• Tartalom

PK BH 1995/405

PK BH 1995/405

1995.07.01.
A bizonyítási teher alakulása a biztosítási szerződés alapján érvényesített követelés elbírálása során [Ptk. 536. §, Pp. 164. § (1) bek., 177. § (1) bek., 206. §].
A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 990 000 forintot és ennek 1992. március 4. napjától járó évi 20%-os kamatát. Megállapította, hogy a felek extra casco biztosítási szerződést kötöttek a felperes BMW 735 I típusú gépkocsijára, amely magában foglalt 1 200 000 forint értékhatárig extra tartozékokra szóló biztosítást is. A felperes autóját ismeretlen személy ellopta, a megindított büntetőeljárás nem járt eredménnyel. Az eltulajdonított autó káridőponti értéke, valamint a beépített berendezések és tartozékok együttes értéke 1 999 968 forint, amelyet csökkenteni kellett az alperes teljesítésének összegével és a szerződés szerinti biztosítási díj egyévi összegével, valamint az önrésszel. Az így maradó összeg magasabb ugyan, mint a felperes által a perben követelt térítés, a kereseti kérelmen azonban nem lehetett túlterjeszkedni. Kifejtette még a jogerős ítélet, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek megfelelő térítés megállapításánál a megelőző vételár összegének - esetleg annak nem valós voltának - jelentősége nem volt, mint ahogy a döntésre kiható szerepük az előzményes károknak sem lehetett, mert a javítás megtörtént a felek szerződésének megkötéséig.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezésével, a kereset elutasítását kérte. Ebben arra hivatkozott, hogy a perben megalapozatlanul történt a gépkocsi káresemény idején volt értékének a meghatározása. A döntés alapjául elfogadott szakértői vélemény értékmeghatározását cáfolja a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző adásvételi szerződés vételára, valamint az a tény, hogy a bizonyított korábbi káreseményből származó hibák - még kijavításuk esetén is - jelentős értékcsökkenést jelentenek.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértésre való hivatkozással lehet kérni. Jogszabálysértő a megalapozatlan ítélet is, ha a tényállás feltáratlan maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó. Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban alkalmazott következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye.
Az adott esetben a másodfokú bíróság a helyes tényállás megállapítása érdekében az első fokú eljárásban beszerzett bizonyítékokat a bizonyítás folytatásával kiegészítette, és az így rendelkezésre álló bizonyítékokat egybevetette és összességében értékelte, amelynek eredményéről a jogerős ítélet az indokolásában számot is adott [Pp. 206. § (1) bek.]. Alaptalanul hivatkozik a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a jogerős döntés iratellenes és a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésén alapszik. Az adott esetben a perbeli gépjármű káresemény idején volt értékét kellett megállapítani, amely szakértői bizonyítással történt. Ennél helyesen abból indultak ki a bíróságok, hogy a felek szerződéskötését szükségképpen és ténylegesen is megelőzte az alperes üzletkötőjének az a vizsgálata, amelynek a szerződés feltételei meghatározásának alapjául szolgált megállapításait ő meg is tette. Ez sértetlen gépkocsit rögzít az adatfelvételen, ezért a korábbi sérülésekre vonatkozó előadásoknak ebből a szempontból nincs jelentősége, és semmiképpen nem a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a szerződéskötés idején az autó nem volt sérült [Pp. 164. § (1) bek.]. Ugyanakkor a szakértői vélemény a használtságnak megfelelő műszaki állapot szerint alkalmazta azokat a korrekciós tényezőket, amelyek az értékmeghatározásnál jelentőséggel bírtak. [Pp. 177. § (1) bek.].
A káridőponti érték megállapításánál a jogerős ítélet helyesen nem tulajdonított jelentőséget a korábbi beszerzési értéknek. Az adott esetben a nyilvánvalóan és túlzottan alacsony összegben meghatározott vételárkikötés okainak felderítése nem volt feladata a bizonyításnak, ugyanakkor még a kiindulási adatok egyik elemeként sem volt értékelhető, hiszen a felek szerződése alapján a jármű káridőponti értékét az értékmódosító tényezők figyelembevételével kellett megállapítani, amelyre abból még következtetni sem lehetett. Ezért alaptalan az a hivatkozás is, hogy éppen ez a szerződés igazolja: az ítéletben megállapítottnál alacsonyabb összegen történhet az ellopott gépjármű pótlása.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül eljárva - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 20. 513/1994. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére