PK BH 1995/329
PK BH 1995/329
1995.06.01.
Ha a terhelt az élettársát és annak a szüleit az ölési szándékának hangoztatása mellett az élet kioltására alkalmas késsel, életfontosságú szerveket tartalmazó testtájékon, közepes erővel többször megszúrja, az eshetőleges ölési szándékra tekintettel a több emberen elkövetett emberölés bűntettének a kísérlete miatt jogerősen elítélt által a felülvizsgálati eljárásban a cselekmény jogi minősítése és ennek folyományaként a kiszabott szabadságvesztés tartama alappal nem támadható [Btk. 166. § (2) bek. f) pont; Be. 284. § (1) bek. b) pont]
Az elsőfokú bíróság az 1986. szeptember 30. napján kelt ítéletével, illetve a Legfelsőbb Bíróság az 1987. február 1l. napján kelt végzésével a terheltet több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt - mint visszaesőt - 12 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
Az erőszakos jellegű bűncselekmények (súlyos testi sértés kísérlete, garázdaság) miatt már több ízben elítélt, idült alkoholista terheltnek a sértettel létesített élettársi kapcsolata 1985-ben megromlott. Ennek oka az volt, hogy a terhelt mértéktelenül italozott, és gyakran bántalmazta a sértettet.
1985. december 30-án és 31-én a terhelt többször is felkereste a sértettet, és arra akarta őt rávenni, hogy állítsák helyre az élettársi kapcsolatot, de a sértett erre nem volt hajlandó.
1985. december 31-én este a sértett - több személy társaságában - az édesanyjához ment. Az ittas terhelt ide is követte, és útközben megfenyegette a sértettet: őt és a családtagjait is megöli („kiirtja”), ha a kérését nem teljesíti. A terhelt a sértett anyja lakásán is sértegette a sértettet, és ismételten megöléssel fenyegette. Kiutasították a lakásból, ő azonban néhány percen belül visszatért, a lakás bejárati ajtaját betörte, majd egy 8-10 cm pengehosszúságú késsel az ajtó közelében tartózkodó sértettet és az édesanyját egyszer-egyszer, a sértett édesapját pedig háromszor megszúrta.
A sértettet és az édesanyját ért szúrás közepes, a sértett apját ért szúrás pedig meg nem állapítható erejű volt. A szúrás a sértett anyját a jobb bordaív alatt, a hasán találta el, a hasüregbe hatolt, és megsértette az epehólyagot is. Ez a sérülés közvetetten életveszélyes és a sikeres műtét után 4-6 hét alatt gyógyuló volt. A sértett a hátán, a gerinc szomszédságában szenvedett szúrt sérülést. A szúrcsatorna a mély hátizomban a csigolyák határnyúlványáig hatolt, és csak néhány milliméteren múlt, hogy nem sértette meg a gerincvelőt. Ez a sérülés két hét alatt gyógyult meg. A sértett apját mind a három szúrás a mellkasán érte, a szúrások testüreget nem nyitottak meg, s ezért a sérülések nyolc napon belül gyógyultak.
Az eljárt bíróságok kifejtették, hogy az ölésre utaló többszöri kijelentésből, az elkövetés eszközéből, a sérülések helyéből, számából, irányzottságából és a kifejtett erő nagyságából az a következtetés vonható le, hogy a terhelt tudta: a magatartása következtében a sértettek életüket is veszthetik, és ebbe a lehetséges következménybe belenyugodva, tehát eshetőleges ölési szándékkal cselekedett. A cselekménye ezért a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés f) pontja szerint minősülő, több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletét valósítja meg.
A terhelt 1993. február 23-án felülvizsgálati indítványt nyújtott be az említett határozatok ellen. Az ebben foglaltak lényege szerint ő nem szándékosan, hanem véletlenül szúrta meg a sértetteket, és ezért az eljárt bíróságok tévesen minősítették a cselekményt több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének. A cselekménye legfeljebb az életveszélyt okozó testi sértés bűntettét, a súlyos testi sértés bűntettét és a könnyű testi sértés vétségét valósította meg, ezért a kiszabott büntetés is törvénysértően eltúlzott. A legfőbb ügyész a megtámadott határozatok hatályukban fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A terhelt az indítványát a Be. 284. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt okokra alapította: valójában arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.
A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban kiemeli, hogy mivel a felülvizsgálati eljárásban, a jogerős határozatokban rögzített tényállás helyessége nem vizsgálható, azt alapul véve kell eldönteni, hogy az eljárt bíróságok a büntető anyagi jogi rendelkezések megsértésével jártak-e el. Az adott ügyben ilyen anyagi jogi szabálysértés nem ismerhető fel. Az irányadó tényállás szerint a terhelt két ízben is kijelentette, hogy a volt élettársát, illetve annak családtagjait megöli, majd ennek megfelelően cselekedett, amikor az élet kioltására alkalmas késsel a három sértettet, életfontosságú szerveket tartalmazó testtájékon, közepes erővel megszúrta. Az egyik sértett életveszélyes sérülést szenvedett, a másik pedig véletlennek köszönhetően kerülte el az ilyen jellegű sérülés bekövetkezését.
Az eljárt bíróságok e tényeket értékelve helyes jogi következtetéssel állapították meg, hogy a terhelt mind a három sértett esetében eshetőleges ölési szándékkal cselekedett, tehát a több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletét valósította meg. A kiszabott büntetés pedig megfelel e minősítésnek.
A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat - a kifejtettekre tekintettel - a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján a hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. X. 1114/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás