PK BH 1995/218
PK BH 1995/218
1995.04.01.
Gépkocsi töréskárból eredő sérülése esetén a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosító a javítási szolgáltatás járulékos költségeként felmerült általános forgalmi adó összegét is köteles a vele szerződő félnek megfizetni [Ptk. 536. § (1) bek., 548. §.].
Az elsőfokú bíróság a keresetnek megfelelően kötelezte a biztosító alperest 267 251 forint tőke, ennek 1992. december 26-tól a kifizetésig járó évi 20%-os kamata, továbbá 952 399 forint tőke után 1992. december 26-tól 1993. április 6-ig járó évi 20%-os kamat és perköltség megfizetésére. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes tulajdonát képező BMW 525 típusú személygépkocsira vonatkozóan a felek Extra casco biztosítási szerződést kötöttek. A felperes 1992. december 8-án balesetet szenvedett, amelyből eredő kárait december 10-én az alperesnek bejelentette. Az alperes álláspontja szerint a gépkocsi sérülései javíthatók voltak, a totálkár rendezés elől elzárkózott. A felperes az alperes kártérítési ajánlatával szemben beszerezte a javító cég javítási árajánlatát, amely 1 336 256 forintot tartalmazott, ebből 25%: 267 251 forint a javítás esetén fizetendő, az anyag és munkadíj után felszámítandó áfát tartalmazta. Az alperes a számla összegéből az önrészesedés levonása után csak 952 399 forintot fizetett. Álláspontja szerint a felperes nem javíttatta meg a gépkocsit, hanem azt roncsként értékesítette, ezért a javítási számla után áfa-fizetési kötelezettsége nem merült fel, és az a jövőben sem fog felmerülni, így azt az alperesre nem is háríthatja át.
A jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet: a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kéne. Felülvizsgálati álláspontja szerint a kár összegét a teljes javítási költség adja, amely az áfát is tartalmazza.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A peres felek között a Ptk. 548. §-ában szabályozott vagyonbiztosítási szerződés jött létre. E szerződés alapján a Ptk. 536. §-ának (1) bekezdése szerint az alperes a biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére köteles. Az alperes által nyújtandó szolgáltatás körét az általános szerződési feltételnek minősülő Extra casco biztosítási szabályzata tartalmazza. A szabályzat 11. pontja értelmében a biztosító a biztosított vagyontárgyakat én töréskárral összefüggő sérülés esetén legfeljebb a magyarországi átlagos alkatrészárak, és átlagos munkadíjak szerinti helyreállítás költségeit téríti meg. A szabályzat e rendelkezéséből következik, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor töréskárból eredő sérülés esetén az alperes helyreállítási költséget köteles megtéríteni. A szabályzat a helyreállítás költségeinek körét nem határozza meg. Ebből következően mindazokat a munkadíjakat, alkatrészárakat és egyéb, a javításhoz szükséges járulékos költségeket helyreállítási költségként kell megtéríteni, amelyek a teljes javításhoz szükségképpen felmerülnek. A szabályzat pusztán annyi megkötést tartalmaz, hogy a javítás költségeit átlagos alkatrészárak, és átlagos munkadíjak alapján kell meghatározni. E rendelkezésből nem következik az, hogy töréskár esetén az alperes csak alkatrészárat vagy munkadíjat fizet meg, és nem tartalmaz olyan kikötést, hogy az egyéb járulékos költségek megfizetésére nem köteles. Az általános forgalmi adó a javítási szolgáltatás járulékos költsége, amely a helyreállítás költségeit terheli, tehát maga is helyreállítási költség. Ezért az alperes - függetlenül attól, hogy a javítás ténylegesen megtörtént-e vagy sem - töréskár esetén az áfa-val együtt számított javítási költséget köteles a helyreállítás teljes költségeként megfizetni. Téves az az álláspont, hogy javítás hiányában az áfa a felperest nem „terhelte”, így az alperesre nem hárítható át, hiszen a javítás költsége sem „terhelte” a felperest, miután javítás hiányában azt nem fizette ki. Az alperes ugyanis nem kártérítést nyújt, hanem szerződéses szolgáltatást, és e szolgáltatást a szerződésben foglaltak szerint kell az alperesnek megfizetnie.
A fenti indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság jogszabálysértő ítéletét hatályon kívül helyezte, és helyette a Pp. 253. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 21. 303/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás