BK BH 1995/388
BK BH 1995/388
1995.07.01.
Az enyhébb végrehajtási szabályok engedélyezése szempontjából – a jogszabályban írt általános feltételeken túlmenően – az elkövetett bűncselekményt, a kiszabott szabadságvesztés tartamát, az elítélt személyiségét, családi körülményeit, előéletét, életvitelét és a büntetés töltése során tanúsított magatartását összességében figyelembe véve kell a bíróságnak határoznia [Bv. tvr. 7/A. §, 28/A. §].
A megyei bíróság büntetés-végrehajtási bírója az 1994. október 7. napján kelt végzésével az elítélttel szemben a börtön végrehajtási szabályainál enyhébb szabályok alkalmazását engedélyezte.
A végzés ellen fellebbezést jelentett be az ügyész az enyhébb szabályok engedélyezése miatt, a végzés megváltoztatása végett.
A fellebbezés alapos.
A terhelt idült alkoholista, akinek a kényszergyógyítását is elrendelte a bíróság, idült alkoholizmusa miatt érzelmi életének torzulásai észlelhetők. Az elítélés alapjául szolgált tényállás szerint a terhelt 1992. január 12. napján az anyjánál tartott disznóölésen ittas állapotban összeszólalkozott az ugyancsak ittas testvérével, és őt késsel mellbe szúrta. Testvére a helyszínen elvérzett.
A terhelt családjának a jövedelme alacsony, a feleség eltartásában három kiskorú gyermek él.
Az elsőfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy az elítélttel szemben a börtön szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazhatók.
Az 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) 7/A. §-a szerinti enyhébb végrehajtási szabályok engedélyezése tekintetében a Bv. tvr. 28/A. §-ának (1) bekezdése csupán egyetlen feltételt ír elő: a 3 hónapi fogház, illetve a 6 hónapi börtön kitöltését. A Bv. tvr. 28/A. §-nak a jogszabályon belüli elhelyezéséből - rendszertani értelmezéssel - az a következtetés vonható le, hogy az enyhébb végrehajtási szabályok az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba való beilleszkedése megkönnyítését célozzák. Alkalmazásuknál vizsgálni kell tehát, hogy az enyhébb végrehajtási szabályok engedélyezése szolgálja-e az elítélt társadalomba való beilleszkedését, elérhető-e az enyhébb szabályok keretei között a büntetés célja, az újabb bűncselekmény elkövetésétől való tartózkodás. Ennek a kérdésnek az eldöntésénél az elkövetett bűncselekményt, az elítélt személyiségét, előéletét, életvitelét, családi körülményeit és a büntetés töltése során tanúsított magatartását összességében kell figyelembe venni. Igen lényeges a kiszabott szabadságvesztés tartama is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy minél hosszabb a kiszabott szabadságvesztés, annál hosszabb idő kitöltése szükséges annak értékeléséhez, hogy az elítélt személyiségében jelentős pozitív változás következett-e be.
Az elítélt a vele szemben kiszabott 8 évi börtönbüntetéshez képest rövid időt - alig több mint 2 évet - töltött le a börtönben ahhoz, hogy vele szemben a fenti következtetés megalapozott legyen.
Az ország másik végében, szűkös vagyoni körülmények között élő családdal való kapcsolatot sem tudnák erősíteni az enyhébb végrehajtási szabályok. Az idült alkoholista, vagyon elleni bűncselekményt is elkövetett elítélt tekintetében az a következtetés sem vonható le, hogy a megnövekedett szabadidőt hasznosan fogja eltölteni, és ez megkönnyíti szabadulása után a társadalomba való beilleszkedését.
A kifejtettekre tekintettel a megyei bíróságnak az az álláspontja, hogy az elítélt esetében a börtönbüntetés végrehajtásának általános szabályainál enyhébb szabályok nem alkalmazhatók.
Ezért a megyei bíróság az ügyészi fellebbezést alaposnak ítélte, és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, az elítéltnek az erre irányuló kérelmét elutasította. (Csongrád Megyei Bíróság 3. Bf. 742/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás