350/E/1995. AB határozat
350/E/l995. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a jogalkotói mulasztás megállapítására irányuló indítványt, amely szerint az Országgyűlés azzal, hogy nem rendelkezett a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről és hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: törvény) hatálybalépését követően magántulajdonba került ingatlanok értékesítésének szabályairól, alkotmányellenességet idézett elő, elutasítja.
Az Alkotmánybíróság a törvény 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó alkotmányellenesnek tartja, hogy a támadott törvény az állami tulajdonból, illetőleg az önkormányzati tulajdonból magántulajdonba került üzletek privatizációjának a tilalmáról, illetőleg arról nem rendelkezett, hogy azok privatizációja csak a tulajdonos hozzájárulása és együttműködése mellett bonyolítható le. Ezzel szemben a törvény lehetővé teszi az állami vagyonkezelő számára, hogy az időközben megváltozott tulajdoni viszonyokat figyelmen kívül hagyja, ezzel pedig a magántulajdont korlátozza, a tulajdonhoz való alkotmányos alapjogot, azaz az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést sérti. Kérte ezért, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy az Alkotmányban előírt alkotmányos jog védelme érdekében a törvényhozó jogalkotói feladatát elmulasztotta, ezzel alkotmányellenességet idézett elő, és kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel a jogalkotót alkotmányos feladatának teljesítésére. Tartalmilag kifogásolta az indítványozó a törvény 12. § (2) bekezdését, amely az üzlet értékesítéséhez az ingatlantulajdonos hozzájárulását csak abban az esetben követeli meg, ha a törvény hatálybalépésekor az üzlet nem kizárólag vagy többségében állami tulajdonban álló ingatlanban működik.
II.
Az Alkotmánybíróság a mulasztásos alkotmányellenesség iránti indítványt megalapozatlannak találta, az utólagos normakontroll tárgyában pedig az indítványt visszautasította.
1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet — határidő megjelölésével — felhívja feladatának teljesítésére.
A jogalkotói feladat elmulasztása akkor állapítható meg, ha a jogalkotó jogalkotási kötelezettsége konkrét jogszabályi felhatalmazásból ered, vagy valamely alapvető jog érvényesüléséhez magából az alaptörvényből vagy más jogszabályból szükségszerűen következik az újabb jogszabály megalkotásának kényszere. Az Alkotmánybíróság már a 22/1990. (X. 16.) AB határozatában (ABH 1990, 83, 86.) megállapította, hogy a jogalkotó szerv jogszabályalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha azt észleli, hogy a hatás- és feladatkörébe tartozó területen jogszabályi rendelkezést igénylő kérdés merült fel. Az Abtv. 49. § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából azonban pusztán valamely jogi szabályozást igénylő kérdés rendezésének elmulasztása nem minősül mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség — ahogy ezt az Alkotmánybíróság a 35/1992. (VI. 10.) AB határozatában (ABH 1992, 204—205.), majd a 37/1992. (VI. 10.) AB határozatában (ABH 1992, 227, 231.) kifejtette — származhat közvetlenül az Alkotmányból is, éspedig erre irányuló kifejezett alkotmányi rendelkezés nélkül akkor, ha valamely alkotmányos alapjog érvényesítése vagy biztosítása ezt kényszerűen megköveteli.
Az indítványozó álláspontja szerint a tulajdon alkotmányos alapjogának sérelmét jelenti a kifogásolt törvény hiányossága, vagyis az, hogy a törvényhozó a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző, már magántulajdonba került üzletek megfelelő törvényi védelméről nem intézkedett. Az indítványban megfogalmazott ez a jogalkotói mulasztás azonban a törvény félreértésén alapul és nem jelent semmiféle alkotmányos alapjogsérelmet. A kifogásolt törvény — ahogy ez címéből is következik — az abban meghatározott típusú állami vállalatok privatizálásáról tartalmaz rendelkezéseket, következésképpen a törvény tárgyánál fogva nem vonatkozhat a magántulajdonra. Az indítványbeli érvelés egyébként is értelmezhetetlen. A privatizálás fogalmilag magánosítást jelent, vagyis a köztulajdon magántulajdonba adását, következésképpen a magántulajdon privatizálása fogalmi képtelenség.
Nem következik tehát sem az Alkotmányból, sem egyéb jogszabályból jogalkotói kötelezettség az indítványban foglaltak teljesítésére és nem alkotmányossági, hanem a rendes bíróságokra tartozó kérdés annak eldöntése, hogy az állami vagyonkezelő szerv milyen feltételek mellett avatkozhat be a magántulajdonba. Erre figyelemmel az Abtv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása az indítvány tekintetében nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság a mulasztásos alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, mint megalapozatlant, elutasította.
2. Az indítványozó által tartalmilag támadott törvényi rendelkezés, a törvény 12. § (2) bekezdése alkotmányossági vizsgálata tárgyában az Alkotmánybíróság az 1328/B/1990/4. AB határozatában (ABH 1991, 576.) már döntést hozott, így az ítélt dolognak minősül. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség utólagos megállapítására irányuló indítványt visszautasította.
Budapest, 1997. szeptember 29.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Bagi István s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
Dr. Lábady Tamás s. k., |
Dr. Németh János s. k., |
Dr. Szabó András s. k., |
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., |
Dr. Vörös Imre s. k., |
Dr. Zlinszky János s. k., |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás