GK BH 1995/234
GK BH 1995/234
1995.04.01.
Hirdetményi kézbesítésnek - amennyiben annak jogszabályi előfeltételei fennállnak - gazdálkodó szervezetek közötti perekben is helye van (Pp. 101-102. §-ai).
A felperes 114 630 Ft tőke és ennek késedelmi kamatai, valamint további késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest a perköltségek megfizetésével együtt. Előadta, hogy az alperessel 1990. október 4-én szerződést kötött, elvállalta Tahitótfaluban a Vegyépszer Üdülő I. számú épületében a víz-, csatorna- és fűtésszerelési munkákat. A vállalt munkát elvégezte, az átadás-átvétel 1990. december 5-én megtörtént, a december 30-án kiállított 624 865 Ft-os számláját azonban az alperes nem fizette ki. A számlát ismételten megküldte az alperesnek 1991. január 10-én, majd 1991. március 8-án egyeztetést tartottak, ekkor az alperes a számlából elismert 510 235 Ft-ot, melyet ki is fizetett. A felperes a fennmaradó különbözet, valamint a késedelmi kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy a felperes számlája nem egyezett az igazolt felmérési naplóval, felhívás ellenére a felperes a számlát nem állította ki szabályosan, ezenfelül a számlában számítási hiba is volt. Az 1991. március 8-án megtartott egyeztetésen a számlát egyeztették az igazolt felmérési naplóval, és az ennek alapján elismert követelést kiegyenlítették. A felperesnek tehát sem tőkével, sem a késedelmi kamatokkal nem tartozik.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest 85 171 Ft tőke és ezen összegnek évi 20%-os késedelmi kamata megfizetésére, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a szakértői véleményt aggálytalannak találta és ennek alapján megállapítható volt, hogy a felperes a munkát elvégezte, és az alperes műszaki ellenőre által igazolt felmérési napló adatai szerint a felperest 595 406 Ft vállalkozói díj megilleti. Miután az alperes 510 235 Ft-ot átutalt, a felperest még megilleti 85 171 Ft.
Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérte az első fokú ítélet megváltoztatását és felperes keresetének elutasítását. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a felperes által benyújtott számlát nem lehetett egyeztetni a felmérési naplóval, és hogy a felperes felhívás ellenére sem szolgáltatott kijavított számlát.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés tárgyalására 1993. szeptember 16. napjára tárgyalást tűzött ki, ezen a felperes képviselője nem jelent meg. Megállapítható volt, hogy a felperes idézése nem volt szabályszerű. A Legfelsőbb Bíróság felhívására az alperes képviselője vállalta, hogy felkutatja felperes székhelyét, illetőleg képviselőjét és erről a Legfelsőbb Bíróságot tájékoztatja. Ismételt felhívásra az alperes képviselője bejelentette, hogy a felperes és jogi képviselője címét nem állt módjában felkutatni, kérte hirdetményi kézbesítés elrendelését.
A Legfelsőbb Bíróság újabb tárgyalást tűzött ki a fellebbezés elbírálására és a Pp. 101. és 102. §-ában foglaltak szerint elrendelte az idézésnek a felperes részére hirdetmény útján való kézbesítését.
A fellebbezés nem alapos.
A fellebbezési eljárás során a Legfelsőbb Bíróság meghallgatta az eljárt szakértőt. Megállapítást nyert, hogy a felperes által végzett munkát a szakértői vizsgálat során a szakértő felmérte, ehhez rendelkezésre álltak a felmérési napló adatai. Ennek alapján egyértelműen kimutatható volt a felperesi munkavégzés és annak ellenértéke.
Annak alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta, és a sikertelen fellebbezésre tekintettel megállapította, hogy alperes a fellebbezéssel felmerült költségeit maga köteles viselni. (Legf. Bír. Gf. III. 33. 574/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás