PK BH 1995/340
PK BH 1995/340
1995.06.01.
I. A védjegyoltalom kiterjedhet az áruknak más, azonos vagy hasonló jellegű árukkal szemben sajátos, eltérő jelleget adó térbeli alakzatú csomagolóanyagra vagy tartályra is [1969. évi IX. tv. (Vt.)1 1. § (1) bek. a) pont, 2. § (2) bek.].
II. A védjegybitorlás elbírálásánál több elemből álló (kombinált) védjegy esetében nem az egyes elemek (szó, szóösszetétel, ábra, kép, színösszetétel, sík vagy térbeli alakzat), hanem a védjegy valamennyi elemének a vásárlókra gyakorolt összbenyomása alapján dönthető el, hogy a védjegyoltalom alatt álló megjelöléssel azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölést alkalmaztak-e [Vt. 2. § (2) bek., 13. § (1) bek. a) pont].
A B. A. (Hamburg, Németország) a jogosultja a „NIVEA” színes ábrás védjegyeknek, amelyek - rendre - 1990, 1988, illetőleg 1989 óta állnak magyarországi oltalom alatt a 3. áruosztályba sorolt „kozmetikumok” termékekre. A védjegyek kék alapon fehér nyomtatott nagybetűkkel írva a „NIVEA” szót, alatta fehér kisbetűkkel írva a „creme”, „lotion” illetőleg „milk” szavakat tartalmazzák; két védjegyben ezen túlmenően a fenti szóelemek alatt stilizált virágmotívum is látható.
A védjegyjogosult a leányvállalatának, a felperesnek adott engedélyt védjegyeinek magyarországi használatára azzal, hogy a felperes köteles az esetleges jogsértőkkel szemben fellépni, védjegybitorlás megakadályozása végett pert indítani.
Az alperes 1993 márciusától Magyarországon forgalomba hozott termékein és hirdetéseiben a „TÍMEA cream”, a „TÍMEA lotion” és a „TÍMEA body milk” színes ábrás megjelöléseket tünteti fel.
A felperes védjegybitorlás miatt indított keresetet az alperes ellen. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetének helyt adva megállapította, hogy az alperes az említett színes, ábrás megjelölésnek a „TÍMEA” termékcsaládján történt feltüntetésével és az e megjelöléseket alkalmazó hirdetéseivel 1993 márciusától bitorolta a B. AG német cég „NIVEA” védjegyeit, kötelezte az alperest a védjegybitorlás abbahagyására, és eltiltotta őt a további jogsértéstől. Egyúttal feljogosította őt a további jogsértéstől. Egyúttal feljogosította a felperest, hogy a Népszabadság és a Magyar Nemzet című napilapokban egy-egy alkalommal az alperes költségén hirdetést tegyen közzé, mely szerint a bíróság a védjegybitorlást megállapította, az alperest kötelezte a bitorlás abbahagyására, és eltiltotta a további jogsértéstől, illetve nyilvános elégtételadást rendelt el.
Ítéletének az indokolásában megállapította, hogy a védjegyjogosult engedményezése folytán a felperes jogosult volt az igényt a Ptk. 328. §-ának megfelelően a perben érvényesíteni. Az elsőfokú bíróság indokai szerint az alperes a perbeli védjegyek árujegyzékében szereplő árukkal kapcsolatban összetéveszthetőségig hasonló megjelölést alkalmazott saját áruinak forgalomba hozatalánál és hirdetéseiben. Ezzel a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény (Vt.) 13. §-ának (1) bekezdése szerinti védjegybitorlást elkövette. Az elsőfokú bíróság erre hivatkozva a Vt. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján megállapította a védjegybitorlás megtörténtét, és a Vt. 13. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta az alperessel szemben.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, a kereset elutasítását.
A másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a keresetet elutasította. Ítéletének az indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes jogosult volt az engedményezés folytán saját nevében fellépni, az alperes megjelölései azonban a perbeli védjegyekkel nem tekinthetők az összetéveszthetőségig hasonlóaknak, a „NIVEA” és a „TÍMEA” egyes szóelemei hasonlóak ugyan, de a „NIVEA” szó közismertsége és a „TÍMEA” szó (női név) jelentéstartalma miatt a hasonlóság az összetéveszthetőség mértékét nem éri el. A vitatott megjelölések összképe szempontjából a következőkre mutatott rá.
A „NIVEA creme” védjegy esetében kellő megkülönböztetésül szolgál a „TÍMEA cream” szóelemek tipográfiájának eltérősége, illetve az alperes által használt eltérő formájú virágmotívum. E védjegy esetében a megjelölés elemei oly mértékben eltérőek, hogy az összetéveszthetőség fel sem vetődhet.
A „NIVEA lotion” védjegy tipográfiája és a szóelemek alatt levő jellegzetes tipográfiájú „TÍMEA lotion” szóelemek és az azok felett elhelyezett, a felperesétől teljesen eltérő formájú virágmotívum ugyancsak kielégítő megkülönböztetésre szolgál.
A „NIVEA milk” védjegy szóelemei és ezek alatt elhelyezett felperesi virágmotívumhoz képest a „TÍMEA body milk” szóelemek eltérő tipográfiája, a kiegészítésként a „body” szóelem használata, illetve az ugyancsak a szóelemek fölött elhelyezett, a felperesétől élesen különböző, stilizált virágmotívum e védjegy esetében is a két megjelölés megkülönböztetésére megfelelően alkalmas.
Mindhárom védjegy esetében a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint sem felületes rátekintés, sem részletekbe menő elemzés alapján nem lehet olyan döntő hasonlóságot felfedezni, amely az összehasonlításra kerülő megjelöléseket az összetéveszthetőségig hasonlóvá teszi. Megállapította továbbá, hogy a hordozó flakonok és tégelyek azonossága vagy hasonlósága a védjegybitorlás szempontjából közömbös, mert a védjegyoltalom tárgya a megjelölés. Minderre figyelemmel az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, elutasította a keresetet.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be - ügyvédje útján - felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Állította, hogy az alperes összetéveszthetőségig hasonló csomagolóanyagba tölti áruját. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Vt. 13. §-ának (1) bekezdését sérti.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Vt. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint védjegyoltalomban részesülhet minden olyan megjelölés, amely alkalmas árunak és más szolgáltatásoknak más árutól való megkülönböztetésére. A Vt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint megkülönböztetésre alkalmas megjelölés [Vt. 29. §-ának (1) bekezdése] lehet különösen szó, szóösszetétel, ábra, kép, színösszetétel, sík vagy térbeli alakzat, hang vagy fényjel, vagy ezek együttes alkalmazása. A hatályos jogszabályi rendelkezés és az ennek megfelelő gyakorlat szerint tehát a védjegyoltalom - többek között - kiterjedhet a térbeli alakzatra is, és nem kizárt az, hogy az áruknak más azonos vagy hasonlójellegű árukkal szemben, sajátos eltérő jelleget adó térbeli alakzatú csomagolóanyag vagy tartály részesüljön védjegyoltalomban. Ennek nem mond ellent az, hogy a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 7. §-a egyéb módon is védelmet biztosít az olyan jellegzetes csomagolásnak, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni. A jogerős ítélet indokaival szemben a védjegybitorlás szempontjából ezért nem közömbös a megjelöléseket hordozó flakonok és tégelyek térbeli alakzata, azok azonossága vagy hasonlósága, az adott esetben azonban a megkülönböztetésre alkalmas sajátos jelleget nem önmagában a tárolásra szolgáló flakon térbeli alakzata, hanem az oltalmazott ábra és színösszetétel, valamint a térbeli alakzat együttes alkalmazása jelenti.
A „NIVEA milk” védjegy olyan együttes megjelölést alkalmaz, amelyben a térbeli alakzat önmagában sajtos jellegűnek nem minősülő flakon, amelyen kék és fehér színösszetételű szó és ábrás megjelölés van. A „NIVEA lotion” lajstromszámú védjegy szerint a térbeli alakzat szintén a tárolásra szolgáló flakon, amelyen világoskék, sötétkék („blau marine”) és fehér színösszetételű szó, és ábrás megjelölés van feltüntetve. A „NIVEA creme” védjegy kör alakú, kék színű, sík alakzatban fehér színű szómegjelölést tartalmaz.
A jogerős ítélet a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelően a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján, a bizonyítékoknak a maguk összességében való okszerű mérlegelésével, iratellenesség nélkül helyesen állapította meg azokat az összbenyomás szempontjából lényeges eltéréseket, amelyeket a védjegybitorlás megállapítása iránti kereseti kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni. A jogerős ítéletnek indokait a Legfelsőbb Bíróság annyiban módosítja, hogy nemcsak a szó, ábra és színösszetétel, hanem a tárolásra szolgáló flakon is védjegyoltalom alatt áll. Figyelemmel azonban a jogerős ítéletben részletezett eltérő sajátosságokra, beleértve a térbeli alakzat eltéréseit is, nem állapítható meg, hogy az alperes az általa fogalmazott termékeken a felperes védjegyével összetéveszthetőségig hasonló megjelölést használt.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek értelmében a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. X. 21. 761/1994. sz.)
1
Utóbb a törvényt az 1997: XI. törvény hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás