PK BH 1995/346
PK BH 1995/346
1995.06.01.
A biztosítónak a vagyonbiztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos kötelezettsége nem állapítható meg, ha a biztosított a kockázatviselés helyét megváltoztatja [Ptk. 348. § (1) bek., 537. § (1)-(2) bek.].
A felperes 1990. október 1-jén vagyonbiztosítási szerződés kötött az alperes üzletkötőjével az S., Kossuth u. 19. szám alatti divatáruüzletére. A szerződésben az alperes vállalta, hogy betöréses lopás és rablás esetén, a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A felperes üzletét 1991. október 1-jén áthelyezte az S., Kossuth u. 4. szám alá. Költözése közben az utcán találkozott az üzletkötővel, és mondta neki, hogy az üzletet áthelyezi a Kossuth u. 4. szám alá. Az üzletkötő azt mondta, hogy „át fogják írni a biztosítást”. A felperes üzletében 1991. október 15-én ismeretlen tettes betört, amelyből eredően a felperest 114 230 forint kár érte. A felperesnek a biztosítási szerződés teljesítése iránti, illetőleg az alkalmazottért való felelősség szabályaira alapított kártérítési igényét a bíróság jogerős ítéletével elutasította. Az ítélet indokolás szerint a biztosítási szerződésben a kockázatviselés helye S., Kossuth u. 19., ezért az alperes a Kossuth u. 4. szám alatti üzletben keletkezett károkért nem felel. A felperes erre az új üzlethelyre ugyanis írásban nem tett ajánlatot, azt az alperes írásban el sem fogadhatta, márpedig a Ptk. 537. §-ának (1) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés megkötéséhez írásbeli alak szükséges. A felperesnek a Ptk. 348. §-ára alapított kártérítési követelését azért utasította el, mert a felperest nem az üzletkötő magatartásának következményeként érte a károsodás.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes kérte. Álláspontja szerint azzal, hogy az alperes alkalmazottjának az üzlet áthelyezését, a kockázatviselés helyének megváltoztatását bejelentette, a biztosítási szerződés alapján reá háruló kötelezettségének eleget tett. Az alperes kártérítési felelősségét a biztosítás szerződésen túlmenően a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése szerinti is megállapíthatónak látta. Kifejtett jogi álláspontjával ellentétes jogerős ítéletet jogszabálysértőnek tartotta. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ptk. 537. §-ának (1) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Mivel a jogszabály a szerződés létrejöttéhez írásbeli alakot rendel, a szerződés módosítása - a kockázatviselés helyének megváltozása - is írásbeli alakot kíván. A felperes írásbeli ajánlatot nem tett, tehát a szerződésmódosítás a Ptk. 537. §-ának (2) bekezdése értelmében sem következhetett be. Helyesen döntött tehát a másodfokú bíróság, amikor a felperesnek a biztosítási szerződés teljesítésére alapított keresetét elutasította.
Az alperes a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése alapján sem kötelezhető kártérítésre. A felperes azáltal károsodott, hogy az új üzlethelyre nem rendelkezett vagyonbiztosítási szerződéssel, így a betörés során okozott kárért nincs aki helytálljon. A szerződés módosításának elmaradása és így a kár bekövetkezése azonban nem vezethető vissza az alperes alkalmazottjának jogellenes magatartására. A felperesnek, mint ajánlattevőnek tudnia kellett, hogy költözködés közben az alperes üzletkötőjével az utcán való egyszerű beszélgetés nem alkalmas a szerződés módosítására, és az nem tekinthető a kockázatviselés helyére vonatkozó bejelentésnek. A jogerős ítélet e körben kifejtett indokai helyesek.
Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet jogszabályt nem sért, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta, és a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazandó 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. (Legf. Bír. Pfv. III. 20. 040/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás