KK BH 1995/250
KK BH 1995/250
1995.04.01.
Ha az okirat valódiságát maga az aláíró vitatja, a földhivatalnak fel kell függesztenie eljárását és az okirat érvényességéről a bíróságnak kell dönteni [1972. évi 31. tvr. 2. § (1) bek., 15. § (1) bek., 17. § (1) bek., 20. § (2) bek., Áe. 37. § (1) bek.]
1992. május 21-én a B. Kft. felperes, mint jogosult, valamint a G. Termelőszövetkezet, mint kötelezett zálogszerződést kötöttek jelzálogjog alapításáról, egy 21 millió forint értékű lízingszerződés biztosítására. A jelzálogjog alapítása a zálogkötelezett kizárólagos tulajdonát képező d.-i 7822. számú tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlanra vonatkozott. A zálogszerződés értelmében a G. Termelőszövetkezet fordult bejegyzési kérelmével a körzeti földhivatalhoz. A kérelmet 1992. június 2-án ideiglenesen visszavonta a termelőszövetkezet, majd a termelőszövetkezet felszámolója az 1994. május 4-én kelt beadványával a kérelmet ismét visszavonta.
A bejegyzési kérelmet a körzeti földhivatal határozatával 1993. április 28-án elutasította. Az elutasítás indoka az volt, hogy felhívás ellenére nem csatolták a lízingszerződést, a zálogszerződés adatait nem lehet beazonosítani az ingatlan-nyilvántartás adataival, az aláírások a szerződésen olvashatatlanok.
A B. Kft. fellebbezése folytán a megyei földhivatal az 1993. július 27. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a fellebbezési eljárásban sem volt bejegyzésre alkalmas okirat. Hivatkozik a határozat indokolása arra az írásbeli nyilatkozatra is, amelyet a körzeti földhivatalnál 1993. május 11-én iktattak. Eszerint a G. Termelőszövetkezet volt elnöke, D. L. és a szövetkezet volt gazdasági igazgatója, K. I. tanúk előtt kijelentették, hogy a zálogszerződést nem ők írták alá, nevüket ismeretlen személyek aláhamisították. D. L. azt is kijelentette még, hogy a földhivatalhoz intézett beadványokban sem az ő aláírása szerepel.
A B. Kft. felperes keresettel fordult a városi bírósághoz azt kérve, hogy a földhivatali határozatokat változtassa meg, és rendelje el a szerződés alapján a perbeli ingatlanra a jelzálogjog bejegyzését.
A bíróság az 1994. március 24-én hozott ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási szerv határozatára is kiterjedően megváltoztatta, a közigazgatási eljárást megszüntette. Döntésének indokaként az elsőfokú bíróság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 14. §-ának (1) bekezdésére hivatkozik, amely szerint az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A zálogkötelezett visszavonó nyilatkozatára tekintettel a földhivatal jogszabályt sértett, amikor nem intézkedett az eljárás megszüntetése tárgyában.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte, hogy a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és rendelje el a felperes javára alapított jelzálogjog bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Álláspontja szerint jogszabálysértő az elsőfokú bíróság ítélete, mert az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Itvr.) 14. §-ának (5) bekezdése alapján kellett volna megállapítani a kérelem visszavonásának jogkövetkezményeit. Ennek értelmében a kérelmet a benyújtó mindaddig visszavonhatja, amíg abban a földhivatal nem határozott. Ha a bejegyzés folytán más személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ő hozzájárulása is szükséges. Miután a kérelem benyújtója és visszavonója a termelőszövetkezet volt, a bejegyzés folytán azonban a felperes vált volna jogosulttá, csak ez utóbbi hozzájárulásával lehetett volna az eljárást megszüntetni.
A megyei bíróság az 1994. június 2. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét és a földhivatalok határozatait megváltoztatta, elrendelte a zálogszerződés alapján a jelzálogjog bejegyzését az ingatlanra. Indokolásában a másodfokú bíróság rámutatott, hogy az Itvr. 14. §-ának (5) bekezdéséből következően a G. Termelőszövetkezet visszavonó nyilatkozata csak abban az esetben eredményezhetné az eljárás megszüntetését, ha ahhoz a felperes hozzájárulását megadta volna. Ennek hiányában a közigazgatási eljárást nem lehet megszüntetni.
A perbeli jelzálogszerződés az Itvr. 15. §-ának (1) bekezdésében, illetve az Itvr. végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 76. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat. Az Itvr. 17. §-ának (1) bekezdése szerint a változás csak abban az esetben nem jegyezhető be, ha az okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Ezért nincs lehetőség a földhivatali eljárásban az okiratok fentieken túlmenő érvénytelenségi okainak - így az azokon lévő aláírások valódiságának - vizsgálatára még abban az esetben sem, ha az aláírásra jogosult személy tesz írásbeli nyilatkozatot erre vonatkozóak.
A fentiek alapján jogszabályt sértettek az eljárt földhivatalok a bejegyzési kérelem elutasításával.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte. Véleménye szerint téves álláspontra jutott a másodfokú bíróság az Itvr. 15. §-a (1) bekezdésének, 17. §-a (1) bekezdésének és a Vhr. 76. §-ának értelmezésében, amikor azt a következtetést vonta le, hogy nincs lehetőség a földhivatali eljárásokban az okiratok fentieken túlmenő érvénytelenségi okainak - így az azokon lévő aláírások valódiságának - vizsgálatára még abban az esetben sem, ha az aláírásra jogosult személy tesz írásbeli nyilatkozatot erre vonatkozóan. Ha ebben kétség van, bejegyzésnek nem lehet helye, különösen, ha az érintettek még nyilatkoznak is, hogy az okiraton szereplő aláírások nem tőlük származnak. A felülvizsgálati kérelem részben, az alábbiak szerint megalapozott.
Az Itvr. 20. §-ának (2) bekezdése főszabályként azt rögzíti, hogy az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzésére irányuló kérelemhez a földhivatal - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kötve van.
Az Itvr. 17. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy nem jegyezhető be a változás, ha az okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen.
Helyesen hivatkozott a másodfokú bíróság az Itvr. 15. §-ának (1) bekezdésére, 17. §-ának (1) bekezdésére és a Vhr. 76. §-ára, tévedett azonban akkor, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli okirat bejegyzésre alkalmas, mert nem állapítható meg annak nyilvánvaló érvénytelensége.
A földhivatalhoz benyújtott jelzálogszerződésből valóban nem lehet megállapítani az okirat nyilvánvaló érvénytelenségét. A kérelmen és az okiraton aláíróként szereplő személyek azonban már az elsőfokú közigazgatási eljárás során nyilatkozatot nyújtottak be az eljáró közigazgatási szervhez, melyben azt állították, hogy az aláírások nem tőlük származnak, azokat meghamisították. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság jogerős ítéletének indokolásában arra, hogy az aláírások valódiságának vizsgálatára a földhivatali eljárásban nincs lehetőség. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a földhivatal figyelmen kívül hagyhatja az Itvr. 2. §-ának (1) bekezdésében szabályozott közhitelesség elvét, mely szerint az ingatlan-nyilvántartás hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását.
Ha a benyújtott okirat valódiságát maga az aláíró vitatja és erről az eljáró földhivatal a határozatának meghozatala előtt tudomást szerez, az előtte folyamatban levő ügyben olyan előzetes, az ügy érdemi eldöntésére is kihatással levő kérdés merül fel, amelyben az eljárás más szerv - polgári bíróság - hatáskörébe tartozik. A földhivatal eljárására az Áe. szabályait alkalmazni kell, ezért ilyen esetben az Áe. 37. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárás felfüggesztésének van helye és megfelelő határidő kitűzése mellett az ügyfelet fel kell hívni a bírósági eljárás megindítására. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor az eljárt közigazgatási szervet a jelzálogjog bejegyzésére kötelezte olyan okirat és kérelem alapján, melynek aláírói azt nyilatkozták, hogy aláírásukat meghamisították. Ilyen esetben a földhivatali eljárásban és a közigazgatási perben az Itvr. 17. §-ának (1) bekezdésében előírt nyilvánvaló érvénytelenség nem állapítható meg, mivel ebben a kérdésben - a földhivatali eljárás felfüggesztése mellett polgári bíróságnak kell előzetesen döntést hoznia. A jogerős ítéletben kifejtett jogi okfejtés sérti az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmét szolgáló közhitelesség elvét. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 694/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás