668/B/1995. AB határozat
68/B/1995 AB határozat*
2001.03.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 103. § (1) bekezdés első mondatából az ,,... és irányítása” szövegrész alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többször módosított 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 103. § (1) bekezdése első mondatának azt a részét tartja alkotmányellenesnek, amely előírja, hogy a gyám a működése során a gyámhatóság irányítása alatt áll. Kifogásolja, hogy a ,,(...) gyámhatóság irányítási jogosultságának gyakorlása során a döntését nem az Áe. 42. § (1) bekezdés szerinti határozati formában közli a gyámmal,(...).” Ennek következményeként – állítja az indítványozó – a gyám el van zárva az Alkotmányban mindenki számára biztosított jogorvoslati jog gyakorlásától. Az indítványozó szerint a kifogásolt törvényi szabályozás a jogorvoslathoz való alkotmányos jogot [Alkotmány 57. § (5) bekezdés] sérti, kéri ezért annak megsemmisítését.
II.
Az indítvány kapcsán az Alkotmánybíróság által vizsgált jogszabályi rendelkezések a következők:
1. Az Alkotmány:
,,57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
2. A Csjt.:
,,97. § (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhivatal egy vagy több gyermek gyámjává a közigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyámot) is kirendelhet.”
,,103. § (1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak.
(2) A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit – az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével – hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát.”
3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.):
,,3. § (1) A közigazgatási szerv eljárása során államigazgatási ügyben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(...)
(3) E törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.
(4) Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti.”
,,42. § (1) A közigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz.”
,,62. § (1) Az ügyfél az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.”
4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.):
,,105. § (1) Az e törvényben meghatározott gyámügyi feladatok, a hivatásos pártfogói feladatok ellátása és irányítása, továbbá a gyermekek védelmét biztosító ellátórendszer működésének ellenőrzése állami feladat.”
,,115. § A városi gyámhivatal a gyámsággal (....) kapcsolatban
a) gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,
b) (...),
c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,
d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, (...)”
,,123. § Az ellátásra jogosultság, a jogosultak jogainak és kötelezettségeinek megállapítására, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.”
5. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.):
,,129. § (1) A hivatásos gyám feladatait közszolgálati jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látja el.”
,,140. § (1) A gyámhivatal a gyámot a gyermek, (...) érdekében megfelelő intézkedés megtételére utasíthatja.
(2) A gyám (...) – függetlenül számadási kötelezettségétől – köteles a gyámhivatal felhívására a gyermek (...) helyzetéről soron kívül felvilágosítást adni.”
III.
Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta.
1. A gyámság intézményének feladata az elmaradt szülői gondoskodás pótlása, mely a hivatásos gyám (a közigazgatási szerv részéről kijelölt személy) vagy a nem hivatásos gyám (nevezett gyám, kötelező gyám, törvényes gyám, rendelt gyám) tevékenysége révén valósul meg. A gyám – a hivatásos és a nem hivatásos egyaránt – a gyámolt gondviselője, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A gyermekek védelmét biztosító ellátási rendszer működésének ellenőrzése, a gyámügyi feladatok ellátása állami feladat, amelyet a gyámhivatalok végeznek.
A gyámhivatalok a gyámsági ügyekben feladataik ellátása során kettős funkciót (államigazgatási hatósági és felügyeleti, irányítási) gyakorolnak.
Konkrét államigazgatási ügyben (pl. a gyám kirendelése, jogkörének korlátozása, tisztségéből felmentése, elmozdítása) – amikor a gyám vagy a kiskorú (gyámolt) ügyfélnek minősül a gyámhatóság előtti hatósági eljárásban – a gyámhivatalok az Áe. szabályai szerint államigazgatási eljárást folytatnak le.
Ha a gyámhivatal az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez, határozattal dönt. [Gyvt. 123. §, Áe. 3. § (3) bekezdés és 42. § (1) bekezdés.] Az ügyfél (a gyám is) az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezés joga azt is megilleti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [Gyvt. 123. §, Áe. 62. § (1) bekezdés.]
A gyám jogorvoslati joga érvényesíthető tehát minden olyan államigazgatási ügyben, amelyben a gyám vagy a kiskorú a hatósági eljárás alanya, és az eljárásban ügyfélnek minősül, és amikor a gyámra vagy a kiskorúra a határozat rendelkezést tartalmaz, s ezáltal a közigazgatási szerv döntése a gyám vagy kiskorú jogát vagy jogos érdekét érinti.
2. A hatékony gyermekvédelem – a kifejezetten hatósági jellegű jogalkalmazói eszközök mellett – szükségessé teszi azt is, hogy a gyámhivatal felügyeleti, irányítási jogának gyakorlása során a gyámnál intézkedéseket kezdeményezzen, részére felhívásokat adjon, tőle felvilágosítást kérjen és kapjon. Az állam felelőssége a hatósági jogosítványok mellett a felügyeleti, irányítási jog gyakorlása révén érvényesülhet. Ez a tevékenység elválaszthatatlan ugyan a hatósági jogalkalmazási tevékenységtől, de attól különbözik is.
A gyámhivatalnak a gyám részére adott felhívásai – többnyire a kiskorú napi életvezetése körébe tartozó – gyámi intézkedések megtételét igénylik, amelyek a gyámolt érdekeit szolgálják. Ezeket az – alakszerű határozati formát nem igénylő – intézkedéseket egyszerű levél, jegyzőkönyvben rögzített feladatmeghatározás, szóbeli figyelemfelhívás formájában adja ki a gyámhivatal a gyámnak.
Az irányítás eszközének minősülő gyámhivatali intézkedés közvetlenül nem szüntet meg, nem módosít, nem hoz létre jogviszonyokat, nem állapít meg jogot vagy kötelességet a gyámolt számára sem. A gyámhivatal felvetéseit a gyám vitathatja, érveit kifejtheti a gyámhatóság előtt, de a felettes gyámhivatalhoz is fordulhat. Nem zárja ki egyetlen jogszabály sem azt, hogy a szervezeti irányítás rendjének keretében a gyámhivatal és a gyám kapcsolatrendszerében a gyám igényelje a gyámhivatal tevékenysége irányítójának, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak (végső soron az ágazati miniszternek) a szakmai szabályok betartására vonatkozó kontrollját.
3. A gyámsági feladatok hivatásos gyám útján is elláthatók. A hivatásos gyám a feladatait közszolgálati jogviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látja el. Ennek során az államigazgatási jogorvoslat törvény általi biztosítására szükség nincs, így alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem állapítható meg az indítványban kifogásolt törvényi szabályozás és a jogorvoslati jogra vonatkozó alkotmányi rendelkezés között. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt – állandó gyakorlata szerint – (pl. 698/B/1990. AB határozat, ABH 1991. 716–717.; 575/B/1992. AB határozat, ABH 1999. 456–460.) ilyen esetekben elutasítja.
4. Az Alkotmánybíróság a 231/1998. (VI. 9.) AB határozatában megállapította, hogy ,,Minden jogorvoslat lényegi immanens eleme a 'jogorvoslás' lehetősége, vagyis a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát.” (ABH 1998, 182., 186.)
A kifejtettek szerint az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy minden olyan gyámhatósági döntés (határozat) ellen, amely a gyámolt vagy a gyám jogát vagy jogos érdekét ügyféli minőségben sérti, a jogorvoslati jogot a törvény a gyámnak biztosítja. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a gyámhatóság és a gyám kapcsolatának a Csjt. 103. § (1) bekezdése szerinti szabályozása az Alkotmány 57. § (5) bekezdésének előírásaiba nem ütközik, emiatt az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. március 6.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Czúcz Ottó s. k., |
Dr. Erdei Árpád s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Harmathy Attila s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kukorelli István s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
Dr. Tersztyánszkyné |
Dr. Strausz János s. k., |
dr. Vasadi Éva s. k., |
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás