39/1995. (VI. 2.) AB határozat
39/1995. (VI. 2.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.06.02.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenessége utólagos megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kőszeg Város Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 11/1994. (V. 31.) rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért ezt az előírást megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. Az indítványozó Kőszeg Város Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 11/1994. (V. 31.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdés második mondata alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés alkotmányellenes diszkriminációt tartalmaz, ugyanis a Kőszeg és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetet (a továbbiakban: ÁFÉSZ) kizárja az Ör. által biztosított vételi jog gyakorlásából.
2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott:
Az Ör. 2. § (1) bekezdésének első mondata szerint az ,,1994. április 1. előtt kőszegi székhellyel bejegyzett társas vagy egyéni vállalkozókat, illetve kőszegi lakhellyel rendelkező magánszemélyeket vételi jog illeti meg az általuk bérelt helyiségre''.
A 64/1993. (XII. 22.) AB határozat (ABH 1993, 373, 404.) megsemmisítette a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Lt.) az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vételi jogot alapító rendelkezéseit. Az Lt.-nek az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított, hatályos szövege sem tartalmaz ilyen előírást. Nincs azonban törvényi akadálya annak, hogy az önkormányzat — rendeletében — a tulajdonában álló helyiségekre a bérlőknek vételi jogot biztosítson.
Az Ör. kifogásolt előírása a következőket határozza meg: ,,A vételi jog nem illeti meg a Kőszeg és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetet''. Ez a szabályozás tehát az ÁFÉSZ-t kizárta az Ör. 2. § (1) bekezdés ugyancsak idézett első mondatában meghatározott vételi jogra jogosultak köréből. Az ÁFÉSZ ily módon kizárólag az Lt. 58. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási jog gyakorlásával élhet.
3. Az Alkotmánybíróság eljárása során azt vizsgálta, hogy az Ör. vázolt tartalmú szabályozása alkotmányellenes diszkriminációt tartalmaz-e az ÁFÉSZ-t illetően.
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint az e rendelkezésben meghatározott diszkrimináció tilalma a személyekre általában, így a jogi személyekre is vonatkozik. Az Alkotmánybíróság már több döntésében elemezte a jogi személyeket érintő diszkrimináció alkotmányosságát. Elvi jelentőséggel a 1441/B/1990/2. határozatban állapította meg a következőket: ,,A jogi személy számára is biztosított …, hogy alkotmányos jogait bármely megkülönböztetés nélkül érvényesíthesse'' (ABH 1991, 591.).
Az önkormányzat mint tulajdonos a rendeletében alapított vételi jog szabályozásával belátása szerint állapíthat meg feltételeket és korlátozásokat is. Mivel azonban a helyiségbérlők vételi joga a már említettek szerint nem törvényben biztosított alanyi jog, ezért a rendeleti szabályozás nem eleve jogosultakat különböztet meg. Ilyen esetben a megkülönböztetés korlátja a pozitív diszkrimináció elvi határa: az egyenlő méltóságú személyként való kezelés feltétlen tiszteletben tartása. Ezen belül — amint arra a 16/1991. (IV. 20.) AB határozat is rámutatott — ,,csak az követelhető meg, hogy a nem egyenlő kezelésnek ésszerű oka legyen, azaz ne minősüljön önkényesnek'' (ABH 1991, 62.). A 191/B/1992. AB határozat pedig azt is megállapította, hogy ,,alkotmányellenes megkülönböztetés, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne''.
Az Alkotmánybíróság szerint az Ör. önkényes, tehát alkotmányellenes megkülönböztetést alkalmazott azáltal, hogy az azonos jogi helyzetben lévő helyiségbérlők köréből elfogadható indok nélkül egyedileg megnevezett egyetlen bérlőt zárt ki a vételre jogosultak közül.
A kőszegi önkormányzat rendeletéből az ÁFÉSZ-t érintő diszkrimináció alkotmányos indoka nem állapítható meg. Az ÁFÉSZ mint helyiségbérlő kizárása a vételi jog gyakorlói közül tehát önkényes, az Alkotmány 70/A. §-át sértő megkülönböztetés. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság — a vizsgált önkormányzati rendelet összefüggéseire tekintettel, az indítványban foglalt kérelmen túlmenően — a 2. § (1) bekezdés teljes szövegét megsemmisítette.
* * *
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a megsemmisített rendelkezés helyett alkotmányos lehet az olyan szabályozás, amely például a helyiségbérletek között alapterület (nagyság), elhelyezkedés vagy az egy bérlőre vonatkoztatható bérletek száma szerinti megkülönböztetést tartalmaz.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 735/B/1994/5.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás