• Tartalom

PK BH 1995/341

PK BH 1995/341

1995.06.01.
Gondozásra és ellátásra kötött szerződés módosításával és felmondásával kapcsolatos jogvita elbírálásának szempontjai [Ptk. 200. §, 217. § (2) bek., 240. § (2) bek.].
Az alperes, valamint a felperes és fia, T. J. 1991. december 10-én írásban szerződést kötöttek. A szerződéssel az alperes vállalta, hogy havi 8000 forint ellátási és gondozási díj és egyszeri, az otthonba való beköltözésekor fizetendő 100 000 forint összegű igénybevételi díj ellenében a felperesnek elhelyezést biztosít, és a szerződésben részletezett módon gondoskodik róla. A szerződés 34. és 35. pontja szerint a gondozott (a felperes) a szerződést bármikor felmondhatja, azonnali hatályú felmondása esetében az alperes egyhavi térítési díjra tarthat igényt. A szerződés 37. pontjában a felek úgy rendelkeztek, hogy ha a gondozott a szerződés aláírásától számított hat hónapon belül, a 34. pontjában meghatározott módon mondja fel a szerződést, az egyszeri igénybevételi díj 50%-ának a visszatérítésére tarthat igényt. A szerződés 32. pontja szerint a szerződés csak írásban módosítható. A felperes a periratokhoz csatolt -1991. december 10-én kelt - levelében azt közölte az alperessel, hogy az otthonban történő elhelyezését előreláthatóan 1992 márciusától veszi igénybe családi okok miatt. Fizetett az alperesnek 100 000 forint igénybevételi díjat és havi térítési díjként összesen 28 000 forintot.
A felperes keresetében 62 000 forint és kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Keresete szerint az igénybevételi díj 50%-os visszatérítésére vonatkozó jogosultsága az otthonba történt beköltözésétől vagy a térítési díj megfizetésétől számítandó, és ezt figyelembe véve igényel vissza 50 000 forintot, 12 000 forintot pedig azon a címen, hogy csak két hónapot töltött az otthonban, 16 000 forint kártérítési díjat lett volna köteles fizetni.
A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 4000 forintot és ennek 1992. november 20-tól a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a szerződés aláírásától számított hat hónapon túl a felperes nem volt jogosult visszaigényelni az igénybevételi díj 50%-át. Azt, hogy az erre vonatkozó szerződési kikötést a felek módosították volna, a felperes nem bizonyította. A felperes 2 hónapon át vette igénybe az alperes részére biztosított elhelyezést és szolgáltatásokat, az erre az időre járó 2 havi díj és a szerződés 35. pontja alapján az azonnali hatályú felmondás esetén járó havi 8000 forint, összesen 24 000 forint. A 4000 forinton felüli követelést ezért nem találta megalapozottnak.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az alperest további 50 000 forint megfizetésére kötelezni. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 319. §-ának (2) bekezdését sérti, mert nem ítélte meg a felperesnek a szerződés megszűnése folytán visszajáró pénzbeli szolgáltatását. Sérti továbbá a Ptk. 217. §-a (2) bekezdésének második mondatát, mert az alperes az egyszeri igénybevételi díjat az írásba foglalt szerződés időpontjától eltérő időpontban (1992. március 9-én) fizette be, és ezzel a kikötött írásbeli alak mellőzésével - ráutaló magatartással - érvényessé tette a szerződésmódosítást.
Az alperes írásbeli ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság az ügyet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján a felek hozzájárulásával tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ptk. 200. §-a (1) bekezdésének megfelelően a felek az érvényes írásbeli szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a szerződés megszűnése esetén az igénybevételi díj 50%-a meghatározott időn belül igényelhető vissza. A jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a szerződésben kikötött határidő letelte után a visszakövetelésnek nincsen jogalapja. E vonatkozásban szerződésmódosítás nem történt sem írásban, sem ráutaló magatartással, sem pedig bírósági úton.
A felperes a szerződést feltűnően nagy értékkülönbség címén [Ptk. 201. § (2) bekezdés] nem támadta meg, és a szerződéskötést követően bekövetkezett körülményváltozás címén sem terjesztett elő keresetet szerződés módosítása iránt (Ptk. 241. §). Az a tény, hogy az igénybevételi díjat nem a szerződésben kikötött időpontban fizette, és az alperes azt elfogadta, nem jelenti az alperes részéről annak ráutaló magatartással való kifejezésre juttatását, hogy hozzájárul a szerződés 37. pontjában meghatározott jogérvényesítési határidő megváltoztatásához. A felperes teljesítésének az alperes részéről történt elfogadása a Ptk.-nak a felülvizsgálati kérelemben felhozott 217. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel sem eredményezi azt, hogy a szerződés egyéb részei is módosulnak. A Ptk. 240. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a módosítással nem érintett rész szerződésmódosítás esetén is változatlan marad. A szerződés alapján az alperes nem volt jogosult a kikötött határidő eltelte után az igénybevételi díjat visszaigényelni, a jogerős ítélet nem sérti sem a Ptk. 319. §-ának (2) bekezdését, sem a Ptk. 217. §-ának (2) bekezdését.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20. 167/1994. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére