PK BH 1995/219
PK BH 1995/219
1995.04.01.
Biztosítási szerződés felmondásánál az anyagi jogi határidő számításának módja [Ptk. 551. § (4) bek., Ptké. 3. § (2) bek., Pp. 103. § (2) bek.].
A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint a felperes által az alperessel kötött casco biztosítási szerződésben a biztosítási év kezdeteként 1989. szeptember 1. napját jelölték meg. A biztosítási szerződést az alperes 1992. március 27-én a biztosítási évfordulóra: 1992. szeptember 1-jére felmondta. Az ítélet indokolása kifejti, hogy a biztosítási év vége 1992. augusztus 31. volt és ennek megfelelően a felmondás hatálya ennek a napnak 24. órájával beállt. Az 1992. szeptember 1-jén bekövetkezett biztosítási eseményért tehát az alperes nem tartozik helytállni.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, és annak megváltoztatásával az alperes felelősségének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a felmondás hatályának beálltát tekintve tévesen értelmezték a Ptk. 551. §-ának (4) bekezdését és a szerződési feltételek VII/44. pontját, ezért döntésük törvénysértő.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Az 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 3. §-ának (2) bekezdése értelmében a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak; ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
A Ptk. fenti szabálya a Ptk. egészére szóló, általánosan alkalmazandó anyagi jogi rendelkezést tartalmaz, és a Pp. 103. §-a (2) bekezdésének eljárásjogi szabályával összhangban egységesen állapítja meg a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő lejártát. Ettől az általános rendelkezéstől eltérő különös szabályt a Ptk.-nak a biztosításra vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak. A Ptk. 551. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződést a biztosítási időszak végére kell felmondani. Ez az adott esetben az években megállapított határidőre tekintettel 1992. szeptember 1. Ez a nap tehát a jogviszony utolsó napja, ezért az ezen a napon bekövetkezett biztosítási eseményért az alperes tartozik helytállni.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a biztosítási szabályzat VII/44. pontja és az alperes felmondó levelének tartalma is a biztosítási időszak fenti módon való meghatározásával áll összhangban, illetőleg annak felel meg. A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése értelmében a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az első fokú ítéletet megváltoztatta, és a jogalap kérdésében közbenső ítéletet hozott, az alperes felelősségét megállapította, és az elsőfokú bíróságot az alperes által fizetendő biztosítási összeg tekintetében további eljárásra utasította. A felmerült perköltségek viseléséről a Pp. 275/B. §-a alapján alkalmazandó 77. § értelmében az eljárást befejező határozatban kell majd dönteni. (Legf. Bír. Pfv. V. 20. 543/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás