PK BH 1995/342
PK BH 1995/342
1995.06.01.
Idegen pénznemben történő marasztalás esetén a késedelmi kamat mértékét az adott pénznemre meghatározott pénzpiaci kamat mértékének alapulvételével kell meghatározni [Ptk. 231. § (1)-(2) bek., 301. § (1) bek., 339. § (1) bek., 360. § (1)-(2) bek.; 1979. évi 13. tvr. 32. §; 58/1991. (IV. 13.) Korm. r. 1. §].
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes leszállított keresetének megfelelően kötelezte a biztosítótársaság alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül az MNB-nek adandó átutalási megbízás útján 410 német márkát. Megállapította, hogy az alperes a külföldi felperes Magyarországon bekövetkezett káraiért tartozik helytállni, ezért az 1992. szeptember 2-án bekövetkezett balesetből keletkező 4668,28 DM 1993. február 25-én történt kifizetése után köteles évi 20%-nak megfelelő késedelmi kamatot is fizetni. Ez a felperes lefelé kerekített számításának megfelelően 410 DM.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, és ebben az ítélet megváltoztatása mellett a megítélt késedelmi kamat 5,7%-os mértékűre történő leszállítását kérte. Ez - számítása szerint - 128,3 DM-nek felel meg. Fellebbezés hiányában tehát az elsőfokú bíróság ítélete 128,3 DM tekintetében jogerőre emelkedett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a felperest ért károk megtérítésére a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 32. §-a értelmében a magyar jog szabályai szerint köteles. Felelőssége az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. §-a, illetve a Ptk. 346. §-ának (1) bekezdése folytán érvényesülő 339. §-ának (1) bekezdése alapján áll fenn. A Ptk. 360. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az alperes késedelembe esett a teljesítéssel, így a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése alapján köteles évi 20%-os mértékű késedelmi kamatot is fizetni. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes kárigényét egységesen a magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján kell elbírálni. Nincs arra lehetőség, hogy az egységes kártérítési igény egyes részeit - tőke, kamat stb. - a bíróság kiemelje a kárrendezés, az igény elbírálása során. Az egységes elbírálás megkívánja a Ptk. 301. §-ának az alkalmazását is. Ebből az következik, hogy amennyiben az alperes a kárösszeg forintellenértékének megfizetésére köteles, és nem idegen pénznemben teljesít, a jogszabályban meghatározott mértékű 20%-os késedelmi kamatot kell alkalmazni.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatása mellett a 20%-os mértékű kamat helyett évi 5%-os kamat megállapítását és a marasztalási összeg 102,5 DM-re történő leszállítását kérte. Az alperes arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértéssel alkalmazta a Ptk. 301. §-át. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem forint, hanem DM megfizetésére kötelezte, ennek teljesítése során a fizetési időpontjában érvényes eladási árfolyamon teljesít az MNB-nek, és a forintleértékelésből eredően a káresemény-kori értékhez képest magasabb összeget teljesít. Ezért a devizában történő fizetési kötelezettség esetén a kialakult bírói gyakorlat a devizában elhelyezett számlák utáni kamatot állapít meg.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében 5,7%-ot meghaladóan kérte a felperes keresetének az elutasítását. 5,7%-os mértékig, azaz 128,3 DM erejéig ezért az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett, így felülvizsgálatnak a Pp. 271. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében csak ezt meghaladóan van helye.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A perbeli esetben a külföldi felperes a belföldi kötelezett alperes ellen érvényesített szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti igényt, így helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok az 1979. évi 13. tvr. 32. §-ának alkalmazásával, hogy a kereset elbírálása során a magyar jog szabályait kell alkalmazni.
Az alperes, mint a kárért felelős személy helyett jogszabály folytán helytálló kötelezett a felperes idegen pénznemben felmerült kárát köteles megtéríteni, amely nem vitásan pénzbeli követelés, pénztartozás. A Ptk. 231. §-ának (1) bekezdése értelmében a pénztartozást a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni. A (2) bekezdés azt is meghatározza, hogy a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. A fentiekből következik, hogy az alperes fizetési kötelezettsége, mint kirovó pénznem a jogszabály értelmében, forintban merül fel. Ettől függetlenül, abban az esetben is, ha a jogosultnak közvetlenül nem idegen pénznemben teljesít, mert erre nincs lehetősége, vagy azt a devizajogszabályok nem teszik lehetővé, a teljesítés idején érvényben levő árfolyam alapulvételével történő teljesítése eredményeként a forint leértékeléséből bekövetkező valorizációt már figyelembe veszi. A lerovó pénznem ténylegesen idegen pénznem, mert az alperes átutalása folytán az MNB a károsult külföldi jogosultnak devizát fizet.
A magyar jogszabályok alkalmazása során azt kell vizsgálni, hogy a kártérítést késedelmesen kifizető kötelezett, köteles-e és ha igen, milyen mértékű késedelmi kamatot fizetni. A Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése értelmében a kötelezett akkor is késedelmi kamat megfizetésére köteles, ha a tartozás egyébként kamatmentes volt, a kamat mértékét ez a rendelkezés évi 20%-ban állapítja meg. Miután az alperes kártérítő kötelezettsége pénztartozás, a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése értelmében késedelmikamat-fizetési kötelezettsége - általa sem vitatottan - fennáll. Az évi 20%-os mérték azonban a magyar jogrendszer egészéből és a Ptk. rendszeréből is következően kizárólag forintban történő marasztalás esetén irányadó. A perbeli esetben a felperes kára idegen pénznemben merült fel, és a fentiekben kifejtettek szerint - miután ténylegesen DM-et kap kézhez - a teljesítés is idegen pénznemben történik. Ezért az átszámítás nélkül forintban történő marasztalás és teljesítés hiányában a felperes keresetére a Ptk. 301. §-ának a kamat mértékére vonatkozó rendelkezését nem lehet alkalmazni. Erre tekintettel alakult ki a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott azon az ítélkezési gyakorlata (Pf. III. 20. 701/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás