32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet
a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről1
2008.08.31.
1. § A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom.
2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet a 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelethez2
JEGYZÉK
az állam által elismert – a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazathoz tartozó – szakképesítéshez kiadott szakmai és vizsgakövetelményről
OKJ azonosító száma |
Szakképesítés megnevezése |
Bevezetésének
kezdő napja |
Alkalmazásának
utolsó napja |
|
|
|
|
ADÁSTECHNIKAI TECHNIKUS3
* * *
ANYAGMOZGATÓ GÉPÉSZETI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI4
* * *
ANYAGMOZGATÓGÉP-SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI5
* * *
ÁTVITELTECHNIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI6
* * *
Az autóbuszvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei7
* * *
AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ8
* * *
AUTÓSZERELŐ9
* * *
CSATORNAMŰ-KEZELŐ10
* * *
FÉNYEZŐ ÉS MÁZOLÓ11
* * *
FORGALOMIRÁNYÍTÓ ÉS -SZERVEZŐ12
* * *
FÜRDŐ- ÉS HÉVÍZÜZEM-KEZELŐ13
* * *
HAJÓÉPÍTŐ14
* * *
HAJÓGÉP- ÉS BERENDEZÉSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI15
* * *
HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI16
* * *
INFO-STRUKTÚRA MENEDZSER
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3434 02
2. A szakképesítés megnevezése: Info-struktúra menedzser
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
Munkakör, foglalkozás
FEOR-száma, megnevezése
-----------------------
3910 Info-struktúra menedzser
2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása:
– Egy intézmény információs rendszerének szakszerű felépítése meghatározza az intézmény hatékonyságát. A jó kiválasztás, a megbízható működés feltételezi a feladatok összehangolását, kézben tartását, vezénylését. E feladatot látja el az info-struktúra menedzser.
– Kulcsfontosságú feladata, hogy a technológiai fogalmakat a felső vezetőség számára érthetően tolmácsolja. Az info-struktúra menedzsernek éppen ezért egyformán jól kell beszélnie a technológia és az üzlet nyelvét is.
Mindezek alapján az info-struktúra menedzser
– tervezi, előkészíti és telepíti az információs rendszereket,
– megtervezi az üzemeltetés, javítás és karbantartás munkamódszereit,
– menedzseli az információ áramlást biztosító szolgáltatásokat,
– szakmailag segíti, irányítja a műszaki kiszolgáló személyzet munkáját,
– ismeri és alkalmazza a munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1. A távközlési technológiák ismerete és alkalmazása
– A főközpont és alközpont jellemzőinek ismerete.
– Az analóg és digitális jelek tulajdonságainak kihasználása.
– Analóg/digitális átalakítás szabályainak alkalmazása.
– A digitális átvitel, a multiplexelés elvének alkalmazása.
– Az átviteli közeg, a vonali jelzések fajtáinak ismerete és alkalmazásuk.
– A rendszerek nyújtotta szolgáltatások optimális kiválasztása és üzemeltetése.
– A végberendezések kezelése.
– Szolgáltatások kiadása, letiltása.
– Az automatikus híváseloszlás alkalmazása.
– A kommunikációs rendszerek kezelése.
– A telefon-alközpont (hálózat) üzemeltetése.
– A PC, telefon, fax felmerülő működési rendellenességeinek elhárítása.
– A számlázási rendszer karbantartása.
– A felmerülő működési hibák elhárítása és/vagy elháríttatása.
– Az alapvető híváskezelési rendszer igények szerinti beállítása.
2. Adatkommunikáció és számítógépes hálózatok kiépítése, működtetése és karbantartása
– Az ISO/OSI modell és topológia ismeretében az önálló PC-számítógép hálózat kiépítése, üzemeltetése.
– A megfelelő hálózati típus kiválasztása.
– A kiépített számítógép-hálózat üzemeltetése.
– Gondoskodás az adatkommunikációs rendszerek és számítógépes hálózatok működéséről.
– A hálózati tervezés alapelveinek betartása mellett a hálózat kiépítése, üzemeltetése és karbantartása.
3. Multimédia rendszerek kiválasztása és üzemeltetése, felügyelete
– Az E-Mail rendszer kezelése.
– A Voice-Mail rendszer használata.
– A hangposta-rendszerek működtetése.
– Az elektronikus levelező rendszerek installálása és üzemeltetése.
– A video- és képátviteli rendszerek kiépítése.
– A számítógépes Personal Videorendszerek létrehozása a célnak megfelelően.
– A hangkonferencia-felépítés lehetőségeinek kihasználása szükség esetén.
– A nagytávolságú , előre bejelentett hangkonferenciák felállítása.
– A videokonferencia létrehozása a felhasználási cél érdekében.
4. Egységes kábelezési rendszer kialakítása és fenntartása
– Az általános műszaki követelmények alkalmazása.
– A rákapcsolható hangtechnikai, számítástechnikai és képátviteli eszközök felhasználása.
– A megvalósulási rajzok elkészítése.
– A külső-belső kábelezési rendszer fenntartása.
– A kapcsolási, huzalozási rajzok elkészítése és olvasása.
– A hálózati rajzjelek ismerete és alkalmazása.
– A hálózati végberendezések üzemeltetése.
– A felhasználás költségkímélő módjainak betartása.
5. Kommunikációs rendszerek tervezése
– Az információáramlási igények felmérése.
– Az információáramlás stratégiájának megtervezése.
– A stratégiai terv készítési elvének felhasználása a tervezési feladathoz.
– A vevők és versenytársak ismerete, értékelő rangsorolása.
– A nyilvántartási rendszerek használata.
– Az előrejelzés módjainak alkalmazása.
– Célkitűzések és alternatívák felállítása.
6. Az ajánlatkérés, tenderkiírás és értékelés módjai
– Ajánlatok bekérése a stratégiai terv kivitelezéséhez.
– Kikötések és feltételek világos, pontos meghatározása.
– A kiértékeléshez értékelő rendszer kialakítása.
– A kiértékelési módszerek pontos betartása.
7. A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja
– Adómegfontolások figyelembevételével költségterv készítése.
– Érzékenységi és eredményelemzési feladatok ellátása.
– Statisztikák összeállítása és kiértékelése.
– A megtérülési időt és cash-flow számítása.
– A megvalósíthatósági analízis elkészítése.
– Előrejelzések készítése.
– Az információs beruházások irányítása.
– A pénzügy, könyvelés, közgazdaságtan és statisztika alapvető műveleteinek alkalmazása.
– Az adatbázisok elemzése.
– Előrejelzések készítése igényekre, változtatásokra.
8. Menedzselési technikák ismerete
– Munkacsoportok munkájának koordinálása.
– A pozitív gondolkodás kialakítása és alkalmazása.
– Az előadás, megbeszélés és tárgyalás helyes módszereinek alkalmazása.
– A munkaidő kihasználása jó időbeosztással.
– A feladatok szétosztása, végrehajtatása és ellenőrzése.
– Minősítések készítése beosztottjairól.
– A munkahely megfelelő kialakítása, közlekedési utak betartása.
– Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása.
– A munkavégzés során alkalmazott tisztítószerek, zsíroldó anyagok tulajdonságainak ismeretében megfelelő tárolás és felhasználás.
– A különböző munkafolyamatokra vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása.
– Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, vezető és segélynyújtó szolgálat értesítése.
– A vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok betartása.
– A tűz- és robbanásveszélyekre vonatkozó előírások betartása.
– A vonatkozó általános környezetvédelmi szabályok betartása.
III/2. Követelmények
1. A távközlési technológiák ismerete és alkalmazása
A megfelelő kiválasztáshoz és üzemeltetéshez ismernie és alkalmaznia kell távközlési technológiákat:
– a főközpont és alközpont jellemzőit,
– az analóg és digitális jelek tulajdonságait,
– analóg/digitális átalakítás módjait,
– a digitális átvitel, a multiplexelés elvét,
– az átviteli közeg, a vonali jelzések fajtáit,
– a rendszerek nyújtotta szolgáltatásokat,
– az automatikus híváseloszlás mikéntjét,
– az alapvető híváskezelési rendszereket,
– végberendezések kezelési módozatait,
– a kommunikációs rendszereket és kezelésüket,
– a különböző rendszerek hibalehetőségeit és a hibák, rendellenességek megszüntetésének lehetőségeit, konkrét tennivalóit,
– a számlázási rendszert.
2. Adatkommunikáció és számítógépes hálózatok kiépítése, működtetése és karbantartása
A megfelelő kiválasztáshoz ismernie és alkalmaznia kell az adatkommunikáció fogalmait és számítógépes hálózatok működési elvét:
– az ISO/OSI modell és topológiát,
– a hálózati típusokat,
– a hálózati tervezés alapelveit,
– a számítógép-hálózat kiépítéshez szükséges jellemzőket,
– a helyi és a nagytávolságú számítógép-hálózatok jellemzőit,
– a számítógép-hálózat építés menetét, az üzembe helyezés és üzemeltetés módját,
– a különböző adatkommunikációs rendszereket,
– a különböző rendszerek működési jellemzőit,
– a különböző rendszerek együttműködési, összekapcsolási lehetőségeit,
– a számítógép-hálózatok és adatkommunikációs rendszerek leggyakoribb hibaforrásait, a jellemző hibákat és elhárításuk módját,
– az időszakos és napi karbantartási tennivalókat,
– a hálózatok üzemeltetését és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.
3. Multimédia rendszerek kiválasztása és üzemeltetése, felügyelete
A megfelelő kiválasztáshoz, üzemeltetéshez ismernie és alkalmaznia kell a multimédia rendszerek jellemzőit:
– az írott és szóbeli üzenetek célba juttatásának lehetőségeit,
– a saját hálózaton történő levelezést,
– az E-Mail rendszereket,
– a Voice-Mail rendszereket,
– különböző hangposta-rendszereket,
– a mozgó- és állóképtelefonok szolgáltatásait,
– a különböző állókép-telefonokat,
– a különböző mozgókép-telefonokat,
– a számítógépes Personal Videorendszereket,
– a hangkonferencia felépítésének lehetőségeit,
– a nagytávolságú, előre bejelentett hangkonferenciák felállítását,
– a videokonferencia lehetőségeit,
– a videokonferencia létrehozásának feltételeit,
– a videokonferencia-termek lehetőségeit,
– távadat feldolgozását.
4. Egységes kábelezési rendszer kialakítása és fenntartása
A megfelelő kiválasztáshoz ismernie és alkalmaznia kell az egységes kábelezési rendszer működését:
– az elvi felépítés jellemzőit,
– az általános műszaki követelményeket,
– a rákapcsolható hangtechnikai, számítástechnikai és képátviteli eszközöket,
– a strukturált kábelezés elvi felépítését, jellemzőit,
– a kábelezési rendszer rajztechnikai követelményeit (kapcsolási, huzalozási rajzok készítése, hálózati rajzjelek megfelelő alkalmazása),
– végberendezések jellemzőit, üzemeltetésüket,
– a felhasználás költségkímélő tényezőit.
5. Kommunikációs rendszerek tervezése
A megfelelő tervezéshez szükséges ismernie és/vagy alkalmaznia a rendszertervezés alapelemeit:
– az egységes kommunikációs csatornákat (IMX) és jellemzőiket,
– az egységes rendszer előnyeit,
– a hardver eszközöket,
– az információáramlási igények felmérésének módszereit,
– a stratégiai terv készítésének elvét,
– a vevőket és versenytársakat,
– a nyilvántartási rendszereket,
– a hibafeltárási lehetőségeket,
– az előrejelzés módjait,
– célkitűzések és alternatívák felállítását.
6. Az ajánlatkérés, tenderkiírás és értékelés módjai
Tudnia kell ajánlatokat bekérni, tendereket kiírni, és azokat értékelni. Használnia kell a kikötések és feltételek megfelelő módszereit.
Ismernie kell:
– a rendszerkövetelményeket,
– a hívás-kezelőrendszer követelményeit,
– a hangposta küldeményeket,
– a rendszerfelügyelet elemeit és egészét,
– a kábelezést,
– a kivitelezés problémáit,
– a karbantartási igényeket és feladatokat,
– a finanszírozás kérdéskörét.
7. A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja
Alkalmaznia kell költségkímélő tényezőket, ismernie és használnia kell számítási alapfogalmakat és módszereket:
– pénzügyi alapfogalmakat,
– adómegfontolásokat,
– érzékenységi és eredményelemzést,
– statisztikák összeállítását és kiértékelését,
– a megtérülési időt és cash-flow számítást,
– az inflációs várakozásokat,
– a táblázatkezelő programokat.
8. Menedzselési technikák ismerete
Alkalmaznia kell irányítási, vezetési ismereteket. Össze kell hangolnia munkatársai munkáját.
Ezen belül ismernie kell:
– a pozitív személyi beállítottság fogalmát, jellemzőit,
– tárgyalástechnikákat,
– az időbeosztás fontosságát, tervezhetőségét,
– a megfelelő kommunikációs módszer kiválasztásának ismérveit,
– a szóbeli tárgyalás jellemzőit,
– a személyiség hatását a tárgyalás menetére.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
IV/1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– szakmai ismeretek 120 perc
– tervezési feladat 60 perc
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– szakmai ismeretek (komplex tantárgy)
A vizsgázónak minden témakörből egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy kérdésre adott feleletre max. 5–10 perc fordítható.
c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama
Vizsgamunka 240 perc
IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
2.1. Az írásbeli vizsga tartalma
a) A Szakmai ismeretek vizsgatárgyak tartalma
A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:
– Távközlési alapismeretek, technológiai alapfogalmak, alközponti és hálózati szolgáltatások, kommunikációs rendszer kezelési ismeretek.
– Adatkommunikáció, számítógépes hálózatok.
– Multimédia rendszerek, elektronikus- és hangpostarendszerek, video- és képátvitel, konferenciarendszerek.
– Információs rendszerek tervezése, kommunikációs stratégia tervezés, kommunikációs igényfelmérés, egységes kommunikációs csatornák (IMX) és jellemzőik.
– A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja című tantárgyak anyagából tesztlapok kitöltése. Minden területen legalább 6 feladatot kell megoldani.
– Ajánlatkérés, tenderkiírás és -kiértékelés.
– A kommunikációs költségek tervezése és pénzügyi adminisztrációja, költségtervezés és kézben tartás, pénzügy, könyvelés, közgazdaság és statisztika.
– Menedzselési technikák.
b) A tervezés vizsgatárgy tartalma
A tervezés vizsgatárgy az alábbiakat tartalmazza:
A kommunikációs költség tervezése és pénzügyi adminisztrációja című anyagból tesztlapok kitöltése. Minden területen legalább 6 feladatot kell megoldani.
2.2. A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell egy-egy kérdésre válaszolniuk:
– Távközlési alapismeretek.
– Adatkommunikáció, számítógépes hálózatok.
– Multimédia rendszerek.
– Egységes kábelezési rendszer.
– Kommunikációs rendszerek tervezése.
– Ajánlatkérés, tenderkiírás és -kiértékelés.
– A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja.
– Menedzselési technikák.
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.
2.3. A gyakorlati vizsga tartalma
A ,Vizsgamunka'' tantárgy vizsgája során a vizsgázóknak az egységes kábelezési rendszer témakörben kell komplett hálózati tervet elkészíteniük adott adat- és hangvégpont kialakítására. A feladatot a megadott igények alapján kell elkészíteni. Ezen belül: anyaglista összeállítása, technológiai adatok számítása, kiviteli (megvalósulási) rajz készítése stb. szerepel.
IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Felmenthető az írásbeli és a szóbeli vizsga azon része alól az a jelölt, aki valamilyen szakirányú felsőoktatási intézményben 2 éven belül az adott témakörben sikeres vizsgát tett, és azt hitelt érdemlően bizonyítani tudja.
IV/4. A vizsga értékelése
a) Szakmai elméleti vizsga
A vizsgarészek tantárgyait külön-külön, 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.
– Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
– A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
– a szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények átlagaként kell megállapítani. Az átlageredményt – törtszám esetén – az írásbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni
[Pl.: a) i.: 4., sz.: 3., átl.: 3,5; eredmény: 4
b) i.: 2., sz.: 5., átl.: 3,5; eredmény: 3],
– eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
b) Szakmai gyakorlati vizsga
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
c) A szakképesítő vizsga értékelése
– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
– A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.
– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:
= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,
= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.
* * *
JÁRMŰELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI17
* * *
JÁRMŰELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI18
* * *
KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI19
* * *
KÖTÖTTPÁLYÁS JÁRMŰELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI20
* * *
KÖTÖTTPÁLYÁS JÁRMŰVILLAMOSSÁGI SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI21
* * *
KÖTÖTTPÁLYÁS MOTOR- ÉS ERŐÁTVITELI BERENDEZÉSI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI22
* * *
KÖTÖTTPÁLYÁS MOTOR ÉS ERŐÁTVITELI BERENDEZÉSSZERELŐ
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI23
* * *
KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI MŰSZERÉSZ
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI24
* * *
KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI25
* * *
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – HÍDÉPÍTŐ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI26
* * *
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – INFORMATIKAI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI27
* * *
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – KÖRNYEZETVÉDŐ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1.1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5 3126 16 7 0 10
1.2. Szakképesítés megnevezése: Közlekedésépítő – környezetvédő technikus
II. A szakképzés munkaterülete
2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
_______________________
FEOR száma Megnevezése
_______________________
3126 Közlekedésépítő – környezetvédő technikus
2.2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
_______________________
FEOR száma Megnevezése
_______________________
nincs Híd-, út-, metró- és mélyépítési szerkezetépítö, fenntartó és üzemeltető munkavezető vagy technikus
A közlekedésépítő környezetvédő technikus olyan korszerű általános és középfokú szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a közlekedésépítés valamennyi ágazata környezetvédelmi problémáinak áttekintésére a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés szintjén.
Természetesen nem önállóan, hanem együttműködve a magasabb végzettségű környezetvédelmi szakemberekkel, szakhatósággal.
Egyben rendelkezik a kapcsolódó infrastrukturális (csatornázás stb.) beruházások hasonló kérdéseinek ismeretével.
2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A közlekedésépítő környezetvédő technikus munkaterülete a híd-, út-, vasútépítő mélyépítési munkák, közművek tervezése, kivitelezése, fenntartása, üzemeltetése során a természeti és épített környezet védelmének biztosítása.
A tervezés szintjén:
A szükséges kiegészítő adatok gyűjtése, feldolgozása, értékelése.
(A tervezett műtárgy földrajzi-természeti, meteorológiai-hidrológiai adatok, geotechnikai feltételrendszer, kapcsolódó létesítmények előre tervezhető hatásai, szennyező források.)
Részvétel az engedélyezési eljárásokban.
(Az érintett terület fokozott védelemre szoruló felszíni, felszín alatti és feletti értékeinek megőrzése, ha szükséges a megfelelő jogi, gazdasági eszközök igénybevételével.)
Az elkészült terveket a környezetvédelmi előírásoknak (rendeletek, törvények) megfelelően véleményezi, illetve ebben közreműködik. Egyben közvetít a tervező és a szakhatóság között.
A kivitelezés szintjén:
A munkahely előkészítése (csak annyi terület igénybevétele, amennyi feltétlenül szükséges, tereprendezés minimális fa, növényzet irtásával, rekultivációra való felkészítés).
A munkahely berendezése (a különféle szennyezőforrások előzetes számbavétele, csökkentése, ill. a hulladék összegyűjtése, eltávolítása, depóniák elhelyezése).
A különböző gépek, raktárak, irodák, humán célú helyiségek megfelelő – sem egymást, sem a környezetet nem zavaró – elrendezése.
Anyag- és energiatakarékos technológiák, környezetbarát anyagok, esetleges újrahasznosítás (zsaluzat és ducok helyett acélelemek használata).
Az elkészült műtárgy, lineáris létesítmény műszaki átadása-átvétele során a dokumentációk, környezetvédelmi utalásoknak az üzemeltető számára való kiemelése, a közműhelyzet pontos feltérképezése, rögzítése a felesleges keresés csökkentésére.
Az üzemeltetés és fenntartás során:
Az acélszerkezetek korrózióvédelmének környezetbarát megoldása (porok, oldószerek, gőzök levegőbe jutásának megakadályozása).
Valamennyi műtárgy (vasbeton hidak, vasúti építmények), a környezet és talaj védelmének biztosítása.
Padkák, vízelvezető árkok tisztán tartása, hóvédelem.
Helyhez kötött és mozgó környezetkárosítók (kibocsátási határértékek betartása).
Részvétel az időszakos felülvizsgálatokon, bejárásokon.
A munkával kapcsolatos munkavédelmi előírások (ezeknél is érvényesítve a tágabb környezetvédelem szempontjait).
III. A szakképesítés szakmai követelményei
3.1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
– Etikai, jogi, gazdasági ismeretek.
– Környezeti informatika.
– Táj és környezet.
– Infrastruktúra.
– Szennyeződések
= a levegő szennyeződése,
= a talaj szennyeződései,
= zajszennyeződés,
= hulladékok.
– A közlekedésépítés és környezetvédelem kérdései.
3.2. Szakmai követelmények
A szakmai követelményeket körvonalazzák azon tervezés, kivitelezés, fenntartás során megfogalmazható igények, amelyek természeti és épített környezetünkkel kapcsolatosak.
Hídjaink, útjaink, vasútjaink építése során nem kerülhető meg a természeti egyensúly megbontása. Legyen indíttatásuk arra, hogy csak a legszükségesebb mértékben következzenek be, s ami helyrehozható, azt eredeti állapotba állítsák vissza. Ismerjék a létesítmények használatával kapcsolatos problémákat.
3.2.1. Etikai, jogi, gazdasági ismeretek
– A környezeti természetvédelem jelentős részben etikai kérdés, amelynek szabályozása jogi, gazdasági eszközökkel történhet. Legyenek minderről világos fogalmaik, s tudják példákkal illusztrálni közlekedésépítési vonatkozásban.
– Az etikának, morálnak vannak kortól, társadalmi rendszertől, világnézettől független szabályai. Tudjanak erről, legyenek képesek meg is fogalmazni, és vita során meg is védeni. A felelősségünket(üket) a jelen és főleg a jövő iránt.
Legyen világos fogalmuk arról, mi is a fenntartható fejlődés, s amire képes a technika, azt nem biztos, hogy meg is kell valósítani.
– Az etikai alapfogalmak (kötelesség, jó, erény, lelkiismeret) váljon – koruknak és környezetüknek megfelelő megfogalmazásban – egyéniségük részévé.
– Mérnöki/technikusi gondolkodásuknak is vannak etikai vonzatai. A következetesség, a megbízhatóság, a rövid és lényegre törő megfogalmazások feltétlenül ilyenek, s erre törekedni is kell.
– A jog az érdekérvényesítés fontos eleme. Ezért tisztában kell, hogy legyenek általános fogalomrendszerével. Rendelkezzenek alapvető jogi ismeretekkel, a jogi szabályozás mechanizmusával.
– Legyenek ismereteik a vállalati/vállalkozási jogi viszonyokról, a szerződési feltételekről, a tulajdon – bérleti – használati jog kérdéseiről.
– Tudja alkalmazni a szavatosság, jótállás, minőségi előírásokra vonatkozó feltételeket.
– Ismerje a vállalatok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok és egyéb gazdasági szervezetek felépítését, az adózás rendjét (környezetvédelem, „0-kulcsos áfa”), a könyvelés rendjét, a fontosabb számviteli szabályokat.
– Legyenek tájékozottak
= a környezetvédelem vonatkozó nemzetközi szerződései területén (hisz a szennyezés nem ismer határokat),
= a nemzetközi együttműködés módjairól,
= a hatályos környezet-, természetvédelmi törvényekről,
= a rendeletek, az utasítások előírásairól.
– Mindezeknek szakmai (közlekedésépítéssel kapcsolatos) vonzatairól, úgy mint
= a beruházások környezeti hatásvizsgálatáról,
= új anyagok környezetre káros komponenseiről,
= a veszélyes hulladékokról.
– Legyenek tisztában az állami szervezetek felépítésével, az (érvényben lévő) alkotmány fontosabb törvényi előírásaival, a törvényhozói, bírói, végrehajtó hatalom felépítésével.
– Ismerjék a környezetvédelem jelenlegi szervezetét, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium28 felépítését, jogosítványait, hatáskörét és a gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatot tartó területi szerveit.
– Ismerje a piacot és a piaci mechanizmusokat, az építők és építtetők kapcsolatrendszerét, értse a piac szakmai szempontból történő tagolását (árupiac, munkapiac, pénz- és tőkepiac).
– Tudja elemezni a piac alapvető mozgatóit (a piaci szereplők versenyét), a piac működését, az árrendszert, a piackutatást.
– Mindezt tudja kapcsolni a környezetvédelemhez:
= a környezet közgazdasági értelmezése (erőforrások, energiaválság),
= környezetvédelmi károk és költségek (a szennyezés „árasítása”),
– a gazdasági szabályozás „környezetbaráttá” tétele,
– a károk mérlege, a költség és haszon aránya,
– a környezeti piac (gazdasági és műszaki fejlődés),
– az oktatás, nevelés szerepe a környezetvédelemben,
– az állami beavatkozás szükséglete, lehetősége,
– környezetvédelmi adók, díjak (szabályozórendszer, környezetkímélő technológiák támogatása, természeti erőforrás, politika, a területfejlesztés műszaki szabályozása, pályázatok stb.).
– Legyenek ismereteik az egyes közlekedési ágak környezetvédelmi kérdéseiről
= a közúti, vasúti szállítás összehasonlítása (a költségek és környezeti károk optimalizálása),
= mindezek költségeinek megjelenése a tervezés, kivitelezés, fenntartás, továbbá a képzés területén.
3.2.2. Környezeti informatika
– Rendelkezzenek megfelelő informatikai ismeretekkel, tudják alkalmazni a számítástechnikában tanultakat, illetve annak keretében használjanak a környezetvédelemből vett példákat.
– A környezettel kapcsolatos adatokat mérőműszerek szolgáltatják. Így ismerniük kell a távérzékelés rendszerét, az adatok megjelenítésének módját, feldolgozását és értékelését, felhasználását a közlekedésépítés, -tervezés területén.
– Legyenek kialakult fogalmaik a Földrajzi Információs Rendszerekről, azok használatáról, a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés folyamatába történő beépítéséről.
– A gyakorlat során ismerkedjenek meg egy mérőállomás működésével, az ott használatos műszerekkel, azok rendszerével, adatszolgáltatási módjaival.
– Mindegyikük tanulja meg egy-egy (lehetőleg számítógéppel együtt működtethető) mérőműszer kezelését, használatát, adatainak feldolgozását, értékelését.
– Tudják, mi tartozik a Környezeti Hatás Tanulmányok rendszerébe, miért kell velük foglalkozni.
– Az emberi létesítmények területet, energiát, anyagot igényelnek és így hatásuk sokrétű. Ezért a közlekedésépítés során is KHV-t kell végezni. Meg kell vizsgálni a környezeti elemeket: levegő, víz, talaj, élővilág, az ökológiai rendszerek, a települések és a táj adottságait, a tervezett építmény terhelését.
– Ismerjék fel, hogy a híd-, út-, vasútépítés milyen sajátos hatásokkal jár (pl. egy híd megépítése új forgalmi rendet, így terhelést jelent).
– Rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a közlekedés sajátos adatgyűjtéséről, a forgalomszámlálásról és módszereiről.
– Ismerkedjenek meg egy konkrét esettanulmánnyal (lehetőleg a közlekedésépítés területéről), s legyenek képesek annak értékelésére, a megfelelő következtetések levonására, az ajánlások megfogalmazására, a kár/haszon összevetésére.
– Készítsenek el egy egyszerű hatástanulmányt.
– Döntéstámogatás. Tudniuk kell, hogy a környezetvédelmet alaposan előkészített döntések segítik. Ehhez a
= megfelelő adatok, információk összegyűjtése, értékelése,
= az alternatívák kidolgozása (pl. útvonalvezetés, a különböző variációk földmunkáinak, környezeti terhelésének figyelembevétele) útján juthatunk a végső döntéshez.
– Gyakorolniuk kell érveik megfogalmazását, helyes szakmai indoklását, a nyilvánosság felhasználását, az egyéni és csoportérdek ütköztetését (klasszikus példa: kidobott akkumulátorok).
– Próbáljanak ki egyszer egy ötletbörzét, játékosan lebonyolítva, de a példát a környezetvédelemből véve.
– Az adatgyűjtéshez tartozzék a könyvtárak, folyóiratok, kézikönyvek használatának ismerete. Legalább egy alkalommal jussanak el egy szakkönyvtárba, kutatóintézetbe. Tudják információikat szakvéleményben, jelentésben megfogalmazni, mellette érvelni, a partnert meggyőzni.
– Ismerjék a használatos szakkifejezéseket, terminus technikusokat, fokozatosan gyűjtsenek össze a legfontosabbakból egy értelmező szótárt a maguk számára.
– A tanult idegen nyelvről – felhasználva az idegen nyelvi órákat is – tudjanak lefordítani egyszerű szöveget, gép vagy műszer leírását.
3.2.3. Táj és környezet
– Legyenek általános ismereteik a környezetüket befolyásoló időjárási, meteorológiai tényezőkről, így
= a légkör,
= a napsugárzás,
= a hőmérséklet és változása,
= a légnyomás,
= a szél és szélrendszerek,
= a légnedvesség, ködképződés,
= felhőzet és csapadék,
= időjárási frontok, azok periodikus változásairól.
– Ismerjék az egyes elemek mérési rendszerét, a meteorológiai állomások működését (tanulmányaik során egyet feltétlenül látogassanak meg).
– Legyenek tájékozottak a népi tapasztalatokról (Jégtörő Mátyás stb.).
– Tudják, mi a különbség a makro- és mikroklíma között. (Miben különbözik egy nagyváros klímája földrajzi környezetétől.)
– Ismerjék hazánk éghajlati körzeteit, azok jellegét.
(Nagyalföld és Mezőföld, Kisalföld, Dunántúli-középhegység, Nyugat-Dunántúl és az Északi-középhegység időjárási jellemzői.)
– Legyen világos elképzelésük az embernek az időjárásra gyakorolt negatív hatásáról.
– Rendelkezzenek információkkal az időjárási előjelzésekről, s arról, hogy mindezek hogyan befolyásolják a közlekedésépítés folyamatát.
– Legyen áttekintésük Magyarország természeti földrajzáról, ennek elsősorban a közlekedésre való hatásáról. Építve a II. osztályban tanultakra, azokat kiegészítve ismerjék az ország
= földtani szerkezetét (hegységek vulkanikus, üledékes eredetét, a síkságok jellegzetességeit),
= tájegységeit (Alföld, Alpokalja, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység),
= gazdasági földrajzát (az ipar és mezőgazdaság fontosabb központjait, az ország kereskedelmi és idegenforgalmi centrumait),
= a közlekedés földrajzát (a közutak, a vasúti közlekedés szerkezetét, számozási rendjét).
Élővilág
– Legyenek tisztában a legfontosabb biológiai alapfogalmakkal, építve régebbi tantárgyi, illetve az I. osztályban az „ember és környezeté”-ben tanultakra.
(Így az élővilág sokféleségével, a növényi és állati szervek felépítésével, az alkalmazkodás és ökológiai környezet kérdéseivel.)
– Legyen fogalmuk a védett növényekről, állatokról.
– Ismerjék a populációk fontosabb tulajdonságait (a fejlődő, egyensúlyban lévő és hanyatló populáció szerkezetét, a szaporodási stratégiákat („r” és „k” stratégia).
– Legyenek fogalmaik az életközösségek anyag- és energiaforgalmáról, a populációk kölcsönhatásáról (asztalközösség, mutualizmus), a táplálkozási szerkezetről, az energiapiramisról (ELTON-piramis)
= a biomómok és a klímatípusok összefüggéséről,
= a bioszféra anyagforgalmáról (szén, olaj, karbonátok stb.),
= az ökoszisztémákról (élet és élettani rendszerek, irányítás, szabályozás, visszacsatolás, önszabályozó rendszer).
– Jól ismerjék
= az ország természetes növényzetét, az egyes tájegységekre jellemző viszonyokat (alföld, erdős sztyepp, hegyvidék, erdőzóna),
= a jellemzőbb fákat, cserjéket, lágyszárú növényeket, gombákat,
= a természetes állatvilágot (patások, ragadozók, rágcsálók és rovarevők, hüllők, kétéltűek, gerinctelenek).
Talajjal kapcsolatos ismeretek
– Tudják, hogyan csatlakozik a kultúrtechnika szűkebb szakmánkhoz. Építsenek a II. osztályban tanultakra, a talajok keletkezése, felépítése, osztályozása, mechanikai összetétele vonatkozásában.
– Legyen tájékozódva a talajvédelem napi politikától sem független kérdéseiről (nagyüzem és farmergazdálkodás, változások a földtulajdonban).
Erdészeti ismeretek
– Ismerjék az erdő fogalmát, az állomány keletkezését, összetételét, a fejlődésre ható talaj-, éghajlati, domborzati tényezőket.
– Legyen fogalmuk az erdőtelepítési, -ápolási kérdésekről (természetes: magról, sarjról; mesterséges: magtermesztés, csemetekertek, erdősítés; fásítás: ültetés, dugványozás, ápolás).
– Az erdő szerepe a környezetvédelemben, így
= a fák, fasorok esztétikai funkciói,
= az erdő, mint a legfejlettebb, megújulásra képes társulás,
= a hazai erdőtípusok (lucfenyves, bükkös, gyertyános, erdős sztyepp),
= az erdő, mint termelési tényező, jövedelmi forrás, tájvédelmi övezet és tömegméretű park,
= védelmi funkciói (vízháztartás-javító, szélerózió, levegőszennyezettség, zajhatást csökkentő, műtárgyvédelem),
= a parkerdők funkciói (tanösvény, erdei tornapálya, létesítmények, a Pilisi parkerdő).
Környezetvédelem
– Ismerjék hazánk települési rendszereit, történeti városait, közlekedési emlékeit. (Tartozzék ebbe egy skanzen megtekintése és egy tanulmányi kirándulás valamely műemlék jellegű városunkba.)
– Legyenek tájékozottak a műemlékvédelem szervezetéről, eszközrendszeréről.
Tudják példákkal illusztrálni, milyen értékeket, területeket védünk (földtani, barlang, élővilág stb.).
Ismerjék a településrendezés alapelveit.
3.2.4. Infrastruktúra
Felszíni vizek
– Ismerjék a víz körforgását a természetben, a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit (fizikai: szag, íz, szín, átlátszóság, hőfok, kémiai: keménység, pH-érték, bakteriológiai: minden vízben van csíra, mi a megengedett mérték).
– Tudják, hogy felszíni vizeink mivel és hogyan szennyeződnek (DDT, nehéz fémek, hőszennyeződés stb.).
– Tudják, mi a termál-ásvány és gyógyvíz (ismerjék hazánk néhány jellemző területét, mint hévíz: Miskolc, szénsavas: Balatonfüred, kloridos: Sárvár, kénes: Harkány stb.).
– Ismerjék, mivel foglalkozik a hidrológia (az időjárási adatok mérése, mint hőmérséklet, légnyomás, párolgás, szél, eső és az ezekhez használt mérőeszközök, az adatok feldolgozása)
= a csapadékviszonyok vizsgálata,
= a vízgyűjtőterületek és lefolyási tényező fogalma.
– Legyenek tájékozottak a hidrometria alapvető elméleti kérdéseiről
= a vízállások változása, vízmércék és szerkezetük, adatok feldolgozása és értékelése,
= vízsebesség-vízhozammérés célja, módjai, eszközei (köbözés, mérőcsatorna),
= gyakoriság, tartósság, vízhozamgörbe, árhullámok.
– Tudják, mi tartozik a hidraulika témakörébe
= a vízmozgás hidraulikája (sebesség, lamináris, turbulens mozgás),
= összefüggés a középsebesség, esés, hidraulikus sugár között (Chezy-képlet),
= a talajvízmozgás törvényszerűségei (Darcy-törvény: összefüggés a „k” tényező, a szivárgási úthossz és hidraulikus nyomás között).
– Legyen áttekintő képük
= folyóvizeinkről (Duna, Tisza),
= a tározás-energianyerés lehetőségeiről (ismerjék a bősi-nagymarosi problémát),
= állóvizeinkről (a Balaton és Velencei-tó jelentősége, minősége és annak megőrzése, illetve javítása),
= a szennyeződésekről (határon belüli és kívüli),
= az eutrofizáció veszélyeiről, megelőzéséről.
– Ismerjék a patak-, folyószabályozás általános elveit
= a hegyi patakok természetét (erózió),
= a károk elhárításának módjait (rézsü megkötése, növényzet, fenéklépcsők, hordalékfogó gátak),
= a természetes meder kialakulását (a szabályozás elvei),
= a folyók helyszínrajzi kialakulását (szakaszjelleg stb.),
= a folyók (Duna, Tisza) szabályozásának történetét.
Vízellátás
– Legyen áttekintésük a vízszükséglet kiszámításáról, az ipari és ivóvíz különbségéről
= a vízbeszerzés módjairól (forrásfoglalás, kutak, galériák, felszíni vizek felhasználása),
= a víztisztítás módjairól (ülepítés, szűrés, csírátlanítás, lágyítás stb.),
= a víz szállítása és tárolása, továbbá mindezeknek a
= környezettel való kapcsolatáról.
Csatornázás
– Legyen általános fogalmuk
= a szennyvizek keletkezéséről, fajtáiról (ipari, kommunális, csapadék-, szennyvíz, közműolló),
= a csatornarendszerről (hálózat, csőanyagok, műtárgyak),
= a szennyvíz kezeléséről, a tisztítás módjairól,
= a természetes tisztítási módokról (a folyók öntisztulásáról),
= mechanikai, biológiai módszerekről.
3.2.5. Szennyeződések
– A levegő szennyeződése.
– Ismerjék
= a levegő összetételét (az oxigén-nitrogén aránya, szén-dioxid és mennyiségének változásai),
= az alkotórészek hatását az életre,
= példák a katasztrofális megnyilvánulásokra (52-es londoni szmog).
– Legyenek tisztában a használatos szakkifejezésekkel (emisszió, transzmisszió, imisszió és összefüggései).
– Ismerjék a legfontosabb légszennyező gázokat (kén-dioxid, -trioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, freon, szénhidrogének, ezek határértékei).
– Tudják
= mi az összefüggés a szén-dioxid és az időjárás-változások között (üvegházhatás, globális felmelegedés, elsivatagosodás),
= a por alakú és cseppfolyós szennyező anyagok (aerosolok), mint szennyezőforrások (különös tekintettel a közlekedésre),
= a porszennyeződés fajtái és csökkentése (mechanikus leválasztás, porszűrők, elektrosztatikus leválasztás),
= az ólomszennyeződés keletkezése (katalizátoros autók, bleifrei),
= a szennyeződés által okozott egészségi és gazdasági károk,
= a levegőtisztaság védelme (egy mérőállomás működés közbeni megtekintése, az adatok értékelése),
= a jogi szabályozás eszközei (bírság, szabálysértés, bűncselekmény),
= nemzetközi egyezmények.
A talaj szennyeződése
– Ismerje a II. osztályban az „ember és környezete” című tárgyra építve a talajok keletkezését, a fizikai, kémiai, biológiai tényezőket, a talajok kolloid szerkezetét, a humuszt és sajátságait
= a talajok osztályozását általában (szerves, szerves és ásványi, tisztán ásványi talajok),
= a nálunk fellelhető talajokat (mezőségi, erdőségi, szikes talajok).
– Legyenek tisztában a környezetvédelem talajjal kapcsolatos feladatairól
= a talajok elvékonyodásának megakadályozása,
= a fizikai, kémiai tulajdonságok romlása,
= a talaj élővilágának megfelelő feltételek biztosítása,
= a talaj-növény-állat-ember tápláléklánc védelme a káros anyagoktól.
– Ismerje mindezek jelenségeit és a megelőzés/megszüntetés eszközeit
= az erózió (lemosódás, lesodródás) és csökkentésének eszközeit,
= a defláció és az általa veszélyeztetett területek hazánkban,
= jellegzetes fellépési formái (homok, löszterületek, buckás homokformák),
= az elvizenyősödés és védekezés ellene (a növény vízgazdálkodása, a lecsapolás-talajcsövezés stb.).
– Úgyszintén a talajszennyezés általános forrásait
= a hagyományos parasztgazdálkodás, mint szabályozott agrár-ökoszisztéma,
= a modern és fenntartható mezőgazdaság jellemzői (anyag- és energiaforgalom megváltozása),
= a műtrágyázás szerepe, kényszere és korlátai,
= az öntözés (hatása a szikesedésre),
= a gépesítés hatása (tömörítés),
= vegyszerezés,
= területcsökkenési gondok (lásd autópályák).
– Ismerjék az alapvető kultúrtechnikai feladatokat, így
= a lecsapolás (nyílt árokrendszer, talajcsövezés, drénezés),
= a tereprendezés (sankolás, skatulyázás, sáncolás, bogárhát) módjait és eszközeit.
Zajszennyeződés
– Legyenek tisztában
= az akusztikai alapfogalmakkal (zaj, hangnyomás, hallásküszöb, fájdalomküszöb),
= a zaj élettani hatásával (pszichés terhelés, alvásra, vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatás),
= zajforrások (közlekedés, üzemelő gépek, építkezési zaj, gépüzemek fémes zaja),
= vibrációs hatás (alapozáson keresztül adódik át az emberre),
= szabályozások, határértékek.
Hulladékok
– Értsék a különbséget a települési és a termelési hulladék között. De hulladék-e minden, amit eddig annak tekintettünk (pl. kohósalak – cementgyártás)?
– Mit értünk kommunális hulladék alatt? Mennyi termelődik ezekből nálunk?
– Tudják, melyek a legfontosabb ártalmatlanítási módok (égetés, előny, hátrány, rendezett lerakás, biogázok, komposztálás, hulladékhasznosítás mint nevelési, oktatási kérdés).
– Mit értünk szelektív gyűjtés alatt?
– Mi tartozik a termelési hulladékokhoz?
– Mi a veszélyes hulladék (hasznosítás, ártalmatlanítás, tárolás)?
– Negatív példák: Apajpuszta, a Chinoin váci üzeme.
– Biztonság és felelősség (egy veszélyes hulladéklerakó megtekintése).
– Radioaktív hulladékok (fogalmak: felezési idő, sugárzásfajták, dózis)
= az atomenergia és a felvetett problémák (Csernobil, atomfegyverek stb.),
= a „Velük vagy nélkülük?” dilemmája,
= a nukleáris szemét (hol? bányákban? hordókban? földrengésveszélyes területen?).
3.2.6. A közlekedésépítés és környezetvédelem
– Legyenek általános ismereteik a közlekedésépítéshez tartozó hídépítés és -fenntartás, útépítés és -fenntartás, vasútépítés és -fenntartás alapelveiről, fogalomrendszeréről, a használatos technológiákról.
– Tudják alkalmazni az előzőekben megismert fogalomrendszereket, módszereket, s így legyenek tisztában az alábbiakkal:
= a természetes környezet és az út-vasút kölcsönhatása (fizikai, kémiai, ökológiai, esztétikai, gazdasági, társadalmi hatások),
= útesztétika (vonalvezetés, tájba illesztés, korrekciók),
= tájfásítás (formái, befolyásoló tényezők, látási háromszög, jelölések, útbecsatlakozás, autóbuszmegálló, pihenő, zavaró látványok takarása),
= vadvédelem (apróvadak, nagyvadak, baleseti források, vadriasztó berendezések, átvezető műtárgyak, irányító kerítések).
– Ismerjék a közlekedésépítés, -fenntartás
= levegőtisztasági kérdéseit (védettségi kategóriák: kiemelt, védett, egyéb emissziónormák mértékegységei, például gépjárművek okozta levegőszennyezés: Otto- és dízelmotor, emissziócsökkentő forgalmi intézkedések; tehermentesítő útvonalak, forgalomkorlátozás, távolságnövelés, útépítő gépek okozta levegőszennyezés; aszfaltkeverés, zuzalékolás, nyersanyagfogadás, -tárolás, porleválasztás),
= vízszennyezési kérdések (síkosság, sózás káros hatásai, kiszolgáló létesítmények üzeméből eredő eszközök mosása, olajcsere, mosószerek),
= talajszennyezés (nehézfémek, ólom lerakódása az út menti talajba, út-, vasút-, hídépítés eróziót kiváltó hatásai),
= zajvédelem (előírások közutak menti zajvédelem tervezésére, gépjárművek zajforrásai, közúti közlekedési zaj számítása, összetett példa keretében forgalom- és sebességkorlátozás hatásszámítás, határértékek, az útburkolat minősége, abroncszaj csökkentése, zajvédő erdősávok; a tervezés főbb szempontjai, zajárnyékolás hangakadályokkal, épületekkel).
– Legyenek ismereteik a hídépítéssel kapcsolatos esztétikai igényekről (szerkezeti elrendezés, forma, szín, milyen a szép híd; nagy fesztáv, könnyű, karcsú; a hídépítés, -fenntartás környezetszennyező forrásai; acélszerkezetek tisztítása, homokfúvás, káros gázok és gőzök, sugárveszély az anyagvizsgálatoknál, vibrációs ártalmak).
A vasútépítés, -fenntartás sajátos szennyeződéseiről (szállításkor történő tartálykocsi-meghibásodás, balesetek, fokozott zajhatás, vegyszeres gyomirtás, hóvédelem).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
4.1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli és szóbeli gyakorlati vizsgarészekből áll.
A szakmai vizsgán a vizsgázó négy elméleti és egy gyakorlati tantárgyból ad számot felkészültségéről.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– Környezetvédelem és infrastruktúra 300 perc.
– Híd- és közlekedésépítés 300 perc.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– Környezetvédelem és infrastruktúra
– Közlekedésépítés (hídépítés)
– Földméréstan
– Építésirányítási és vállalkozási ismeretek'.
c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
– Szakmai feladatok 300 perc.
– Földméréstan 300 perc.
4.2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma
a) A Környezetvédelem és infrastruktúra írásbeli vizsga feladatai az egyes részterületek (informatika, táj, szennyeződések stb.) azon ismeretanyagát tartalmazzák, amelyek konkrét közlekedésépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi, elemzési feladatok formájában a vizsgázók teljesítményképes tudásának mérésére alkalmas.
A tételek legalább 5 feladatot tartalmaznak. A megoldásokhoz számítási segédeszköz, rajzeszköz és számítási segédlet (táblázat stb.) használható.
b) A Híd- és közlekedésépítés írásbeli vizsga feladatai a tantárgy azon ismeretanyagára terjednek ki, amelyek konkrét híd- és szerkezetépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi és szervezési feladatok formájában a vizsgázó teljesítményképes tudásának sokoldalú mérésére alkalmasak. A vizsga statikai, szilárdságtani és szerkesztési feladatokat is tartalmaz.
Az írásbeli tételek legalább 5 feladatból állnak. A vizsgán számítási segédeszköz, rajzeszköz és számítási segédlet (táblázatgyűjtemény) használható.
4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma
a) A Környezetvédelem és infrastruktúra szóbeli vizsgatárgy tartalma
A környezetvédelem és infrastruktúra tartalmazza a pedagógiai elvek előírásainak megfelelően a közlekedésépítés sajátos környezetvédelmi szempontjainak érvényesítését, a felmerülő problémákat, valamint megoldásaikat.
Minden tétel 3 kérdéskörből áll. Az 1. és 2. kérdéskört magába foglaló tételek az infrastruktúrával, a szennyeződésekkel, valamint a természetes környezet és a közlekedés kölcsönhatásával foglalkoznak. A harmadik kérdéskörre kiterjedő tétel egy egyszerű számítási feladat (hidrológiai, statisztikai, méretezési).
b) A Közlekedésépítés (hídépítés) szóbeli vizsgatárgy tartalma
A tantárgy azon ismeretanyagát tartalmazza, amelyek konkrét híd- és szerkezetépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi és szervezési feladatok formájában a vizsgázó teljesítményképes tudásának sokoldalú mérésére alkalmasak.
c) A Földméréstan tantárgy tartalma
A Földméréstan szóbeli vizsga anyaga a különböző mérések eszközeit és módszereit, a mérések és kitűzések végrehajtását, a mérési adatok feldolgozásának módjait tartalmazza.
Minden tétel 2 feladatból, egy elméleti és egy gyakorlati kérdésből tevődik össze.
A Földméréstan tantárgy minősítését a gyakorlati és szóbeli teljesítmény együttes értékelése alapján kell megállapítani.
d) Az Építésirányítási és vállalkozási ismeretek szóbeli vizsgatárgy tartalma
A szóbeli vizsga anyaga az építésszervezés, a munkajog, a vállalkozások, az adózás, a vállalkozások irányítása, a vállalati és vállalkozói pénzgazdálkodás, a munkaértékelés, a vezetés és a kommunikáció témaköreit öleli fel. Az egyes tételek építésirányítási és vállalkozási ismeretek részből tevődnek össze.
4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma
a) A szakmai feladatok egy része konkrét mérés legyen (vízminőség-vizsgálat, meteorológiai adatgyűjtés stb.).
b) A feladatoknak egy másik része foglalkozzék a közlekedésépítés (híd-, út-, vasút) néhány konkrét megvalósításával. Így a vasszerelés, zsaluzás, betonozás minden építési munkánál előforduló módszereivel.
c) A földméréstan gyakorlati vizsga tartalmazza a környezetvédelemhez és közlekedésépítéshez kapcsolódó földmérési és azzal járó számítási, feldolgozási feladatokat. A csoportos (2–3 fő) feladatokat úgy kell összeállítani, hogy minden vizsgázó egyéni teljesítménye is mérhető legyen.
4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Felmenthető földmésétan tantárgyból a szóbeli vizsgán az a jelölt,aki
– közlekedésépítő – hídépítő
– közlekedésépítő – útépítő
– közlekedésépítő – vasutépítő
– közlekedésépítő – informatikai
technikusi végzettséggel rendelkezik.
4.4. A vizsga értékelése
a) Szakmai elméleti vizsga:
A vizsgarészek tantárgyait külön-külön 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.
– Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni egy egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
– A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
– A szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.
– Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
– Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
b) Szakmai gyakorlati vizsga
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a részfeladatokra külön-külön adott osztályzatok felfelé kerekített átlag értékeként kell meghatározni.
Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha egy tantárgy osztályzata elégtelen.
c) A szakképesítő vizsga értékelése
– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
– A szakmai gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.
– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:
= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,
= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.
* * *
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – ÚTÉPÍTŐ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI29
* * *
KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – VASÚTÉPÍTŐ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI30
* * *
KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI TECHNIKUS, KÖZÚTIJÁRMŰ-GÉPÉSZ31
* * *
KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI TECHNIKUS (VASÚTGÉPÉSZ) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI32
* * *
KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI BÚVÁR SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI33
* * *
KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI GÉPJÁRMŰÜZEMI TECHNIKUS34
* * *
KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI HAJÓZÁSI ÉS KIKÖTŐI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI35
* * *
KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI, LÉGIKÖZLEKEDÉSI TECHNIKUS36
* * *
KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI – SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI37
* * *
KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI – VASÚTÜZEMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI38
* * *
POSTAFORGALMI SZAKMUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI39
* * *
POSTAI FORGALOMELLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI40
* * *
REPÜLŐGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI41
* * *
REPÜLŐGÉPJAVÍTÓ,
REPÜLŐGÉP-SÁRKÁNYJAVÍTÓ42
* * *
REPÜLŐGÉP-MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK43
* * *
REPÜLŐGÉP-MŰSZERÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK44
* * *
REPÜLŐGÉP-SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK45
* * *
SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSIKÖVETELMÉNYEI46
* * *
TÁVKÖZLÉSI FORGALOMELLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI47
* * *
TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZATÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI48
* * *
TÁVKÖZLÉSI MŰSZERÉSZ
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI49
* * *
TÁVKÖZLÉSI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI50
* * *
A tehergépkocsi-vezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei51
* * *
ÚTFENNTARTÓ SZAKMUNKÁS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI52
* * *
VASÚTÜZEMVITEL-ELLÁTÓ53
* * *
VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI
ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI54
* * *
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTECHNOLÓGUS TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI55
* * *
VÍZIKÖZMŰ-ÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI56
* * *
VÍZKÚTFÚRÓ57
* * *
VÍZMŰKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI58
* * *
VÍZÜGYI TECHNIKUS59
