33/1995. (V. 26.) AB határozat
33/1995. (V. 26.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.05.26.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés, valamint indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakások bérletéről, valamint a lakáshoz jutás támogatására vonatkozó egyes szabályokról szóló 1/1994. (II. 3.) Kgy. rendelete 35. §-a törvényellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. A köztársasági megbízott — mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a szegedi közgyűlés csak részben értett egyet — az Alkotmánybírósághoz benyújtott kezdeményezésében Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakások bérletéről, valamint a lakáshoz jutás támogatására vonatkozó egyes szabályokról szóló 1/1994. (II. 3.) Kgy. rendelete (a továbbiakban: Kgyr.) 35. §-a törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a Kgyr. sérelmezett rendelkezése a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény előírásainál szűkebb körben teszi lehetővé az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti jogának cseréjét.
Az Alkotmánybíróság a kezdeményezést a hasonló tárgyú indítványt tartalmazó üggyel egyesített eljárásban bírálta el.
2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés, illetve az indítvány a következők miatt megalapozott:
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ,,a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
Az Lt. 29. § (1) bekezdés első mondata lehetővé teszi, hogy a bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával elcserélje. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a bérlő a lakás bérleti jogát bármely vagyontárgyra vagy vagyoni értékű jogra cserélje.
Az Lt. több tárgykörben rendeletalkotási felhatalmazást állapított meg a helyi önkormányzat számára. A 29. § (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: ,,Önkormányzati rendelet meghatározhatja, hogy önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető''.
Az önkormányzat tehát a tulajdonában álló lakás bérleti joga cseréjének rendeleti szabályozásával kizárhatja az önkormányzati lakás bérleti joga és más vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog cseréjét, s kötelező jelleggel előírhatja, hogy bérleti jog csak másik lakásra cserélhető. Az Lt. említett rendelkezése szerint azonban az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy e másik lakás tulajdoni formáját, jellegét meghatározza.
A Kgyr. 35. § (1) bekezdése viszont a következő korlátozó szabályozást tartalmazza:
,,Az önkormányzati bérlakás bérleti joga csak határozatlan idejű bérlet esetén, és
— másik önkormányzati bérlakás(ok) fennálló határozatlan idejű bérleti jogért, vagy
— legalább 3 év óta a cserélő fél tulajdonában és használatában álló és a csereszerződés alapján az önkormányzati bérlakás korábbi bérlője (és a vele együtt költöző személyek) által kizárólagosan birtokba vehető önálló lakás (családi ház) tulajdonáért cserélhető el akkor, ha a cserélő felek bármelyikének szándéka nem irányul a lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására.''
Az Lt. és a Kgyr. idézett előírásainak összevetésével megállapítható, hogy a szegedi közgyűlés az önkormányzati lakás bérleti joga cseréjét nem általában valamely másik lakás megszerzéséért, hanem kizárólag a Kgyr. támadott rendelkezésében meghatározott lakásfajták és körülmények esetében teszi lehetővé.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a bérleti jog cseréje feltételeinek vizsgált önkormányzati rendeleti megállapítása törvényellenes, ezért ezt az előírást megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a bérleti jog cseréjének további törvényellenes korlátozását jelenti a Kgyr.-nek az az előírása, hogy a cserét csak határozatlan idejű bérlet esetén teszi lehetővé. Az Lt. ugyanis ilyen jellegű megkülönböztető előírást nem tartalmaz, és az önkormányzatot sem hatalmazza fel arra, hogy rendeletében a bérleti jog cseréjét a bérleti jogviszony időtartama függvényében szabályozza.
3. A Kgyr. 35. § (2) és (3) bekezdése az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréje során az önkormányzat mint bérbeadó hozzájárulása megtagadásának lehetséges és kötelező esetét határozza meg, a következőképpen:
,,(2) A lakáscseréhez történő hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha bérlőnek lakáshasználati díj tartozása vagy közüzemi díj hátraléka van, és azt felhívásra sem egyenlítette ki.
(3) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha
a) a cserélő fél a lakáscsere útján a 2. számú mellékletben szereplő lakásnagyság mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna,
b) a lakás feletti rendelkezési jog vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig,
c) a visszamaradt társbérlő(k) a cseréhez nem járul(nak) hozzá.''
Az önkormányzat mint bérbeadó hozzájárulásának feltételeiről az Lt. 29. § (3) és (4) bekezdése tartalmaz általános érvényű rendelkezést.
,,(3) Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél
a) egészségügyi ok;
b) munkahely megváltozása;
c) lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együtt lakó személyek (21. §) számának megváltozása
miatt cseréli el a lakást.
(4) Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg akkor sem, ha a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együtt lakó személyek (21. §) esetében áll fenn.''
Az idézett előírások együttes értelmezéséből kitűnik, hogy a szegedi közgyűlés az Lt. 29. § (3) és (4) bekezdése sérelmével állapította meg a bérleti jog cseréjéhez adható, illetve adandó hozzájárulás feltételeit. A Kgyr. ugyanis nem vette figyelembe az Lt.-nek a hozzájárulás megtagadását kizáró rendelkezéseit, s ezáltal lehetővé tette, hogy az önkormányzat a bérleti jog cseréje esetén az Lt. sérelmével is megtagadja a bérbeadói hozzájárulás megadását.
Mindezek figyelembevételével az Alkotmánybíróság a Kgyr. 35. § (2) és (3) bekezdését is törvényellenesnek tekintette és megsemmisítette.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 746/H/1994/4.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás