37/1995. (VI. 2.) AB határozat
37/1995. (VI. 2.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.06.02.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest-Csepel Önkormányzatának a létesítmények és tevékenységek szagkibocsátásának korlátozásáról szóló 36/1993. (XII. 7.) Kt. rendelete törvénysértő, ezért a rendeletet — e határozat közzététele napjával kezdődő hatállyal — megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. Budapest-Csepel önkormányzati képviselő-testülete a ,,bűzkeltő légszennyező anyagok lakókörnyezetbe jutásának megakadályozása, illetve korlátozása'' céljából — 36/1993. (XII. 7.) Kt. szám alatt — rendeletet alkotott (a továbbiakban: Ör.). Az Ör. szagkibocsátási határértékeket állapít meg, szagkibocsátással összefüggő vizsgálati és csökkentési intézkedéseket ír elő; új létesítmény esetén tiltja a védőtávolság betartása alóli felmentés lehetőségét; továbbá a légszennyezést okozó tevékenység korlátozására vagy felfüggesztésére és az üzemeltető bírságolására hatalmazza fel a polgármesteri hivatalt.
2. A köztársasági megbízott — a törvénysértés megszüntetése érdekében tett eredménytelen felhívása után — azért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, mert az Ör. a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet (a továbbiakban: MTr.) és a végrehajtására kiadott 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés (a továbbiakban: Rek.) előírásaival ellentétesen szabályoz.
3. A kezdeményezés megalapozott.
Az MTr. megállapítja a levegőtisztaság-védelmi és a légszennyező forrásokkal kapcsolatos követelményeket. A kibocsátási határértékek kiszámítására, mérésére, a védekezésre vonatkozó előírások, tilalmak kiadására pedig a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert hatalmazza fel. A végrehajtási jogszabály 4—12. §-ai tételesen felsorolják a levegőtisztaság-védelmi előírásokat és tilalmakat, továbbá részletezően megszabják az üzemeltetők és a hatóságok teendőit a légszennyező anyagok kibocsátási határértéke és a káros légszennyezés megállapítása érdekében.
Az MTr. és a Rek. a követelményeket, számításokat és eljárásokat kimerítően meghatározza, ezért nincs szükség, egyben tilos a magasabb szintű jogszabályi rendelkezésektől eltérő önkormányzati rendeleti szabályozásra.
Az MTr. 5. § (1) bekezdése a levegőtisztaság-védelmi hatóságokat, s nem a képviselő-testületeket jogosítja fel a légszennyező forrással kapcsolatos kibocsátási határértékek megállapítására. Az MTr. 9—12. §-ai előírják, hogy a hatóságok, illetőleg az általuk megbízott szervek csak jelentés vagy vizsgálat alapján, meghatározott kérdésekre adott jegyzőkönyvi válaszok vagy kötelező tartalmú szakvélemények birtokában állapíthatják meg a káros légszennyezés tényét és mértékét. A levegőtisztaság-védelmi hatósági eljárásra, határozathozatalra és egyéb intézkedésre vonatkozóan pedig az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, illetőleg az MTr. előírásait kell alkalmazni. Az Ör-nek a külön államigazgatási vizsgálati eljárási rendelkezése tehát jogsértő. Az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet 3. § (1) bekezdése — többek között — a védőtávolságra vonatkozó előírásoktól való egyedi eltérés engedélyezésére felhatalmazza a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot. Az Ör.-nek a felmentést kategorikusan tiltó rendelkezése ezért szintén ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
Az MTr. 15. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a veszélyes légszennyezettség kialakulása esetén az azt okozó tevékenység korlátozására vagy felfüggesztésére — első fokon — a polgármester, a légszennyezési bírság kiszabására pedig a jegyző jogosult. Jogszabálysértő tehát az Ör.-nek az a rendelkezése is, amely e hatásköröket a polgármesteri hivatalra ruházza át. Bűzkibocsátási indokból jelenleg bírságot nem is lehet kiszabni, mert a Rek. — erre lehetőséget nyújtó — 13. § (1) bekezdés e) pontját, illetve a rendelkezés 7. számú mellékletét a 8/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet 7. §-a — az ún. immisszió mérés feltételeinek jogszabályi hiánya miatt — hatályon kívül helyezte.
4. Budapest-Csepel önkormányzati képviselő-testülete az Ör. meghozatalával — az előző pontban kifejtett érvek szerint — törvénysértést követett el, ezért az Alkotmánybíróság az Ör.-t megsemmisítette. A megsemmisítés következménye, hogy az Ör. rendelkezéseit — e határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától — nem lehet alkalmazni.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 729/H/1994.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás