PK BH 1995/277
PK BH 1995/277
1995.05.01.
Csak érvényes, írásba foglalt haszonbérleti szerződés alapozza meg a használó elővásárlási jogát [Ptk. 452. § (3) bek., 26/1987. (VII. 30.) MT r. 71. §].
A perbeli 961 m2 beépítetlen telekingatlan korábban a felperes tulajdonát képezte, akitől azt a magyar állam 1968-ban közút létesítésére kisajátította. Az 1990. évi LXV. törvény 107. §-ának (2) bekezdése értelmében a földrészlet az I. rendű alperes tulajdonába került. Az ingatlan akkori kezelője - az 1968. január 16-án kelt, 120/1968. számú levelében - engedélyezte a felperes néhai házastársa részére a kisajátított földterület használatát. Ezt követően 1984. február 9-én haszonbérleti szerződést kötött vele az 1984. január 1-jétől 1986. december 31-ig terjedő meghatározott időre, majd azt 1987. december 15-én meghosszabbították 1990. december 31-ig. A földrészlet azonban a lejárat után is a haszonbérlő használatában maradt, aki 1993. június 28-án megkísérelte a haszonbér utólagos, három évre visszamenő megfizetését, melyet azonban az I. rendű alperes nem fogadott el. Az I. rendű alperes az 1992. december 9-én megtartott képviselő-testületi ülésén hozott 86/1992. számú határozatával úgy döntött, hogy az ingatlant 120 000 Ft vételár ellenében a II. rendű alperes részére értékesíti. Ennek alapján 1993. május 4. napján közöttük az adásvételi szerződés létre is jött.
A felperes 1993. június 26. napján előterjesztett keresete annak megállapítására irányult, hogy az 1993. május 4-én kelt adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan. Kifejtette, hogy az sérti a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 71. §-ában - mint haszonbérlő részére - biztosított elővásárlási jogát.
Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozták. Azzal védekeztek, hogy a felperes haszonbérleti szerződése 1990. december 31-én lejárt, így őt elővásárlási jog sem illeti meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy elővásárlási jogát megalapozó szerződése volna, vagy ilyen jogot számára jogszabály biztosítana. Rámutatott, hogy a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 71. §-a csak fennálló haszonbérleti szerződés alapján jogosít elővásárlásra, a felperesé azonban 1990. december 31-én lejárt. Mivel pedig a mezőgazdasági földterület haszonbérletének érvényességéhez szükséges a megállapodás írásba foglalása, annak hiányában a további felperesi használat jogcíme már nem tekinthető az elővásárlási jogot megalapozó haszonbérletnek.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel annak megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését, annak helyes indokai alapján, helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatását és a kereset teljesítését kérte. Kifejtette, hogy a perbeli ingatlan nem építési telek, hanem termőföld, amelyre a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet az irányadó, annak 71. §-a pedig a részére elővásárlási jogot biztosít.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartása irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A felperes jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a bíróság az elővásárlási jogát megalapozó jogszabályt figyelmen kívül hagyta. Az adott ügyben irányadó: a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 71. §-a szerint a haszonbérlőt az általa haszonbérelt földre elővásárlási jog illette meg. A Ptk. 452. §-ának (3) bekezdése pedig előírja, hogy a mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához a szerződés írásba foglalása szükséges. Tekintettel arra, hogy a törvény idézett rendelkezéseire a felperes kívánt jogot alapítani, a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében őt terhelte annak bizonyítása, hogy a jogszerzésnek a jogszabály által előírt feltételei fennállnak. Helyesen állapították meg a korábban eljárt bíróságok, hogy ez nem vezetett sikerre.
A kereset abban az esetben lett volna teljesíthető, ha a felperes igazolja, hogy érvényes, írásba foglalt haszonbérleti szerződés alapján használta azt a földet, amelyet az I. rendű alperes a II. rendű alperes részére elidegenített. Az egyéb jogcímen fennálló vagy jogcím nélküli használat azonban elővásárlási jogot nem alapoz meg. A felperes haszonbérleti szerződése 1990. december 31. napján lejárt. Az ezt követő időre nézve pedig nem tudott olyan jogcímet bizonyítani, amely számára az elővásárlási jog gyakorlását lehetővé tenné. Ennek hiányában pedig az alperesek között létrejött adásvételi szerződés hatálytalanságára sikerrel nem hivatkozhat.
A fent kifejtettek eredményeként megállapítható, hogy a másodfokú bíróság nem sértett jogszabályt, amikor a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ezért határozatát a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 21. 001/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás