34/1995. (V. 26.) AB határozat
34/1995. (V. 26.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.05.26.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról rendelkező 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 49/1993. (XII. 15.) rendelete 35. §-a törvényellenes, ezért ezt az előírást megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. A köztársasági megbízott hivatalának vezetője — mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a kaposvári közgyűlés nem értett egyet — az Alkotmánybírósághoz benyújtott kezdeményezésében Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról rendelkező 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 49/1993. (XII. 15.) rendeletének (a továbbiakban: Ör.) a 20/1994. (V. 17.) önkormányzati rendelettel módosított 35. §-a törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés ellentétes a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 31. § (3) bekezdésében foglalt előírással, mivel az ott meghatározott elhelyezési kötelezettséget csak határozott időre biztosítja.
2. Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta:
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ,,a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
Az Lt. több tárgykörben rendeletalkotási felhatalmazást állapított meg a helyi önkormányzat számára. E törvény 31. § (3) bekezdése a következő szabályozást tartalmazza: ,,Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, elhelyezéséről az Önkormányzat gondoskodik. Az Önkormányzat rendeletében határozza meg, hogy az elhelyezésre jogosultat milyen lakás illeti meg.''
Az Ör. támadott előírása pedig így rendelkezik: ,,Az Ltv. 31. § (3) bekezdésében érintett személyek részére, maximum egy évig legalább a lakásigény mértékét elérő komfort nélküli lakást kell biztosítani.''
Az Lt. idézett előírásából az következik, hogy az önkormányzatot terheli annak a volt házastársnak az elhelyezése, akit a bíróság saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett a lakás elhagyására a házasság felbontását követően. A rendeletalkotásra irányuló, az előbbiekben idézett törvényi felhatalmazás szerint az önkormányzat a vizsgált tárgykörben kizárólag azt állapíthatja meg, hogy az elhelyezésre jogosultat milyen lakás illeti meg. (A lakás fogalmát és fajtáit — komfortfokozatuk szerint — az Lt. 2. számú melléklete tartalmazza.) Az Lt. azonban nem jogosította fel az önkormányzatot arra, hogy az őt terhelő elhelyezési kötelezettség időtartamát megállapítsa, illetve korlátozza.
3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint — a kezdeményezésben foglaltaktól eltérően — a támadott előírás nem azért törvényellenes, mert határozott időre állapította meg az elhelyezési kötelezettség időtartamát. Az Lt. 2. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a lakásbérleti jogviszony határozott vagy határozatlan időre jön létre. E törvény 23. § (1) bekezdés g) pontjának megfelelően a lakásbérleti szerződés megszűnik, ha a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 31/B. § (5) bekezdése pedig a következő rendelkezést tartalmazza: ,,Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.''
Az Lt. 4. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a lakást több bérlő együttesen is bérelheti. E § (4) bekezdése azt írja elő, hogy ,,önkormányzati lakásra — ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik — a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni''.
Az idézett rendelkezések összevetéséből az következik, hogy az önkormányzat elhelyezési kötelezettsége határozatlan időre szóló, ha a volt házastárs bérlőtársként lakott a lakásban és bérleti jogviszonya határozatlan időre állt fenn, valamint abban az esetben is, ha a volt házastárs nem minősült bérlőtársnak. Határozott időtartamú az elhelyezési kötelezettség akkor, ha a volt házastárs mint bérlőtárs olyan lakásban lakott, amelyre határozott idejű lakásbérleti jogviszonya állt fenn. Ebben az esetben az elhelyezési kötelezettség a határozott idejű bérleti szerződés időtartamára, annak lejártáig áll fent.
A vázoltak figyelembevételével az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az Ör. sérelmezett rendelkezése törvényellenes módon szabályozta az önkormányzatot terhelő elhelyezési kötelezettséget, mivel azt általános jelleggel határozott (egy évig tartó) időtartamig írta elő. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 35. §-át a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 966/H/1994/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás