PK BH 1995/404
PK BH 1995/404
1995.07.01.
Olyan többlakásos ingatlan esetében, amelynek lakásait önálló jogcímen több érdekelt használja, a vízi közműtársulati érdekeltség arányának meghatározása szempontjából mindegyik lakás külön fogyasztói egységnek minősül [1977. évi 28. tvr.1 3. §; 41/1977. (XI. 3.) MT r. 5. § (1) bek.; 4/1978. (XII. 12.) OVH rek. 15-18. §].
A perbeli ingatlanon két különálló lakóépület áll; a szobakonyhás komfort nélküli lakást 15/42 arányú tulajdonjoga alapján a felperes, míg a nagyobb - komfortos - lakást tulajdonostársa; K. F. és családja használja.
Az alperes csatornamű-társulat küldött-taggyűlése a 2/1992. számú határozatában egy érdekeltségi egységre az érdekeltségi hozzájárulás összegét 40 000 forintban állapította meg, és az érdekeltségi hozzájárulást mind a felperesre, mind tulajdonostársára kivetette. A közlésben foglaltakkal szemben a felperes kifogást terjesztett elő; kifogását azonban az alperes intézőbizottsága a 16/1993. számú határozatával elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes az érdekeltségi területen lévő ingatlannak külön jogcímen tényleges használója, így a 4/1978. (XII. 12.) OVH rendelkezése 18. §-ának (5) bekezdése alapján - figyelemmel a 18. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltakra - egy fogyasztói egységre megállapított érdekeltségi hozzájárulás fizetésére köteles.
A bíróság jogerős ítéletében az alperes intézőbizottságának a határozatát hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a 4/1978. (XII. 12.) OVH rendelkezés 18. §-a (1) bekezdésének a) pontja az érdekeltségi egység létét a tényleges használatokhoz fűzi; amennyiben tehát ténylegesen vízvétel vagy szennyvíztermelés nincs, úgy nincs érdekeltségi egység és ennek megfelelően fogyasztási egység sem. Miután a felperes lakrésze nem közművesített, nem volt kötelezhető érdekeltségi hozzájárulás fizetésére sem.
A jogerős ítélet ellen - törvénysértésre hivatkozással - az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a közművesítés célja egy nagyobb terület, illetve az ott élő közösség közművel való ellátása; az érdekeltségi hozzájárulást tehát azért kell fizetni, hogy az adott területet közművesíteni lehessen.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. tvr. 3. §-ának (3) bekezdésében a társulat közcélú feladataiban érdekelt az érdekeltségi területen ingatlant ténylegesen használó minden jogi személy és állampolgár (a továbbiakban: érdekelt); s az érdekelt a társulat közcélú feladatainak megvalósításához érdekeltsége arányában hozzájárulásra köteles [3. § (5) bek.]. A 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint az érdekeltség arányát - a társulási érdekeltségi egység alapulvételével - az érdekelt tényleges ingatlanhasználatának, az érdekelt tényleges ingatlanhasználatának mértékét pedig az érdekeltségi egységei számának megfelelően kell megállapítani [4/1978. (XII. 12.) OVH rendelkezés (R.) 16. §].
Víziközmű társulatnál az érdekeltségi ingatlanra eső érdekeltségi egységek számát egyrészt a vízfogyasztás (szennyvíz-kibocsátás) mennyisége [R. 18. § (1) bek.]. másrészt a használat módja vagy az ingatlan jellege [R. 17. § (3) bek.]. határozza meg.
Az (R.) 18. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a vízmű-társulati és csatornamű-társulati érdekelt érdekeltsége arányának megállapításánál az érdekeltséget megalapozó jogcímen (15. §) gyakorolt lakáshasználat után egy fogyasztói egységet kell figyelembe venni. Ha azonban az érdekeltségi területen lévő ingatlannak külön jogcímen több tényleges használója van, a társulati érdekeltség arányát mindegyik jogcím után külön-külön kell megállapítani [R. 18. § (5) bek.].
A jogszabály utóbb említett rendelkezéseiből következően olyan többlakásos ingatlan esetében, amelynek lakásait önálló jogcímen több érdekelt használja, a víziközmű-társulati érdekeltség arányának meghatározása szempontjából mindegyik lakás - függetlenül attól, hogy ott ténylegesen van-e vízhasználat (szennyvíz-kibocsátás) - külön fogyasztói egységnek minősül; ugyanakkor a vízhasználat (szennyvíz-kibocsátás) mennyiségének nincs jelentősége, mert lakáshasználat esetében az érdekeltség aránya mindig egy fogyasztói egység.
A perbeli esetben a felperes az ingatlanon levő két lakás egyikét az R. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott önálló jogcímen - tulajdonostársként - az érdekeltségi hozzájárulás kivetésekor ténylegesen használta, ennélfogva víziközmű-társulati érdekeltnek minősült. Társulati érdekeltségének aránya pedig a tényleges ingatlanhasználatának megfelelően - a fentebb kifejtettek szerint - egy fogyasztói egység volt. Nem sértett tehát jogszabályt az intézőbizottság azzal, hogy az érdekeltségi hozzájárulás kivetése ellen a felperes által benyújtott kifogást elutasította.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, míg az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. [Pp. 275/A. § (2) bek.]. (Legf. Bír. Pfv. VI. 20. 404/1994. sz.)
1
A törvényerejű rendeletet a 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte és a tárgykört újra szabályozta.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás