PK BH 1995/224
PK BH 1995/224
1995.04.01.
Nincs helye felülvizsgálatnak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnően nagy értékkülönbségére hivatkozással, ha a jogerős ítélet hibás teljesítésre alapított igényt bírált el [Pp. 270. § (1) bek., Ptk. 201. §, 277. § (1)–(2) bek., 305–311. §, 324. § (1) bek.].
A felperes 1987. december 26-án megvásárolta a perbeli 1413 négyzetméter nagyságú zártkert megjelölésű ingatlant 400 000 forintért az alperesektől. Utóbb kiderült, hogy az ingatlan nagysága csak 1268 négyzetméter, ezért a felperes keresetében a hiányzó 145 négyzetméter nagyságú terület birtokába bocsátására, illetőleg az ennek megfelelő 41 035 forint vételárrész visszafizetésére kérte az alperesek kötelezését. Utóbb a keresetét úgy módosította, hogy csak a hiányzó terület értékének megfelelő 41 035 forint és járulékai megfizetése iránti követelését tartotta fenn. Ennek jogcímeként elsődlegesen hibás teljesítésre, másodlagosan a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesek hibás teljesítését a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította ugyan, de a felperes árleszállításra alapított igényét a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdésére utalással elévülés okából elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát a felperes kérte. A jogszabálysértést abban látta, hogy a bíróságok figyelmen kívül hagyták a Ptk. 277. §-ának (1) és (2), valamint a 201. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. Megítélése szerint a szerződésszegésre alapított követelésére az elévülés általános szabálya "az öt éven belüli igény-előterjesztés elvárhatósága az irányadó".
Az alperesek a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ptk. 277. §-ának (1) és (2) bekezdése a szerződések teljesítése körében azt határozza meg, hogy a teljesítésnek hol, mikor, hogyan kell megtörténnie, és mit kell tenniük a feleknek a teljesítés megvalósulásának elősegítése érdekében. A szerződés teljesítése körében megfogalmazott általános elvekből kiindulva kell eldönteni, hogy az adott esetben a teljesítés szerződésszerű-e és ha nem - vagyis ha szerződésszegés, pl. hibás teljesítés megállapítható -, akkor az adott jogszabály (pl. Ptk. 305-311. §) alapján kell megítélni a szerződést szegő fél magatartását és alkalmazni a szerződésszegés jogkövetkezményeit. A bíróságok nem hagyták figyelmen kívül a Ptk. 277. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt elveket, az alperesek hibás teljesítését meg is állapították, csupán az arra alapított igényt - az árleszállítást - nem látták érvényesíthetőnek az elévülés okából. A hibás teljesítésből eredő szavatossági igény érvényesítésének határidejére a Ptk. 308. §-a az általánostól eltérő, speciális rendelkezést tartalmaz, ezért az elévülésnek a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott általános szabálya nem alkalmazható. A jogerős ítéletnek az elévülés körében kifejtett álláspontja helyes.
A Ptk. 201. §-ának (1) bekezdése az egyenértékűség elvét fogalmazza meg, ami azt jelenti, hogy a szerződéssel kikötött szolgáltatásért egyenértékű ellenszolgáltatás jár. Az egyenértékűségtől való feltűnő eltérést a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése szankcionálja, a felperes azonban a szerződést nem támadta meg, ezért ez a kérdés a felülvizsgálati eljárásnak sem lehet tárgya. Az alperesek hibás teljesítése folytán a vételárhoz viszonyított hiba miatti értékcsökkenés árleszállítással kiküszöbölhető lett volna, a felperes azonban a korábban kifejtettek folytán ennek az igénynek az érvényesítésével elkésett.
A kifejtettek miatt a jogerős ítélet jogszabályt nem sért, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta és a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazandó 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperesek felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. (Legf. Bír. Pfv. III. 23. 087/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás