PK BH 1995/283
PK BH 1995/283
1995.05.01.
A jogellenesen elvitt gyermek visszaadására irányuló eljárásban a bíróság nem a gyermek elhelyezéséről dönt, hanem azt vizsgálja, hogy történt-e jogellenes elvitel, és a visszavitel elrendelésének nincs-e akadálya [1986. évi 14. tvr.-tel kihirdetett a Gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai egyezmény l., 3., 12-13., 16. cikkei; Csjt. 76 §].
A II. r. kérelmező és az ellenérdekű fél 1990-ben kötöttek házasságot, és az Amerikai Egyesült Államokban, Los Angelesben éltek. 1991. július 19-én született Cz. F. nevű gyermekük kettős - amerikai és magyar - állampolgár. A II. r. kérelmező 1993. január 6-án a házasság felbontása iránt keresetet indított a Kaliforniai Felső Bíróságon. A bíróság a felek és képviselőik jelenlétében 1993. február 5-én elrendelte, hogy mindaddig, amíg az ügyben a tárgyalás folyamatban van, a szülői felügyeleti jog - az ellenérdekű fél kapcsolattartási joga mellett - a II. r. kérelmezőt illeti meg. A bíróság mindkét házastárs részére megtiltotta, hogy a kiskorú gyermeket bármilyen okból, Kalifornia államból, Los Angeles, Orange és Ventura tartományokból elvigyék, számára útlevelet kérjenek, vagy őt a magyar nagykövetségre vigyék. Az ellenérdekű fél útlevelét a bíróság bevonta. Az 1993. március 10-i tárgyaláson a bíróság az említett intézkedésének hatályát fenntartotta, és a tárgyalást 1993. június 8-ra halasztotta.
1993 áprilisában az ellenérdekű fél a magyar nagykövetségtől a maga és a gyermek számára útlevelet kért, és a kisfiút Magyarországra hozta.
Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának megkeresésére az I. r. kérelmező, mint központi hatóság az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés (a továbbiakban: Egyezmény) 12. cikke alapján a gyermek haladéktalan visszavitelének elrendelését kérte. A szülői felügyeleti jog gyakorlására feljogosított II. r. kérelmező az I. r. kérelmezőhöz csatlakozott. Az elsőfokú bíróság végzésével kötelezte az ellenérdekű felet, hogy a gyermeket a végzésben megjelölt időpontban az I. r. kérelmező képviseletét ellátó ügyvédi irodában a II. r. kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának adja át. Elrendelte a határozat előzetes végrehajthatóságát. A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta.
A jogerős végzés indokolása szerint a gyermek Magyarországra hozatala - az elhozatalt kifejezetten megtiltó bírói intézkedés ellenére - és ezzel a szülői felügyeleti joggal felruházott II. r. kérelmezőtől való elszakítása megvalósította az Egyezmény 3. cikkében meghatározott jogellenes elvitelt. Az ellenérdekű fél alaptalanul hivatkozott arra, hogy a gyermeket a visszavitele testi vagy lelki károsodásnak tenné ki, vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene számára [Egyezmény 13. cikk b) pont], mert a kisfiú Kaliforniában született, ott élt, és az elvitelt megelőzően is a II. r. kérelmező gondozásában volt. Annak pedig, hogy az ellenérdekű fél a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pert indított Magyarországon, a kérelem elbírálása szempontjából az Egyezmény 16. cikke értelmében nincs jelentősége.
A jogerős végzés ellen az ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint a végzés sérti az Egyezmény 13. cikkét, és meglapozatlan is, mert a bíróság nem vizsgálta, hogy ő, a II. r. kérelmező és családja magatartása miatt volt kénytelen a gyermekkel együtt Magyarországra jönni, az amerikai bíróság előtt pedig nem folytattak le olyan bizonyítást, amely „a gyermekelhelyezés szempontjából” a szülők alkalmasságára vonatkozott volna.
A kérelmezők ellenkérelme jogerős végzés hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló egyezmény célja, hogy biztosítsa a bármelyik szerződő államba jogellenesen elvitt vagy ott elrejtett gyermekek azonnali visszajuttatását [Egyezmény 1. cikk a) pont]. Az Egyezmény 16. cikke szerint a gyermeknek a 3. cikk értelmében vett jogellenes elviteléről vagy elrejtéséről szóló értesítés kézhezvételét követően annak a szerződő államnak az igazságügyi vagy államigazgatási szervei, ahová a gyermeket vitték, vagy ahol a gyermeket elrejtették, mindaddig nem döntenek a szülői felügyeleti jog érdemét illetően, amíg nem születik határozat arról, hogy a gyermeket ezen Egyezmény szerinti eljárásban nem kell visszavinni.
Az Egyezmény fenti rendelkezései nem hagynak kétséget aziránt, hogy a bíróság a jogellenesen elvitt gyermek visszaadására irányuló eljárásban nem a gyermek elhelyezéséről dönt; feladata nem azoknak a szempontoknak a vizsgálata, amelyeket a Csjt. 76. §-ának (1) bekezdése a gyermek elhelyezésére, illetőleg a (2) bekezdése annak megváltoztatására vonatkozó döntéshez megkövetel, nevezetesen: melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére, hogyan alakult a házastársak kapcsolata egymással és a gyermekkel, melyikük magatartása vezetett a házasság megromlásához stb., hanem kizárólag annak megállapítása, hogy az Egyezmény 3. cikke szerint történt-e jogellenes elvitel, és a 12. vagy 13. cikk értelmében nincs-e akadálya a visszavitel elrendelésének. Ez utóbbi körülményt azonban a visszavitelt ellenző személynek, intézménynek vagy más szervnek kell bizonyítania.
Azt, hogy az elvitel jogellenes volt-e, annak a szerződő államnak a joga alapján kell megítélni, ahonnan a gyermeket elhozták. A bíróság helyesen állapította meg, hogy a kisfiú Magyarországra hozatala jogellenes volt, mert sértette a Kaliforniai Felső Bíróság által a II. r. kérelmezőnek juttatott felügyeleti jogot (Egyezmény 3. cikke).
Nem tévedett a bíróság abban sem, hogy a kérelmezett nem bizonyította: a gyermeket visszavitele testi vagy lelki károsodásnak tenné ki, vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene számára, de az ellenérdekű fél nem is hivatkozott olyan tényekre, amelyek bármilyen módon erre engednének következtetni. Az általa a kaliforniai bíróság eljárásával, továbbá a II. r. kérelmezőhöz és családjához fűződő viszonyával kapcsolatban előadottaknak pedig a jogellenes elvitel jogkövetkezményeinek alkalmazása szempontjából nincs jelentősége.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az ellenérdekű felet a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazott 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezők felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 338/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás