• Tartalom

KK BH 1995/249

KK BH 1995/249

1995.04.01.
Az áru lényeges tulajdonsága tekintetében nem valótlan tény az, amely – a gazdasági feltételek hiányában – jelenleg nem valósul meg [1990. évi LXXXVI. tv. 11. § (1) bek., (2) bek. a) pont]
A II. r. alperes üdítőital termékein 1992 őszétől a 2 literes műanyag flakonos kiszerelésen, valamint a 0,33 literes alumíniumdobozos kiszerelésen egyaránt két jelzést alkalmazott; az egyik önmagába visszatérő nyíl azt jelenti, hogy a csomagolás anyaga újrahasznosítható, a második egy figurából és hulladékgyűjtőből áll, azt jelzi, hogy a kiürült csomagolást gyűjtőkonténerbe célszerű dobni.
A felperes azzal a kérelemmel fordult a Versenytanács I. r. alpereshez, hogy állapítsa meg: a II. r. alperes által forgalmazott egyes árukon használt jelzések feltüntetése jogsértő, mert alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Miután Magyarországon az ún. egyutas csomagolóanyagok visszagyűjtése és újra feldolgozása nem biztosított, nem működik szelektív hulladékgyűjtő rendszeresen, ezért az említett jelzések alkalmazása a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, illetőleg fokozza az áru kelendőségét. Az I. r. alperes az 1993. május 27-én hozott határozatával a felperes kérelmét elutasította, lényegében olyan indokolással, hogy a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 11. §-ának (1) bekezdésébe ütköző jogsértést a II. r. alperes nem követte el, nem tévesztette meg a fogyasztókat a jelzések használatával, mert a csomagolóanyagok anyaguknál fogva alkalmasak az újrahasznosításra. A gazdasági háttér hiánya nem róható fel a II. r. alperesnek. Nem volt megállapítható még az sem, hogy az áru kelendősége összefüggésben van a jelzések használatával.
A felperes keresetében kérte az I. r. alperes határozatának megváltoztatását, annak megállapítása mellett, hogy a II. r. alperes a jelzések használatával a Vtv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontjába ütközően megtévesztette a fogyasztókat, fokozva ezzel az áruk kelendőségét is.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság - elfogadva az I. r. alperes határozatának jogi okfejtését - a Vtv. preambulumában megfogalmazott általános elvárásokból kiindulva sem tekintette versenyjogsértőnek, megtévesztőnek a II. r. alperes által használt jelzéseket. A jelzésekből az elsőfokú bíróság álláspontja szerint egyéb információ hiányában nem vonható le az a következtetés, hogy a kiürült csomagolóanyagok ténylegesen is külön gyűjthetők és újrahasznosíthatók lennének.
A felperes a Fővárosi Bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének és a Versenytanács határozatának megváltoztatását és annak a megállapítását, hogy a II. r. alperes termékein feltüntetett piktogramok a Vtv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdésébe ütköznek. Álláspontja szerint azokat az egyébként kisszámú fogyasztókat a jelzések mindenképpen megtévesztik, akik a mindennapi híradásokból tudják, hogy a háztartásban keletkező hulladékok szelektív visszagyűjtéséhez, újrahasznosításához gyűjtőedények szükségesek. A megtévesztés lényege éppen az, hogy a csomagoláson alkalmazott jelzések ebben a fogyasztói rétegben azt a téves benyomást keltik, hogy a csomagolóanyag nemcsak elméletileg alkalmas az újrahasznosításra, hanem a fogyasztó közreműködésével valóban oda is kerülhet.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a jogszabályok helyes alkalmazásával érdemben is helytálló döntést hozott. A fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá. A Legfelsőbb Bíróságnak is abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a II. r. alperes a jelzések használatával a Vtv. 11. §-ának (1) bekezdésében foglalt törvényi tilalom ellenére megtévesztette-e a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében.
A II. r. alperes a jelzések használatával az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt nem állított, hiszen a csomagolóanyag összetételénél, anyagánál fogva valóban alkalmas az újrahasznosításra. Az újrahasznosítás pénzügyi feltételeinek szűkös volta, a kellő gazdasági háttér hiánya már nem tényállási eleme a Vtv. 11. §-a (2) bekezdése a) pontjának, így a jogsértés megállapítására sem alkalmas a II. r. alperes vonatkozásában. (Legf. Bír. Kf. III. 25. 695/1994. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére