PK BH 1995/227
PK BH 1995/227
1995.04.01.
Szünetelés folytán megszűnt perben a le nem rótt kereseti illeték mérséklésének és elengedésének szempontjai [Pp. 137. § (3) bek.; 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 3. § (4) bek., 40. § (2) bek., 58. § (2) és (4) bek., 60. §; 1993. évi LXXV. tv. 2. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzéssel kötelezte a felpereseket arra, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak külön felhívásra 41 970 forint le nem rótt kereseti illetéket. Megállapította, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jogos perben a 139 994 forint kereseti illetéket az állam előlegezte. A bíróságnak az ügyben tartott ötödik tárgyalásán, 1993. október 13-án kezdődött az eljárás szünetelése, majd a per szünetelés folytán a Pp. 137. §-ának (3) bekezdése értelmében megszűnt. A feljegyzett illeték viseléséről, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.). 58. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján rendelkezett.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperesek fellebbeztek, annak a megváltoztatását, az illeték viselése alóli mentesítésüket kérték. A fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy a felperesek az első tárgyalást követően a keresetüket jelentősen leszállították, több tárgyalás tartására pedig nem az ő magatartásuk miatt volt szükség. Azt is előadták, hogy az esetükben a mérsékelt illetékre vonatkozó korábbi szabályokat kell alkalmazni, amelyek alapján a bíróság az egész illeték viselése alól méltányosságból mentesítést adhat.
Az alperes nem tett észrevételt a fellebbezésre.
A fellebbezés nem alapos.
A felperesek helytállóan hivatkoznak a fellebbezésükben arra, hogy az ügyben az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a mérsékelt illetékre vonatkozó jelenlegi szabályokat (Itv. 58. §).
Az Itv. módosításáról szóló 1993. évi LXXV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése értelmében e törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. A felperesek a törvény hatálybalépése előtt indítottak keresetet, ezért az adott esetben a jelenleg hatályos 58. § rendelkezései nem alkalmazhatók. Annak nincs jelentősége, hogy a szünetelés, majd a per megszűnése már a módosítás hatálybalépése után történt.
Az Itv. korábban hatályos, de a jelen esetben alkalmazandó 60. §-a értelmében az illeték felét kell megfizetni, ha a per szünetelés folytán szűnt meg, azzal azonban, hogy az eljárást kezdeményező, mint az illeték fizetésére egyébként kötelezett kérelmére - indokolt esetben - a bíróság az egész illeték megfizetése alól is mentesítést adhat.
A fentiekből kitűnően ugyan az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a jogszabályt, azonban a felperesek 30%-ban meghatározott illetékfizetési kötelezettségének további csökkentésére vagy az illeték elengedésére az alkalmazandó rendelkezés alapján nincs indok.
Az Itv. 3. §-ának (4) bekezdése szerint az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik, a 40. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az eljárás tárgya értékének a leszállítása nem ad alapot az illetékalap mérséklésére. A kereset leszállítása az egyébként fizetendő illeték összegére tehát nincs hatással, és ez a tény nem értékelhető a mérsékelt illeték viseléséről való rendelkezésnél sem.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. III. 21. 376/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás