• Tartalom

BK BH 1995/267

BK BH 1995/267

1995.05.01.
I. Ha a feljelentés szerint a rendőr a hivatalos eljárása során valakit bántalmazott, ez a cselekmény magánvádas eljárás keretében könnyű testisértésként, illetve tettleges becsületsértésként akkor sem bírálható el, ha az ügyész a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége miatt indított nyomozást azért szüntette meg, mert magát a bántalmazást nem látta bizonyítottnak. [Be. 54. §, Btk. 170. § (1) bek., 180. § (2) bek., 226. §].
II. A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége kizárólag közvádra üldözendő bűncselekmény, a bántalmazással okozott, 8 napon belül gyógyuló sérülés esetén pedig a könnyű testi sértés vétsége halmazatban állapítandó meg, feltéve, hogy az ezzel kapcsolatos magánindítványt joghatályosan előterjesztették [Btk. 12. § (1) bek., 170. § (1) bek., 226. §].
A megyei bíróság a könnyű testi sértés vétsége miatt indított büntetőügyben a városi bíróság eljárást megszüntető végzését helybenhagyta.
A megyei bíróság végzésében rögzítette, hogy V. J. 1994. április 5. napján feljelentést tett A. G. és U. A. rendőr őrmesterek ellen, mert őt 1994. április 3-án éjjel - hivatalos eljárásuk során vele szemben intézkedve - bántalmazták, és ennek eredményeként 8 napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek, ruhájának az elszakításával pedig 6000 forint kár érte.
Az ügyészségi nyomozó hivatal kirendeltsége e feljelentést jegyzőkönyvbe foglalta.
Ezt követően érkezett a nyomozó hivatalhoz az a rendőri jelentés, amely szerint V. J. az intézkedő rendőrökkel szemben az említett alkalommal tettlegesen lépett fel, amikor azok rendbontásos magatartása miatt vele szemben intézkedni kívántak és a rendőrök 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.
A nyomozó hivatal kirendeltsége V. J. ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntette [Btk. 229. § (1) bek.], a két rendőr ellen pedig hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége (Btk. 226. §) és rongálás vétsége [Btk. 324. § (1) bek., (2) bek. a) pont] miatt nyomozást rendelt el.
A nyomozás eredményeként V. J. ellen vádiratot nyújtottak be, a rendőrök vonatkozásában azonban az ügyészségi nyomozó hivatal - a Be. 139. §-a (1) bekezdése b) pontjának I. fordulata alapján - bizonyítottság hiányában - a nyomozást megszüntette, ugyanakkor az iratokat megküldte a városi bíróságnak arra figyelemmel, hogy V. J. feljelentése szerint a rendőrök a fenti bántalmazás során könnyű testi sértést is okoztak neki.
A megyei bíróság rámutatott, hogy a megszüntető határozat esetén ilyen áttétel csak akkor lehet indokolt, ha fennforogni látszik a magánvádas eljárásban önállóan elbírálható külön bűncselekmény.
A városi ügyészség átiratában a fentiekkel összefüggésben bejelentette, hogy a könnyű testi sértés vétsége miatt a vád képviseletét nem vállalja.
Mindezek után hozta meg a városi bíróság a rendelkező részben megjelölt, a könnyű testi sértés vétsége tekintetében az eljárást megszüntető végzését.
Ennek indokolása szerint: "Figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése - illetőleg arra, hogy a jelen esetben a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége, tehát olyan közvádas bűncselekmény lenne megállapítható, amely a magánvádas eljárás keretei között nem tárgyalható, a bíróság a rendelkező rész szerint határozott, a Be. 317. §-a értelmében".
A városi bíróság végzése ellen V. J. fellebbezéssel élt, ebben is kérte a két rendőr megbüntetését, hangsúlyozta, hogy azok bántalmazták őt.
A megyei bíróság a könnyű testi sértés vétségének a magánvádas eljárásban való elbírálását célzó fellebbezést nem találta alaposnak.
A rendőr a hivatalos eljárás során sem a (tettleges) becsületsértés vétségének [Btk. 180. § (2) bek.], sem a könnyű testi sértés vétségének [Btk. 170. § (1) bek.] a törvényi tényállását nem valósíthatja meg anélkül, hogy szükségszerűen ne követné el a csak közvádra üldözendő hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét (Btk. 226. §). Az ítélkezési gyakorlat szerint a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségébe a (tettleges) becsületsértés vétsége "beolvad", a könnyű testi sértés vétségét viszont szoros összefüggés mellett is - többletként - halmazatban [Btk. 12. § (1) bek.] kell megállapítani (BJD 8429.). A Btk. 226. §-a szerinti vétség megvalósulásához ugyanis nem szükséges lenyűgöző, akaratot megtörő (rendszerint sérüléssel járó) erőszak; többnyire könnyű testi sértés okozása nélkül követik el.
A 8 napon belül gyógyuló sérülés nyilvánvalóan a bántalmazás eredménye. Ha a jelen ügyhöz hasonló ügyekben a könnyű testi sértés vétsége önmagában magánvád tárgya lehetne, akkor - bizonyítottság esetén - a magánvádas eljárásban azt is meg kellene állapítani, hogy megvalósult az azt eredményező, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége, amely viszont egyértelműen kizárólag közvádra üldözendő bűncselekmény. A Btk. 170. §-ának (1) bekezdése szerinti vétség a Btk. 226. §-a szerinti vétséghez képest jellegénél fogva "többletcselekmény", nem pedig "maradékcselekmény".
Mindezekre figyelemmel a jelen ügyben könnyű testi sértés vétsége miatti magánvádas eljárásra eleve nem kerülhet sor.
A teljesség kedvéért említi meg a megyei bíróság, hogy a Legfelsőbb Bíróság BK 86. számú állásfoglalásában foglaltakból sem következik más megoldás. Az említett állásfoglalás ugyanis - az indokolásából kitűnően - csak olyan esetekkel kapcsolatban ad a magánvádas eljárás lefolytatására iránymutatást, amikor a bíróság és az ügyész álláspontja megegyezik abban, hogy bűncselekmény látszik megvalósultnak, de a cselekmény jogi minősítése és - ebből folyóan - a köz-, illetve magánvádas eljárásra való tartozása tekintetében forog fenn közöttük - fel nem oldott - véleménykülönbség.
Ebben az ügyben az ügyész a rendőrök által elkövetett bántalmazást nem látta bizonyítottnak, ebből következik, hogy - az ahhoz képest többletet jelentő - sérülések okozását sem.
Minderre tekintettel a megyei bíróság helybenhagyta a városi bíróság végzését (Fejér Megyei Bíróság Bf. 656/1994. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére