KK BH 1995/314
KK BH 1995/314
1995.05.01.
A kárpótlási árverés ellen benyújtott kifogást másodfokú hatóságként bírálja el a közigazgatási szerv [1991. évi XXV. tv. 10. § (1) bek., 21. § (2) bek.].
A megyei kárrendezési hivatal B. községben földárverést tartott 1993. szeptember 20-án. Az árverés ellen a felperes árverési kifogást nyújtott be. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozatával az árverés ellen benyújtott kifogást elutasította.
A felperes keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, amelyben az egyik ingatlan vonatkozásában az árverés eredményét kérte megsemmisíteni, illetőleg az elsőfokon eljárt hivatalt az árverés megismétlésére kérte kötelezni. A Fővárosi Bíróság végzésével - megállapítva hatáskörének hiányát - a felperes keresetlevelét a Sz.-i Városi Bírósághoz tette át.
Az indokolás rámutat, hogy a Pp. 326. §-ának (1) bekezdése alapján a közigazgatási perekben a bíróság illetékességét az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a megyei bíróság hatáskörébe azok a közigazgatási perek tartoznak, amelyekben a bíróság által felülvizsgálandó közigazgatási határozatot hozó elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed.
Az 1991. évi XXV. törvény 10. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó ügyekben elsőfokon a megyei - fővárosi - kárrendezési hivatal, másodfokon az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal jár el. A törvény 21. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az árverést a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal államigazgatási jogkörben eljáró tagja vezeti.
A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint a perbeli árverést a megyei kárrendezési hivatal elsőfokú hatóságként folytatta le. Az 1957. évi IV. tv. (Áe.) 42. §-ának (1) bekezdése az államigazgatási szerv kötelességévé teszi, hogy mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozzon. Az árverés során eljáró hatóság elsőfokú döntést hoz, amikor a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet (R.) 28. §-ának (5) bekezdése és 33. §-ának (5) bekezdése alapján a részt vevő személyt kizárja az árverésből, illetve akkor is, amikor az R. 33. §-ának (3) bekezdése szerint az árverés eredményét a jegyzőkönyvben rögzítik. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint e döntések akkor is határozatok, ha egyébként nem felelnek meg a határozatokra vonatkozóan az Áe. 43. §-ának (1) bekezdésében írt követelményeknek.
Az árverési eljárás céljaira, sajátosságaira figyelemmel az R. 40. §-ának (1) bekezdése jogorvoslatként nem a fellebbezés, hanem árverési kifogás benyújtását teszi lehetővé. Az árverési kifogást az alperes másodfokú hatóságként bírálta el. Ebből az következik a Fővárosi Bíróság végzésének indokolása szerint, hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a perbeli esetben nem az alperes, és így a per elbírálása nem tartozik a Fővárosi Bíróság hatáskörébe.
A városi bíróság végzésével szintén hatáskörének hiányát állapította meg és a Legfelsőbb Bíróság elé terjesztette az ügyet, eljáró bíróság kijelölése érdekében. Végzésének indokolásában a városi bíróság kifejtette, hogy a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal államigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja, amikor az árverés eredményét a jegyzőkönyvben rögzíti, nem érdemben dönt az ügyben. A jegyzőkönyvbe rögzítéssel kapcsolatosan ún. nem alakszerű határozatról a városi bíróság álláspontja szerint nem beszélhetünk.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság a jogszabályok megfelelő értelmezésével alakította ki álláspontját.
Nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság által a nem alakszerű határozatokkal kapcsolatos okfejtéssel, valamint nem ért egyet azzal a minősítéssel sem, amely szerint a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal államigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja nem érdemben dönt, amikor az árverés eredményét jegyzőkönyvbe rögzíti. A városi bíróság végzésének indokolási része önmagán belül is ellentmondást tartalmaz, amikor a nem alakszerű határozatok leggyakrabban előforduló formái között megjelöli a jegyzőkönyvbe foglalást, illetőleg a jegyzőkönyvi záradékot, ugyanakkor nem ismeri el, hogy a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal államigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja éppen a példálózó felsorolásban is megemlített nem alakszerű határozatot hozza az árverés eredményének jegyzőkönyvbe rögzítésével. (Legf. Bír. Kk. III. 27. 090/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás