GK BH 1995/230
GK BH 1995/230
1995.04.01.
Ha a káresemény késedelmes bejelentése ellenére a biztosítási eseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények nem válnak kideríthetetlenné, a biztosító nem mentesül a fizetési kötelezettsége alól [Ptk. 544. § (2) bek.; Általános mezőgazdasági álló- és forgóeszköz biztosítási szabályzat IX/1. pont, X/1. pont, XIII/5. pont].
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 140 478 Ft tőkét, ennek 1991. március 21-től a kifizetés napjáig számított „érvényes kamatait”, valamint 34 119 Ft perköltséget, a felperes jogi képviselője részére pedig 7039 Ft képviseleti költséget. Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az alperes jogelődjével 1990-re érvényes „Mezőgazdasági nagyüzemek vagyonbiztosítási szerződés”-ét kötötte meg. A felperes 1990. november 19-én tudomást szerzett arról, hogy ismeretlen személy a homokbánya területén lévő, a tulajdonában álló E-652 típusú lánctalpas gémes kotrógép vezetőfülkéjének ablakait betörte, a kabinba benzint locsolt és azt meggyújtotta. A kabinban a vezetőülés, a vezérlőelemek, a cső- és elektromos vezetékek, valamint az üzemállapotot jelző műszerek használhatatlanná váltak. A tűzeset következtében a felperesnek 140 478 Ft összegű kára keletkezett. Az ügyben a Budapest, XXI. Kerületi Rendőrkapitányság rongálás bűntette miatt ismeretlen személy ellen nyomozást folytatott, majd a nyomozást az 1991. január 14-én kelt határozatával megszüntette, és erről a felperest, mint károsultat értesítette.
Az elsőfokú bíróság alaposnak találta a felperesnek a 140 478 Ft kártérítés megfizetése iránt indított, az alperes jogelődjével kötött vagyonbiztosítási szerződésre alapított keresetét. Megállapította, hogy a felperes az Általános mezőgazdasági álló- és forgóeszköz biztosítási szabályzat (a továbbiakban: Áfb) IX/1. pontjában foglalt bejelentési kötelezettségének késedelmesen tett eleget, mert a biztosítási eseményt csak 1991. március 21-én jelentette be az alperesnek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azonban - a Ptk. 544. §-ának (2) bekezdésében írtak hiányában - ez a mulasztás nem mentesítette az alperest a fizetési kötelezettség alól. A beszerzett szakértői véleményből ugyanis mind a káresemény bekövetkezésének körülményei mind pedig a kár összegszerűsége kétséget kizáróan megállapítható volt. Egyértelmű volt, hogy a káreset ismeretlen személy által szándékosan előidézett tűz következménye, a javítási számlából és a megrongált gépről készült rendőrségi fényképek alapján a szakértő teljes bizonyossággal azt is megállapította, hogy melyek voltak azok a javítások, amelyek a tűzeseménnyel álltak kapcsolatban.
A késedelmi kamat fizetésének kezdő időpontját az elsőfokú bíróság a káresemény bejelentésének időpontjában határozta meg, annak mértékére vonatkozóan viszont az ítélet nem tartalmaz rendelkezést.
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes a kárbejelentési kötelezettségének a szerződésben írt határidőben nem tett eleget. Ezáltal lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenekké váltak, ezért nem állt be az alperes fizetési kötelezettsége. Az elsőfokú eljárásban beszerzett szakértői vélemény csupán a perbeli kotrógép felújításáról készített számla felülvizsgálatát tartalmazza. Nem vitatta, hogy a számlában szereplő javításokat a gépen valóban elvégezték, azt azonban utóbb nem lehetett hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a kijavított károsodások a perbeli káreseménnyel okozati összefüggésben keletkeztek volna.
Hivatkozott továbbá arra is az alperes, hogy a szerződésben kikötött feltételek esetén a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól. A mentesülési okok vizsgálatára azonban az elsőfokú eljárásban nem került sor, így nem vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy a felperes alkalmazottja részéről a káresemény bekövetkezésében szándékosság, vagy súlyos gondatlanság nem forog-e fenn, ami az alperesnek a fizetési kötelezettség alóli mentesüléséhez vezet. A káresemény késedelmes bejelentés miatt ezek a körülmények már nem tárhatók fel.
A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A fellebbezés csak részben, csupán a kamat kezdő időpontja tekintetében alapos, egyébként alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával is. A felek által kötött biztosítási szerződés részét képező Áfb XIII/5. pontja szerint - összhangban a Ptk. 544. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal - a biztosító akkor mentesülne a fizetési kötelezettség alól, ha a káresemény késedelmes bejelentése miatt lényeges körülmények valóban kideríthetetlenné váltak volna. A fizetési kötelezettség szempontjából ilyen lényeges körülmény a biztosítási esemény bekövetkezése körülményeinek feltárhatatlansága, illetőleg a kár összegszerűsége. A perbeli esetben sem egyik, sem másik körülmény nem vált kideríthetetlenné. A büntetőiratok között fellelhető 1990. november 19-én felvett helyszíni szemle jegyzőkönyvéből megállapítható volt, hogy a kotrógép ajtaját felfeszítették, és hogy a vezetőkabin teljesen kiégett. A tűzkárt a kabin szándékos felgyújtása okozta. Az elsőfokú eljárásban eljárt műszaki szakértő a szakvélemény elkészítését megelőzően megtekintette a nyomozás során a károsodott kotrógépről készült fényképeket, és a javítás elvégzése után magát a tűzeset következtében károsodott gépet is. Ezek alapján megállapítható volt az is, hogy mely alkatrészek váltak használhatatlanná. Műszaki szempontból nem volt kétséges, hogy a vezetőkabin kiégése következtében milyen műszerek, alkatrészek károsodtak. A kár bekövetkezésének módja és annak terjedelme tehát kideríthető volt és megállapítható volt a kár összegszerűsége is. A szakértő szerint nem volt olyan - a káreseménnyel kapcsolatos - jelentős tény, amit nem lehetett felderíteni. Helytállóan állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy az alperes az Áfb XXIII/5. pontja, illetőleg a Ptk. 544. §-ának (2) bekezdése szerint a fizetési kötelezettség alól nem mentesülhet. Ennek hiányában az Áfb. XIII/4. pontja értelmében az alperes akkor mentesülne, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Sem a nyomozás, sem a peres eljárás során még csak utalás sem merült fel arra, hogy a perbeli tűzkár a felperes alkalmazottjának szándékos magatartása, vagy súlyos gondatlansága következtében állt volna elő. Alaptalanul utalt az alperes a másodfokú tárgyaláson a kotrógép lezáratlan állapotára, mert a nyomozati iratok szerint annak ajtaját felfeszítették. Tehát nem voltak olyan lényeges körülmények, amelyek felderítésük esetén a biztosító mentesülésére vezethettek volna.
Alapos viszont a fellebbezés a kamat kezdő időpontja tekintetében.
Az Áfb X/1. pontja szerint a biztosító a kártérítés összegét annak megállapításától számított 30 nap alatt köteles kifizetni. A felperes mulasztása miatt az alperes nem volt abban a helyzetben, hogy a kár összegét maga megállapíthassa, a bejelentés időpontjára ugyanis a gép kijavítása már megtörtént. Az alperesnek a kár megállapítására csak akkor volt lehetősége, amikor a szakértői véleményt kézhez kapta. Az iratokból megállapítható, hogy az alperes a szakértői véleményt 1992. szeptember 2-án vette kézhez, ehhez képest a késedelmikamat-fizetési kötelezettsége a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint 1992. október 2-án állt be.
A késedelmi kamat mértéke a 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzata. A jegybanki alapkamat mértékét a késedelembe esésétől az 1/1991. (MK 7.), az 1/1992. (MK 104.), a 2/1992. (MK 136.), az 1/1993. (MK 51.) és a 2/1993. (MK 135.) MNB közlemény határozta meg.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a kamatfizetési kötelezettség beálltának időpontjára és a kamat mértékére vonatkozó kiegészítésekkel a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30. 807/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás