PK BH 1995/210
PK BH 1995/210
1995.04.01.
A személyhez fűződő és a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogok megsértésére alapított igény elbírálásának szempontjai [Ptk. 76. §, 1990. évi LXV. tv. 18. §, 98–99. §, 1992. évi LXIII. tv. 19–21. §, 32/1992. (V. 29.) ÁB hat.]
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a személyhez fűződő, valamint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogait megsértette, amikor őt, mint állampolgárt eltiltotta az 1992. november 12-i képviselő-testületi ülésen való részvételtől, zárt ülést rendelt el, és a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet nem adta ki neki. A felperes ezért a jogsértés megállapítását, az alperesnek a további jogsértéstől való eltiltását és nyilvános elégtétel adására kötelezését, valamint kártérítés megítélését kérte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. és 99. §-ai értelmében az önkormányzatok mérlegeléssel hozott döntéseit, illetve azok jogszerűségét a köztársasági megbízott felülvizsgálhatja, és az esetleges törvénysértés megszüntetésére a képviselő-testületet határidő kitűzésével felhívhatja. A köztársasági megbízott az Alkotmánybíróságnál kezdeményezheti a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését is.
Az alperes szervezeti és működési szabályzata lehetővé tette, hogy a képviselő-testület zárt ülést rendeljen el. A választópolgárok pedig ugyancsak a szervezeti és működési szabályzat értelmében - a zárt ülés kivételével - megtekinthetik az ülések jegyzőkönyveit. Az alperes ennek megfelelően járt el, amikor a képviselő-testületi ülésről a nyilvánosságot kizárta, és a testületi ülés jegyzőkönyvét nem bocsátotta a felperes rendelkezésére. Az alperes intézkedései a szervezeti és működési szabályzatán alapultak, tehát nem tekinthetők jogszerűtlennek, és ezért nem is sértik a felperes személyiségi jogait.
Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének való helytadás érdekében a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet megváltoztatása, a keresetének való helytadás érdekében a felperes - jogszabálysértésre hivatkozással - felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint az emberi méltóság megsértése akkor is megvalósulhat, ha a jogsértést elkövető magatartása nem jogellenes. Az emberi méltóság megsértésére akkor is sor kerülhet, ha a jogsértő eljárással létrejött eredménnyel (határozattal) szemben csak meghatározott szerv élhet jogorvoslattal. Az alperes eljárása jogellenes volt, mert az önkormányzati képviselő-testületi ülések nyilvánosak, nyilvános rendezvényeken a hangfelvétel készítését jogszabály nem tiltja, ezért az önkormányzati törvénnyel és az A1kotmánybíróság 32/1992. (V. 29.) AB határozatával ellentétesen járt el az alperes, amikor zárt ülést rendelt el, és a felperest, aki hallgatóként vett részt az ülésen, távozásra szólította fel. Jogellenesen járt el az alperes akkor is, amikor a testületi ülés jegyzőkönyvének kiadását megtagadta, és ezzel az 1992. évi LXIII. törvény 20-21. §-ait megsértette.
A felülvizsgálati kérelem az alábbi okok miatt alaptalan. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. §-ának (1) bekezdése és 21. §-ának (1) bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatokat ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is - köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Ha a közérdekű adatokra vonatkozó kérelmet nem teljesítik, a kérelmező a bírósághoz fordulhat.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a képviselőtestület a működésének részletes szabályait szervezeti és működési szabályzatban határozza meg, a képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását szolgálják.
A lakosság közvetlen tájékoztatásának eszközei sokfélék lehetnek. Ezek közé tartozik a képviselő-testületi ülések nyilvánossága, azon a lakosság részvételének biztosítása, valamint a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyveknek a lakossággal való megismertetése.
A felperes a keresetében azt sérelmezte, hogy az 1992. november 12-i képviselő-testületi ülést zárt üléssé nyilvánították, ezért azon személyesen nem vehetett részt, továbbá azt kifogásolta, hogy az alperes a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv másolatát nem bocsátotta a rendelkezésére.
A felperes kereseti igénye ezért - tartalma szerint - valójában nem a személyhez fűződő jogainak, hanem a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogainak megsértésén alapult, és ezáltal a bíróságtól kérhette a közérdekű adatok kiszolgáltatását. A felperes azonban nem ezt az igényét érvényesítette, hanem személyhez fűződő jogainak megsértését állította.
A felperes személyhez fűződő jogai azonban nem szenvedtek sérelmet. A képviselő-testület ugyanis nem a felperes személyével kapcsolatos ügyeket tárgyalt, ezért a felperes személyes érdekei nem szenvedtek csorbát a zárt ülés elrendelésével. A Ptk. 76. §-ában meghatározott jogsértő magatartások megvalósulását pedig a felperes nem bizonyította.
A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogait pedig a felperes oly módon gyakorolhatta, hogy az alperes 1993. március 12-én kelt levele alapján a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet az alperes hivatalos helyiségében megtekinthette. A felperesnek az 1992. évi LXIII. törvény 19. és 21. §-án alapuló igénye tehát még a perindítást megelőzően orvoslást nyert. Ezért a jogerős ítélet a felperes (személyhez fűződő jogainak megsértése miatt) előterjesztett keresetét helyesen utasította el.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján a felperes személyhez fűződő jogok megsértésére alapított felülvizsgálati kérelmét alaptalannak találta, és a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a hatályában fenntartotta. A felperes kereseti igényének elbírálása nem indokolta abban a kérdésben való állásfoglalást, hogy az alperes szervezeti és működési szabályzata mennyiben felel meg az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseinek. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ezzel kapcsolatos állásfoglalást mellőzte. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20. 668/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás