KK BH 1995/318
KK BH 1995/318
1995.05.01.
Az elkésetten, igazolási kérelemmel érkezett fellebbezést nem felügyeleti intézkedésként kell elbírálni. A fellebbezés megvizsgálására, az igazolási kérelem elbírálására az elsőfokú hatóság jogosult, a másodfokú közigazgatási szerv csak ezt követően foglalkozhat a fellebbezés érdemi elbírálásával [1957. évi IV. tv. (Áe.) 4. § (2) bek., 65. § (2) bek.].
Az elsőfokú megyei kárrendezési hivatal határozatával a felperes és az érdekegyeztető fórum egyezségét jóváhagyta 1992. április 16-án. Miután fellebbezés nem érkezett, 1992 augusztusában Gy. községben már árverést is tartottak. K. O. mint az érdekegyeztető fórum, valamint a földrendező bizottság képviselője azonban fellebbezést nyújtott be, és igazolással is élt arra való hivatkozással, hogy a határozatot 1993. március 6-án vette át. Az alperes 1993. március 31-én a fellebbezés elbírálása során a felperest arra kötelezte, hogy 15 napon belül a módosított földalap elkülönítési tervezetet készítse el.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes többszörösen is megsértette az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. - a továbbiakban Áe. - rendelkezéseit, egyebek között azzal, hogy nem vizsgálta: a fellebbezés arra jogosulttól származott-e; figyelmen kívül hagyta annak vizsgálatát, hogy a fellebbezés benyújtása miért történt elkésetten, volt-e módja és lehetősége az elsőfokú hatóságnak határozatának saját hatáskörben történő megváltoztatására.
Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, és az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, a felperesi kereset elutasítását kérte.
A megyei főügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság 124. sz. polgári kollégiumi állásfoglalása értelmében hatályon kívül kell helyezni a közigazgatási határozatot, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére kihat, és az a bírósági eljárásban nem orvosolható. A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása kapcsán rámutatott arra, hogy helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy a kárpótlási hivatalok eljárására - ha az 1991. évi XXV. tv. (a továbbiakban: Kpt.) 12. §-ának (5) bekezdése kivételt nem tesz - az Áe. általános szabályai az irányadók. Alapvető jogszabálysértés volt az alperes részéről, amikor az Áe. 4. §-a (2) bekezdésében foglaltak ellenére az elsőfokú közigazgatási szerv hatáskörét elvonta. Az elsőfokú hatóság, ha a fellebbezés arra jogosulttól, időben és érdemben megalapozottan érkezik - úgy saját határozatát visszavonhatja, módosíthatja, kijavíthatja vagy kiegészítheti [Áe. 65. § (2) bek.]. Az eljárási jogszabályok betartása és betartatása az állampolgárok viszonylatában alkotmányos érdek, a hatáskörök elvonása pedig olyan jogbizonytalanságot eredményezne, melynek következményei beláthatatlanok.
A fenti általános megállapításokon túlmenően a megyei bíróság még a következőkre mutat rá. Az alpereshez címzett és 1993. március 19-én érkezett "panasszal, igazolási kérelemmel és fellebbezéssel" címzett okiratot egyebek között K. O. is aláírta, de rajta kívül még két aláírás is szerepel, és az érdekegyeztető fórum, valamint a földrendező bizottság tagjainak meghatalmazottjaiként nyújtották be. A határozat ismert, hiszen annak számára, keltére helyesen hivatkoznak. Az alperes - a perbeli határozatból kitűnően - kifejezetten fellebbezésként bírálta el a beadványt, és indokolásában is megerősíti, hogy "a fellebbezés megalapozott".
A fellebbezés megvizsgálására, az igazolási kérelemben foglaltak teljesíthetőségére az elsőfokú hatóság jogosult és köteles a jogszabály rendelkezései szerint.
Téves az az alperesi állítás, mely szerint a fellebbezés arra jogosulttól származik. Ezt tényként az elsőfokú bíróság nem állapította meg, mint ahogy ennek ellenkezőjét sem, hiszen éppen a Kpt. 21. §-ának (7) bekezdésében foglaltak vizsgálata is szükséges annak megállapításához, hogy arra jogosulttól származik-e. A felügyeleti intézkedéssel kapcsolatosan egyetért a megyei bíróság az ügyészségnek azzal az álláspontjával is, amely szerint a felügyeleti intézkedés kivételes beavatkozási lehetőség a közigazgatási ügyintézés menetébe.
A másodfokú bíróság nem találta viszont megalapozottnak a felperesnek arra vonatkozó kérelmét, mely szerint a másodfokú bíróság arra mutasson rá, hogy az ismételt eljárás szükségtelen. Éppen a fent kifejtettek és az elsőfokú bíróság által is előadottak azt igazolják, hogy további és kifejezetten államigazgatási eljárás során lefolytatandó vizsgálatok elvégzésére van ahhoz szükség, hogy a közigazgatási szerv törvényes határozatot hozzon. (Heves Megyei Bíróság 2. Pf. 20. 953/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás