PK BH 1995/213
PK BH 1995/213
1995.04.01.
A jogosult hozzájárulásának hiánya nem érinti a tartozásátvállaló szerződés érvényességét [Ptk. 332. § (1) bek.].
Az alperesek által 1990. július I. napján kötött szerződéssel a II. r. alperes megvásárolt a korlátolt felelősségű társaság I. r. alperestől 200 000 db vegyes biohumusz gilisztát 200 000 forint vételárért. A szerződéshez csatolt záradékban az I. r. alperes vállalta, hogy a vételár kiegyenlítése céljából a felperes hitelbank útján hitelfelvételi lehetőséget biztosít. Kötelezte magát arra, hogy mellékkötelezettségként készfizető kezességet vállal a bankkal szemben, és a II. r. alperes helyett és nevében a kölcsönt és kamatait a hitelszerződésben előírt határidőre visszafizeti. Ezt követően - 1990. augusztus 27-én - kelt szerződés alapján a felperes 200 000 forint kölcsönt nyújtott a II. r. alperesnek azzal, hogy a bankkölcsön lejárata 1991. augusztus 27., a kamatának mértéke pedig évi 30%, melynek megváltoztatása tekintetében a jogát fenntartotta. A szerződés utóbb említett rendelkezése alapján a felperes az ügyleti kamat mértékét 1991. január 16. napjától évi 36%-ra emelte. A kölcsönt a II. r. alperes nem fizette vissza.
A bíróság jogerős ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 200 000 forintot, ennek 1990. augusztus 27-től 1991. január 15-ig évi 30%, 1991. január 16-tól évi 36% kamatát és 1991. augusztus 28-tól évi 6% késedelmi kamatot. A II. r. alperes viszontkeresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes és a II. r. alperes között a Ptk. 523. §-ában szabályozott bankkölcsönszerződés jött létre, és a felvett kölcsön visszafizetésére - annak kamataival együtt - a II. r. alperes a készfizető kezes I. r. alperessel egyetemlegesen köteles. A bíróság a Ptk. 210. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglalt feltételek hiányában nem találta alaposnak a II. r. alperesnek a tévedésre, illetve megtévesztésére alapított megtámadását és arra történt hivatkozását sem, hogy tartozását az I. r. alperes átvállalta. Ez utóbbi megállapítása kapcsán kifejtette, hogy a szerződés záradékának szövegezéséből egyértelműen kitűnik, hogy az I. r. alperes csak mellékkötelezettséget (készfizető kezességet) vállalt, de a tartozásátvállalás a felperes kifejezett hozzájárulása nélkül egyébként sem lenne hatályos.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a kereset vele szembeni elutasítása végett - a II. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy a felperesnek tudomása volt a termékértékesítési szerződés tartalmáról, és a tartozásátvállaláshoz a hozzájárulását is megadta, mert alkalmazottai úgy tájékoztatták, hogy a kölcsönt majd az I. r. alperes fizeti vissza. Tévesen mellőzte ezért a bíróság az általa bejelentett B. L. tanú meghallgatását, s jogsértő az a megállapítása, hogy tartozásátvállalás nem történt.
A felperes a per főtárgya tekintetében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Az I. r. alperes a felülvizsgálati eljárásban érdemi nyilatkozatot nem tett.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Ptk. 332. §-ának (1) bekezdése szerint, ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy a lejáratkor teljesíthessen. A (2) bekezdés értelmében pedig, ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép.
A jogszabály idézett rendelkezéseiből következően a tartozásátvállalás a kötelezett és a tartozásátvállaló szerződése, és az abban részt vevők számára jogokat és kötelezettségeket keletkeztet; a jogosult hozzájárulása nem a szerződés létrejöttéhez vagy érvénytelenségéhez, hanem kizárólag a jogügylet vele szembeni hatályosságához szükséges. Az alperesek között létrejött adásvételi szerződés záradékában az I. r. alperes arra is kötelezettséget vállalt, hogy a II. r. alperes helyett és nevében a felperestől felvett bankkölcsönt és annak kamatait visszafizeti. Az alpereseknek ez a megállapodása - ellentétben a jogerős ítéletben kifejtett állásponttal - mindenben megfelel a tartozásátvállalás fogalmi elemeinek, következésképpen tartozásátvállalás - az alperesek egymás közti viszonyában - érvényesen megtörtént.
Helytálló azonban az ügyben eljárt bíróságoknak az a megállapítása, hogy a tartozásátvállaló megállapodáshoz a felperes nem járult hozzá. Ezt - minden további bizonyítás eredményétől függetlenül - egyértelműen igazolja a kölcsönszerződés tartalma, amely szerint a felperes a kölcsön folyósításának feltételéül szabta az I. r. alperes készfizető kezességét, és erre a személyi biztosíték kikötésére a tartozásátvállaláshoz való hozzájárulása esetén értelemszerűen nem kerülhetett volna sor. Miután a jogosult hozzájárulásának hiányában a tartozásátvállaló megállapodás alapján az anyagi jogi jogutódlás nem következett be, a jogerős ítéletnek a II. r. alperest marasztaló rendelkezése nem sért jogszabályt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22. 934/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás