BK BH 1995/270
BK BH 1995/270
1995.05.01.
I. Ha az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott által bejelentett fellebbezés kizárólag a szülői felügyeleti jog megszüntetése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek kizárólag ezt a rendelkezését bírálja felül [Be. 236. § (3) bek.].
II. Ha a vádlott a szándékos bűncselekményt a kiskorú gyermekei sérelmére valósítja meg és a Csjt. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételei fennállnak a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottal szemben – az erre irányuló ügyészi indítvány meglétében –, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezés nem mellőzhető; ilyen esetben az ítéletnek kifejezett rendelkezést kell tartalmaznia arra nézve, hogy az mely gyermekre (gyermekekre) vonatkozik [Be. 215/A. § a) pont, 265/A. §, Csjt. 88.§ (1) bek. c) pont].
A megyei bíróság ítéletével a vádlottat több emberen elkövetett emberölés bűntettének a kísérlete és a közveszélyokozás bűntettének a kísérlete miatt halmazati büntetésül 3 évi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, egyben a vádlott szülői felügyeleti jogát megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése miatt a vádlott élt fellebbezéssel.
A legfőbb ügyész a megyei bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A megállapított tényállás szerint a vádlott felgyújtotta azt a kunyhót, amelyben az elvált felesége a közös három kiskorú gyermekével az éjszaka folyamán aludt.
A vádlott perorvoslatának a tartalmára tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítélet felülbírálatát a Be. 236. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel korlátozott körben - csupán a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezés tárgyában - végezte el, minthogy a többi ítéleti rendelkezésre vonatkozóan a részleges jogerő bekövetkezett.
A vádlott által bejelentett fellebbezés nem alapos.
A megyei bíróság törvényesen járt el, amikor a vádlott szülői felügyeleti joga megszüntetéséről rendelkezett. A felülbírálat során irányadó tényállás szerint ugyanis a terhelt gyermekei sérelmére szándékos bűncselekményt valósított meg, és ezért vele szemben a bíróság szabadságvesztés büntetést szabott ki.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Be. 215/A. §-ának a) pontja nem nyújt mérlegelési lehetőséget, ha a Csjt. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, és az ügyész indítványozza a vádlott szülői felügyeleti jogának a megszüntetését. Az adott ügyben pedig - az elsőfokú eljárásban az ügyész a végindítványában tett erre vonatkozó indítványára is tekintettel - a sérelmezett rendelkezés valamennyi törvényi előfeltétele megállapítható. Ezért a Legfelsőbb Bíróság nem látott törvényes alapot az említett rendelkezés megváltoztatására.
Ugyanakkor a megyei bíróságnak a felülbírálat tárgyául szolgáló döntése annyiban hiányos, hogy az ítéletnek kifejezett rendelkezést kell tartalmaznia arról, hogy az intézkedés hatálya mely gyermekre vonatkozik.
A szülői felügyeletnek a Csjt. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti megszüntetése - a törvény szövegének helyes értelmezése szerint - valamennyi gyermekre kihat, így a vádlott esetében az 1986. október 7-én született Gabriella, az 1989. július 19-én született László, és az 1994. február 11-én született Annamária nevű gyermekeire. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a rendelkezés hatályára utalással kiegészítve helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy az elsőfokú bíróság tévesen rendelkezett a szabadságvesztés börtönben történő végrehajtásáról, de ez a felülbírálat korlátozott volta miatt csak utólagosan - a különleges eljárás keretei között - orvosolható, ezért felhívta az elsőfokú bíróságot a Be. 357. §-a szerinti eljárás keretében történő határozathozatalra. (Legf. Bír. Bf. II. 1709/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás