GK BH 1995/232
GK BH 1995/232
1995.04.01.
A váltón szereplő kezességvállaló nyilatkozat aláírójának – állított – névhamisítási büntetőeljáráson kívül is bizonyítható, ezért a váltójogi per tárgyalása felfüggesztésének alapjául még váltóhamisítás címén indult büntetőeljárás sem szolgálhat [Pp. 51. § a) pont, 152. § (1) bek., 1/1965. (I. 24.) IM r. 7. §]
Az iratokból megállapítható, hogy az I. r. alperes 1992. november 30-án egy 53 777 777 Ft követelést tartalmazó 1993. március 2-i lejáratú forgatható saját váltót állított ki a felperes, mint rendelvényes javára. A váltó előlapján a II. r. alperesnek tulajdonított kezesi nyilatkozat található. A felperes a keresetében a lejáratkor ki nem fizetett váltótartozás és járulékai egyetemleges megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni.
A II. r. alperes az ellene indított kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a váltón szereplő kezességvállaló nyilatkozat hamis, e tárgyban a Budapesti Rendőr-főkapitányság előtt büntetőeljárás van folyamatban.
Az elsőfokú bíróság az 1993. május 27-én tartott tárgyaláson az I. r. alperessel szemben részítéletet hozott, amelyben kötelezte a perbeli váltótartozás és járulékai megfizetésére, míg a II. r. alperessel szemben folyamatban lévő pert a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján felfüggesztette. Úgy ítélte meg, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás eredményétől függ a II. r. alperes elleni per mikénti eldöntése.
A végzés ellen az alperesek fellebbeztek, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a II. r. alperessel szemben indított per folytatására való utasítását kérték.
Az I. r. alperes jogi álláspontja szerint az alperesek között a Pp. 51. §-ának a) pontjában szabályozott egységes pertársaság van, ezért nem volt jogi lehetőség arra, hogy az elsőfokú bíróság csak az egyik alperes vonatkozásában függessze fel a per tárgyalását.
A II. r. alperes a fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróságnak kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a váltón lévő kezességvállaló nyilatkozat hamis-e, ettől függ ugyanis, hogy a II. r. alperes kötelezhető-e a vitatott kezességvállaló nyilatkozat alapján a perbeli váltótartozás kifizetésére. A hamisítás ténye a büntetőeljárástól függetlenül egyéb módon is bizonyítható, ezért a II. r. alperessel szemben folyamatban lévő per tárgyalásának felfüggesztésére az elsőfokú bíróságnak a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése szerint nem volt törvényes lehetősége.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte, egyben bejelentette, hogy az I. r. alperes a részítélet alapján a váltótartozást és járulékait 1993. július 28-án kifizette, ezért a II. r. alperessel szembeni eljárás folytatása esetében a további eljárás tárgyát kizárólag a II. r. alperes perköltsége képezheti.
A fellebbezés a következők szerint alapos.
A Pp. 152. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói, vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig felfüggesztheti.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a II. r. alperesnek azzal a jogi álláspontjával, hogy a jelen pernek a büntetőeljárás eredménye nem előkérdése. Amennyiben a váltón hamis aláírás van, az - figyelemmel az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet (Vár.) 7. §-ára - nem kötelezi azt a személyt, akinek nevében a váltót aláírták. A váltóperben tehát a II. r. alperesnek azt kell bizonyítania, hogy az aláírás nem az ő szervezeti képviselőjétől származik. A hamisítás ténye írásszakértő kirendelésével tisztázható. A polgári perben nincsen jelentősége annak, hogy ténylegesen ki volt a hamisító és annak a bűnössége megállapítható-e. A büntetőeljárásnak viszont ez a tárgya és ez nem előkérdése a jelen eljárásnak. Kétségtelen, hogy a büntetőeljárásban is tisztázásra kerülhetnek olyan tények, amelyek a polgári perben is relevánsak, de a per tárgyalásának felfüggesztését célszerűségi okok nem indokolhatják. Ezért tekintet nélkül arra, hogy a büntetőeljárásban valamely magánszemély bűnösségét az okirat-, illetve váltóhamisításban a büntetőbíróság megállapítja-e, a II. r. alperessel szemben a per tárgyalását folytatni kell.
Az I. r. alperes jogi érvelése nem helytálló. A Pp. 51. §-ának a) pontjában szabályozott pertársaság csak akkor állna fenn az alperesek között, ha a vitás jog csak egységesen lenne eldönthető. A kezességvállalás érvénytelensége azonban a váltó kiállítójának váltójogi felelősségét a Vár. már idézett 7. §-a értelmében nem érinti.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel - a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a II. r. alperessel szemben indított per további tárgyalására utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 33. 644/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás