a bíróság helytállóan jutott arra a jogi álláspontra, hogy az alperes részéről a műszaki leválasztáshoz való hozzájárulás megtagadása nem jelenti a közös tulajdonhoz fűződő jogai rendeltetésellenes gyakorlását. Visszaélésszerű joggyakorlás hiányában pedig a Ptk. 5. §-a (3) bekezdése alkalmazásának nincs helye.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. I. 22. 178/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás