KK BH 1995/246
KK BH 1995/246
1995.04.01.
Társadalmi szervezet bejegyzésének megtagadása kiskorúak jogainak veszélyeztetése esetén [1989. évi II. tv. 2. § (2)–(3) bek., Btk. 195. §, KK 1. sz.]
A kérelmező az 1994. április 13. napján érkezett beadványában kérte a Fővárosi Bíróságtól a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét. Kérelméhez csatolta az alapszabályt, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a tisztségviselők nyilatkozatát.
Az alapszabály szerint az egyesület célja szóhasználatukban a "melegek", vagyis a homoszexuális, illetve biszexuális személyek önazonosság-vállalásának alapvető emberi szabadságjogként való elismertetése. Ennek érdekében a megkülönböztető jogszabályok, joggyakorlat és társadalmi befolyásolás megszüntetésének előmozdítása. A 29 alapító tag célul tűzte ki a "hazai meleg társadalom" közérdekű ügyeinek képviseletét, valamint az intézményes "meleg élethez" szükséges infrastruktúra megteremtésének elősegítését.
A Fővárosi Bíróság végzésében a következő hiányok pótlására hívta fel a kérelmezőt.
Az egyesület nevét változtassák meg, mert a "melegek" kifejezés nem felel meg a névszabatossági követelményeknek; az alakuló közgyűlés jelenléti ívén olvasható írással is tüntessék fel a tagok nevét és életkorát; valamennyi tisztségviselő tekintetében csatolják a nyilatkozatot (a felügyelő-bizottság tagjainak nyilatkozata hiányzik); az alapszabály II. pontja a tagsági viszony létesítésének lehetőségénél nincs tekintettel a Btk. 199. §-a szerinti büntethetőségi szabályra, amelyből következik az is, hogy csak 18. életévét betöltött személy vehet részt a homoszexuális érdekvédelemben.
A Fővárosi Bíróság az 1994. augusztus 31. napján kelt végzésével a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét megtagadta azzal az indokolással, hogy a hiányosságokat csak részben pótolták, és az újonnan csatolt közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint nem is kívánnak eleget tenni maradéktalanul a hiánypótlási felhívásnak.
A kérelmezők fellebbezésükben a végzés megváltoztatásával a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét kérték. A hiánypótlásra felszólító végzésnek három ponton nem kívántak eleget tenni; az elnevezés megváltoztatása, a Btk. 199. §-ára figyelemmel történő életkori korlátozás és az alakuló közgyűlésen jelen lévők életkorának közlése vonatkozásában. Ezek bíróság általi előírása álláspontjuk szerint ellentétben áll az alkotmány 7. §-ának (1) bekezdésével, 63. §-ának (1) bekezdésével és a 70/A. és 70/C. §-aival, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) rendelkezéseivel, nemzetközi egyezményekkel és más jogszabályokkal.
A fellebbezés alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma KK. 1. számú állásfoglalásának II. pontja szerint a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor vizsgálni kell, hogy a társadalmi szervezet választott elnevezése megfelel-e a névszabatosság követelményének. A névszabatosság követelménye azt jelenti, hogy a név megfelel a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a "melegek" kifejezés bizalmas jellegű nem köznyelvi szó, ezért nem felel meg a társadalmi szervezet elnevezésével kapcsolatos társadalmi követelménynek.
Helyesen tagadta meg a Fővárosi Bíróság a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét az életkori korlátozásra és az életkor megjelölésére vonatkozó hiánypótlási felhívás nemteljesítése miatt is. Ennek indokait a Legfelsőbb Bíróság az alábbiak szerint összegzi.
Az alkotmány, az Etv. deklarálja azt, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre, vagy azok tevékenységében részt vegyen. Az Etv. az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányával összhangban állapítja meg az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat.
Az egyesülési jognak azonban alkotmányos korlátai vannak. Az alkotmány 63. §-ának (1) bekezdése deklarálja, hogy a Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Az Etv. 2. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást. A (3) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alakítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt.
Az alkotmány 67. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. Ennek az alkotmányos jognak megvalósulását a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kérelmező társadalmi szervezet célkitűzései nem szolgálják, sőt ellene hatnak, ellenkező hatást váltanak ki. Abban a társadalmi szervezetben, amelynek kifejezett célja az intézményes homoszexuális élethez szükséges infrastruktúra megteremtése, nem is valósulhat meg az a védelem és gondoskodás, amely a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges, ideértve egészségügyi nevelésüket is a családi életre.
A kiskorúak jogainak törvényi védelméhez fontos társadalmi érdek fűződik, emiatt a Btk. 195. §-a a kiskorú veszélyeztetése miatt büntetni rendeli azt a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személyt, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. Az ítélkezési gyakorlat szerint kiskorú nevelésével kapcsolatos kötelezettségek terhelik azokat a személyeket is, akik kiskorúak oktatására, nevelésére szolgáló egyesületekben, tömegszervezetekben, ifjúsági szórakozóhelyeken vagy klubokban vagy másutt kiskorúakkal foglalkoznak. A bűncselekmény eredménye a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése. Az egyesület céljának megvalósítása életkori korlátozás nélkül azt eredményezné, hogy miközben az egyesületi tagok az egyesület céljának elérése érdekében tevékenykednek, a kiskorú tagok erkölcsi fejlődését olyan irányba befolyásolják, amely a közerkölccsel és az egészséges életmódra neveléssel ellentétes.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a társadalmi szervezet célkitűzéseire, tevékenységére tekintettel megengedhetetlen a kiskorúak tagsága ebben a szervezetben. Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel az életkori korlátozás szükségességét, helyesen érzékelte a jelenleg hatályos büntető törvénykönyv alapján bűncselekmény megvalósulásának lehetőségét. Más kérdés, hogy a bűncselekmény minősítésében tévedett, amelynek azonban az ügy lényege szempontjából nincs relevanciája. (Legf. Bír. Kpkf. III. 25. 796/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás