KK BH 1995/315
KK BH 1995/315
1995.05.01.
A vadászterület kialakítását követő hatósági eljárás után kerülhet sor a haszonbérleti szerződésnek a polgári jog szabályai szerint módosítására [8/1993. (I. 30.) FM r. 2. §, 3. § (3) és (8) bek., 30. § (1) bek., 31. § (1) bek., Áe. 66. §].
A felperesi vadásztársaság 1981-ben haszonbérleti szerződést kötött a megyei 31. sz., 9672 ha területű vadászterületen gyakorolható vadászati jogra vonatkozóan. A haszonbérleti szerződést több ízben módosították. Az 1992. június 21-i utolsó szerződésmódosítás következtében a felperes használatában jelenleg 19 433 ha van. A bérkilövő jelleggel megalakult P. vadásztársaság a Földművelésügyi Minisztérium megyei földművelésügyi hivatalától a felperes által haszonbérelt vadászterületből új vadászterület kialakítását kérte. Kérelmét az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával elutasította. Fellebbezés folytán az alperes határozatával az elsőfokú közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Az új eljárás eredményeként az elsőfokú közigazgatási szerv az új vadászterület iránti kérelmet ismételten elutasítottá. A megismételt eljárásban hozott elutasító elsőfokú döntés ellen a P. vadásztársaság fellebbezést nyújtott be, amelyre a Földművelésügyi Minisztérium határozatával a felperesi vadásztársaság 5-087. nyilvántartási számú 19 433 ha kiterjedésű haszonbérelt vadászterületének határait módosította oly módon, hogy a felperesi vadásztársaság területét 14 328 ha-ra csökkentette, míg a határmódosítással az 5085. nyilvántartási számú 5115 ha kiterjedésű önálló, vadgazdálkodásra alkalmas területet alakított ki, amelynek bérbe adó szerveként 1994. január 1. napjával az FM megyei földművelésügyi hivatalát jelölte ki. A felperes a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte a városi bíróságtól.
A városi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a megyei földművelésügyi hivatal elsőfokú határozatának felülvizsgálataként, fellebbezési eljárás során hozta meg az alperes a sérelmezett határozatát, amelyben az elutasító elsőfokú döntés helyett önálló vadgazdálkodásra alkalmas területet alakított ki az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló módosított 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 66. §-ában biztosított hatáskörében eljárva. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása kitér arra, hogy a sérelmezett jogerős közigazgatási határozat a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 8/1993. (I. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a (2) bekezdésének, illetőleg (3) bekezdésének megfelel. A jogerős közigazgatási határozatot megelőző eljárás során az eljáró államigazgatási szerv figyelembe vette és megvalósította az R. 2. §-a (6) bekezdésében foglaltakat is.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen. Fellebbezését a megyei bíróság ítéletével elutasította, és az elsőfokú bíróság ítéletét a helyesen megállapított tényállás és a tényállásból levont helyes jogi következtetés alapján elutasította.
A felperes - jogszabálysértésre hivatkozással - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős bírósági ítélet ellen. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az R. 31. §-ának (1) bekezdése szerint a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetésének napja - mint ahogy ezt a felülvizsgálati kérelemben a felperes is kifejti - 1993. január hó 30. Tekintettel arra, hogy a fent idézett miniszteri rendelet hatályba léptető rendelkezései nem tartalmaznak kivételeket a hatálybalépés tekintetében a folyamatban lévő ügyekre, ezért a másodfokú eljárás során az alperes helyesen járt el, amikor nem a hatályon kívül helyezett 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet szabályait, hanem az R. szabályait alkalmazta. Az R. 2. §-ának (5) bekezdése szerint a vadászterületeket - az 500 ha-nál nagyobb ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója véleményének figyelembevételével - a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) alakítja, illetve módosítja. Mint ahogy arra az alperesi határozat kitér, az R. 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározza, hogy a vadgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos igazgatási feladatokat elsőfokon a hivatal látja el és felettes szervként a minisztérium jár el. A minisztériumnak tehát az Áe. 66. §-ában biztosított jogkörében a fent idézett hatásköri jogszabály alapján lehetősége volt az elsőfokú közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatára, a határozat megváltoztatására oly módon, hogy az elsőfokú eljárásban elutasított kérelmet a fellebbezési eljárás során a jogszabályoknak megfelelően teljesítette. Az alperes sérelmezett határozata az új vadászterület kialakításával kapcsolatosan úgy rendelkezett, hogy 1994. január 1. napjával jelölte ki bérbe adó szervként a megye földművelésügyi hivatalát. E rendelkezése nem érintette a határozat meghozatalának időpontjában érvényes haszonbérleti szerződéssel vadászati jogot gyakorló felperes haszonbérleti jogviszonyából fakadó jogait. A vadászterület hatósági jogkörben történő kijelölését követően a polgári jogi - haszonbérleti - szerződés módosítására kerülhet sor, miután az elsőfokú hatóság és a vadásztársaság között nemcsak közigazgatási, hanem polgári jogviszony is létrejött a haszonbérleti szerződés megkötésével. A polgári jogi szerződést a hatósági jogkörben jogszerűen eljárt alperes sem módosíthatja egyoldalú intézkedésével, illetőleg a haszonbérleti szerződést nem szüntetheti meg.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alperes sérelmezett határozata a haszonbérleti szerződést nem érintette, a közigazgatási jogkörben meghozott intézkedést követően a perrel érintett területre vonatkozó haszonbérleti szerződés módosítására a Ptk. szabályai szerint kell, hogy sor kerüljön.
Az R. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a vadászati jog haszonbérbe adás útján történő hasznosítása esetén a vadászati jogot a Vadásztársaságok Országos Szövetségének a miniszter, vadásztársaságoknál a miniszter által kijelölt szerv adja határozatlan időre haszonbérbe. A vadászati jog haszonbérbe adása nyilvános pályázat útján történhet, amelynek feltételeit a miniszter meghatározhatja. A (8) bekezdés előírása szerint a pályázati feltételeket - lehetőleg a haszonbérleti szerződés megszűnését megelőző 6 hónapon belül - a Mezőgazdasági, Élelmezésügyi Értesítőben, továbbá országos és megyei napilapokban, valamint szaklapokban kell közzétenni. A fenti rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy a vadászterület kialakítása, illetőleg a vadászterület határainak módosítását követő hatósági eljárás után kerülhet sor az érintett haszonbérleti szerződéseknek a polgári jog szabályai szerinti módosítására, majd ezt követően a kialakított új vadászterületre, új haszonbérleti szerződés megkötésére. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 854/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás