PK BH 1995/400
PK BH 1995/400
1995.07.01.
A megállapodás szerinti tartalommal a mezőgazdasági vagyonbiztosítási szerződés általában létrejön akkor is, ha a felek kölcsönös és valóságos ügyleti akaratától eltérően az írásba foglalt szerződés tévesen tartalmaz valamely lényeges körülményt [Ptk. 205. § (1) és (2) bek., 548. §].
A felperes apja 1990 tavaszán a Virág nevű 679164 fülszámú és a Cifra nevű 698 945 fülszámú teheneit az alperes biztosító társaságnál biztosította. Apja halála miatt a következő évben - már csak egy állatra - a mezőgazdasági vagyonbiztosítási szerződést a felperes kötötte meg az alperessel. Az ajánlatához mellékelt adatlap azonban 655 776 fülszámú állatot jelölt meg, amely a megelőző évben már elhullott. Az említett téves fülszám feltüntetése mellett 1992 tavaszán a felek újabb egy évre szóló biztosítási szerződést kötöttek. 1993. április 1-jén elhullott a felperes Virág nevű 679 164 fülszámú tehene; a biztosítási összeg kifizetését azonban az alperes megtagadta azzal, hogy az elhullott állat nem volt biztosítva.
A bíróság jogerős ítéletében 6720 forint és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet indokolása szerint a biztosítani kívánt vagyontárgyat az adatközlő lapokon a felperes határozta meg tévesen, s miután az alperest nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adatközlés helyességéről meggyőződjék, a biztosítani kívánt vagyontárgya tekintetében a felek szerződési akarata eltért. Így köztük a vagyonbiztosítási szerződés sem jött létre, és ez okból a felperes 40 000 forint biztosítási összeg kifizetésére irányuló keresete alaptalan. Ugyanakkor az alperes jogalap nélkül jutott a biztosítási díjhoz, ezért az alperest annak visszafizetésére kötelezte.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a későbbi biztosítási szerződések változatlan tartalommal az apja által kötött- helyes fülszámot tartalmazó - szerződésre épültek, s minthogy azt a felek nem módosították, a "megerősítő szerződések" is ugyanarra az állatra vonatkoztak. Kifejtette, hogy az állat fülszámát a bíróság tévesen tekintette lényeges körülménynek, ilyennek ugyanis csak a jószág egészségi állapota minősül. Egyébként pedig nyilvánvaló, hogy a biztosítási szerződést nem egy korábban elhullott állatra kötötte, ezért a fülszám téves feltüntetése a szerződés létrejöttét nem érinti.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Mindenekelőtt megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az iratok tartalmával ellentétes a felperesnek az az állítása, hogy az apja által 1990-ben kötött szarvasmarha-biztosítási szerződés hatályban volt a Virág nevű tehén 1993-ban bekövetkezett elhullásakor is. A szerződésről kiállított kötvény szerint ugyanis a biztosítás határozott tartamú volt: a hatálybalépését követő egy évig volt érvényes. Miután ez a szerződés az időtartamának lejártával 1991 tavaszán megszűnt, a feleknek a biztosított vagyontárgyak azonossága esetén is új szerződést kellett volna kötniük. A perbeli esetben azonban a felek 1991-ben más típusú - évenként megismételt adatközlés alapján, változó díj mellett határozatlan időre érvényes mezőgazdasági vagyonbiztosítási szerződést kötöttek, így a felperesnek a szerződésmódosítás hiányával kapcsolatos okfejtése téves.
Alaptalanul sérelmezi a felperes a felülvizsgálati kérelmében azt is, hogy a bíróság a fülszám megjelölését lényeges körülménynek tekintette. A felek a biztosítási szerződésüket egyedileg meghatározott állatra kötötték, következésképpen a szerződés létrejöttének vagy tartalmának megállapíthatósága szempontjából a fülszám - minthogy a szarvasmarha egyedek azonosítására elsősorban ez alkalmas lényeges kérdés. Tévedett azonban a bíróság, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a fülszám téves megjelölése a biztosítási szerződés létrejöttét kizárja.
A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre; a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges [Ptk. 205. § (2) bek.]. Az idézett jogszabályok helyes értelme az, hogy a megállapodás szerinti tartalommal a szerződés általában létrejön akkor is, ha a felek kölcsönös és valóságos ügyleti akaratától eltérően az írásba foglalt szerződés (biztosítási kötvény) tévesen tartalmaz valamely lényeges körülményt. Az adott esetben a nem vitás peradatok szerint a felek a mezőgazdasági vagyonbiztosítási szerződésükben olyan állat fülszámát tüntették fel, amely évekkel korábban elhullott. Minthogy ennek folytán a szerződés a felek valódi akaratát nyilvánvalóan nem fedi, a bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a szükségesnek látszó bizonyítási eljárás foganatosításával felderíti a felek valódi akaratát, s amennyiben a kölcsönös és valóságos ügyleti akaratuk valamely, a felperes tulajdonában volt vagy egyébként a Ptk. 548. §-a alapján általa biztosítható jószágra vonatkozott, a felek közötti jogvitát a létrejött szerződés tartalma alapján bírálja el.
A felperes személyes előadása szerint házastársa közölte az alperes üzletkötőjével, hogy a Virág nevű tehenet kívánják biztosítani, és ezt követően az üzletkötő a helyszínen töltötte ki - a fülszámot elvétve - az ajánlathoz csatolt adatlapot. A szerződés valóságos tartalmának megállapítása céljából a bíróság tehát nem mellőzhette volna az alperes szerződéskötésnél eljárt üzletkötőjének kihallgatását; az erre irányuló bizonyítási indítványát egyébként az alperes a perben elő is terjesztette. Emellett az eddigi peradatok arra utalnak, hogy az állat-biztosítási szerződéseinek megkötése előtt az alperes állatorvosi leírásokat (igazolásokat) is beszerzett. Amennyiben a perbeli mezőgazdasági vagyonbiztosítási szerződést is megelőzte állatorvosi vizsgálat, a bíróságnak fel kellett volna hívnia az alperest a vizsgálati leírás csatolására. Az erről szóló okirat ugyanis bizonyosan tartalmazza a vizsgált jószág azonosító adatait; ezekből pedig további következtetések vonhatók le a felek közötti szerződés tartalmára nézve.
Mivel a bíróságok a tényállást nem tárták fel kellően, és ez okból a jogerős ítélet jogszabályt sért, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával mind a jogerős ítéletet, mind az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot - a fentebb részletezett szempontoknak megfelelő - új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21. 112/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás