GK BH 1995/300
GK BH 1995/300
1995.05.01.
Jelzálog törlése iránti perben a perérték meghatározása. Ennek meghatározása mind a hatáskör, mind az eljárási illeték, illetőleg a jogi képviseleti díj számítása szempontjából lényeges [Ptk. 265. §, 266. § (2) bek., Pp. 24. § (2) bek. f) pont, 26. §, 75. §, 79. §, 12/1991. (IX. 29.) IM r. 1. § (1) bek. b) pont].
A felek között 1992. február 28-án az alperes által a felperes részére nyújtott 45 millió forint összegű bankhitel biztosítására jelzálogszerződés [Ptk. 265. §, 266. § (2) bek.] jött létre, amelynek alapján a szerződésben megjelölt felperesi ingatlanokra - a jelzálogjog alapítása mellett - elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek.
A felperes a keresetében a jelzálogszerződésben jelölt ingatlanokra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlésének az elrendelését kérte, utalva arra, hogy ez kikötés a Ptk. 114. §-ának (2) bekezdése értelmében semmis. Az alperes elismerte, hogy a perbeli szerződésnek az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó kikötése semmis. A szerződésnek ezt a kikötését azonban mindaddig fenn kívánta tartani, amíg a felperes harmadik személlyel az ingatlanra az adásvételi szerződést megköti, s ezen szerződéshez kívánta utólag - az igénye kielégítési után - a hozzájárulását adni.
Az elsőfokú bíróság ítéletében elrendelte a jelzálogszerződésben jelölt ingatlanokra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlését, s az alperest a törlés tűrésére, továbbá 80 000 Ft perköltségnek a felperes részére történő megfizetésére kötelezte.
Ezen ítéletnek a perköltség megfizetésére kötelező rendelkezése ellen az alperes fellebbezett, s annak a 12/1991. (XI. 29.) IM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti megállapítását kérte. Álláspontja szerint az alperes a perre okot nem adott, azonfelül pedig határozatlan perértéket kell alapul venni a perköltség megállapításánál, és nem lehet irányadó a jelzálogjoggal biztosított kölcsön összege. Utalt arra is, hogy a felperes keresete eredetileg a jelzálogjog törlésére is irányult, ezt később visszavonta. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében - amely tartalmánál fogva csatlakozó fellebbezésnek tekintendő - az elsőfokú perköltség (ügyvédi munkadíj) összegét a 45 millió forintos perérték 1%-ára kérte felemelni, kérte továbbá a másodfokú eljárásban a perérték 2%-ának megfelelő összegű ügyvédi munkadíj megállapítását.
A fellebbezések annyiban alaposak, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltségben marasztaló rendelkezése - indokolás hiányában - nem volt felülbírálható.
A Pp. 26. §-a szerint a per tárgyának értékét a 24-25. §-ok rendelkezésének megfelelően a felperesnek kell megjelölnie. A felperes a pertárgy értékét az elsőfokú eljárásban nem jelölte meg. Nincsen adat arra sem, hogy azt a bíróság meghatározta volna, ezért nem állapítható meg a megítélt ügyvédi munkadíj összegének a viszonyítási alapja. A másodfokú eljárásra éppen ez a mulasztás adott okot. A rendelkezésre álló iratok szerint a felperes keresete arra irányult, hogy a követelés biztosítására kötött szerződésnek az ingatlanok elidegenítési és terhelési tilalmára vonatkozó kikötésének semmisségére tekintettel e jog korlátozásának az ingatlan-nyilvántartásból való törlését kérte. A peres felek közötti jogvita vagyonjogi per, tehát a követelés vagyoni értéke is meghatározható.
A követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben - a Pp. 24. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján - a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetve összeget kell a keresettel érvényesített követelés értékeként - a tényleg megállapítható összegtől függetlenül - számításba venni. Ez azt jelenti, hogy a jelen perben a felperes által megjelölt 45 millió forint kölcsön összege akkor tekinthető perértéknek, ha a perbeli ingatlanoknak a jelzálogjoggal terhelt összértéke (amelyekről az elidegenítési és terhelési tilalom törlését kéri a felperes) több mint 45 millió forint. Ha ennél kevesebb, akkor a per tárgyának értéke a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok értéke lesz.
Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán nem vizsgálta a perbeli ingatlanoknak a jelzálogjoggal terhelt értékét. A jelzálogjog bejegyzésének a jogszerűsége ugyanis nem vitás a perben, így a perbeli ingatlanok értéke megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felperes a keresetében jelzálogjoggal terhelt ingatlanokról kéri az elidegenítési és a terhelési tilalom törlését. Az elidegenítési és terhelési tilalmat ugyanis további biztosítékként kötötték ki. Az ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a perértékből kiindulva kell megállapítani. A perérték az ügyvéd számára a pervitel során nagyobb felelősséget jelent, ezt a részére megállapítandó munkadíjban értékelni kell, de emellett figyelembe kell venni a per bonyolultságát, az ügyvédnek a perben kifejtett tevékenységét, s olyan összegű ügyvédi munkadíj állapítható meg, amely a fentiek mérlegelése alapján arányban áll az ügyvédnek a perben indokoltan kifejtett tevékenységével (Pp. 75. § és 79. §).
A fent kifejtettek értelmében a perben az ügyvédi munkadíj összegét csak a perérték ismeretében lehet megállapítani, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A fellebbezést a másodfokú bíróság a Pp. 256/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Az új eljárásban a felperesnek be kell jelentenie a biztosítékként lekötött ingatlanok jelzálogjoggal terhelt értékét és erre az alperesnek nyilatkoznia kell. Vita esetén szakértő bevonása lehet indokolt. Amennyiben a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok értéke kisebb, mint a biztosított követelés összege, úgy az előbbi értéket kell a pertárgy értékénél számításba venni, és a perköltség összegét ebből kiindulva megállapítani. (Legf. Bír. Gf. I. 33. 381/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás