KK BH 1995/426
KK BH 1995/426
1995.07.01.
Nem indokolt az önkormányzati választás eredményének megsemmisítése, ha a megállapított szabályszegések jellege, súlya és előfordulásuk száma a választás végeredményét érdemben nem befolyásolja [1990. évi LXIV. tv. 51. § (1) bek., 52. § bek. c) pont].
Az Országos Választási Bizottság 1995. április 10. napján kelt határozatával az 1995. április 9. napján megtartott O. C. önkormányzati választás eredményét a jegyzőkönyvben foglaltak szerint megállapította. Az indokolás rámutat, hogy a cigány országos önkormányzatot választó elektori gyűlés lebonyolítása a törvényeknek megfelelően, szabályos körülmények között történt.
A kérelmezők több szervezet képviseletében az Országos Választási Bizottság határozata ellen kifogást nyújtottak be, és kérték a választás eredményének megsemmisítését és új elektori gyűlés összehívásának elrendelését, a választás megismétlését. A kérelmezők állítása szerint az elektori gyűlésen nem volt jelen a törvényben előírt minimális létszámú személy, olyan elektorok meghívóját is felhasználták a szavazásnál, akik már nem tartózkodtak a helyiségben, nem szerepelt a szavazólapon valamennyi P. jelölt, és a M. C. D. Szövetsége is hasonló rendellenességet tapasztalt. Kifogásolták a kérelmezők, hogy a szavazólapok egymástól eltérő adatokat tartalmaztak, egy szavazólapot többen töltöttek ki, selejtes szavazólapokat is kiosztottak, amelyek begyűjtése nem szabályszerűen történt. A kérelmezők szerint vitatható, hogy 304 elektor szavazata hiányzott, és a titkos szavazás előtt a szavazólapok átadása szabálytalanul történt. Egy elektor a kérelmezők szerint több szavazólapot is kapott, ha több regisztrációs kártyát mutatott fel. N. K. elektor kifogásolta, hogy nem került fel a szavazólapra, noha az előírt 10%-nál jóval több szavazatot kapott. Állítása szerint a hivatalos szervek a szükséges intézkedéseket elmulasztották. A kérelmezők utaltak arra is, hogy szavazólapokat, illetve szavazatokat megvételre ajánlottak, és feltehetőleg meg is vásároltak. Kifogásolták, hogy a titkos szavazás feltételeit a választási szervek nem biztosították.
A kifogások nem alaposak.
Az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről szóló 25/1994. (XII. 25.) BM rendelet 21. §-ának (3) bekezdése szerint irányadó a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51. §-ának (1) bekezdése. Eszerint a választási törvény megsértése, a választási szervek tevékenysége, intézkedése, döntése és mulasztása, továbbá a választás eredménye ellen bármely választópolgár a jelölt és a jelölő szervezetek az illetékes választási szervhez panaszt, illetőleg a panaszt elbíráló döntés ellen a bírósághoz jogorvoslati kérelmet (kifogást) nyújthatnak be. Az 52. § (1) bekezdése szerint, ha a választási szerv és a bíróság a kifogásban foglaltak vizsgálatának eredményeként a kifogásnak helyt ad, megállapítja a törvénysértés tényét, és a) ezt az érintett felek, valamint a sajtó tudomására hozza, vagy b) megváltoztatja a törvénysértő döntést, illetve c) megsemmisíti a törvénysértő döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételteti. A (2) bekezdés kimondja, hogy a megalapozatlan kifogást el kell utasítani. A Legfelsőbb Bíróság megvizsgálta az országos cigány önkormányzati választás jegyzőkönyveit és a becsatolt dokumentumokat, tanúkat hallgatott ki, és megtekintette az elektori gyűlésről készült videofelvételeket.
A kérelmezők kifogásolták, hogy egymásnak ellentmondó adatok láttak napvilágot arra nézve, hogy ténylegesen hány főt választottak meg elektornak. Utaltak arra, hogy a Nemzeti és Etnikai Hivatal elnöke magasabb számban jelölte meg a megválasztott elektorokat, mint az Országos Választási Bizottság. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy lemondás és egyéb okok miatt a megválasztott elektorok száma egészen az elektori gyűlés napjáig változott, és a hiteles adatot az Országos Választási Bizottság tette közzé. Ennek alapján bizonyítást nyert, hogy az elektori gyűlés határozatképes volt, így a szavazás lebonyolításának nem volt törvényes akadálya. Önmagában az a tény, hogy más hatóságok képviselői eltérő adatot hoznak nyilvánosságra, nem érinti az Országos Választási Bizottság által bejelentett adatok hitelességét.
A kérelmezők nem tudták bizonyítani, hogy a szavazáskor olyan elektorok meghívóját is felhasználták volna, akik már nem voltak jelen. Tény ugyanakkor, hogy a titkos szavazás megkezdése előtt egy elektor több szavazólapot is átvehetett, ha több regisztrációs kártyát felmutatott és lepecsételtetett. A több szavazólap átvételét a videofelvételek egyértelműen bizonyítják, azt azonban sem a kérelmezők, sem a felvétel nem igazolta, hogy az elektor által átvett több szavazólapot az átvevő elektor töltötte volna ki. A kérelmezők azt állították, hogy a szavazólapon nem szerepelt valamennyi jelölt, ugyanakkor az iratokhoz csatolt eredeti szavazólapokat a P. és a M. C. D. Szövetségének képviselői is valamennyi oldalon ellátták kézjegyükkel. A szavazólapokat tehát a kifogást előterjesztő szervezetek képviselői maguk hitelesítették.
A kérelmezők arra is hivatkoztak, hogy a szavazólapok egymástól eltérő neveket tartalmaztak, de állításaikat a tanúvallomások, illetve más bizonyítékok nem támasztották alá. A videofelvétel egyértelműen igazolta, hogy az egyik elektor szavazólapját többen töltötték ki, és a felvételeken az is látszott, hogy a nyílt szavazásnál egy elektor két regisztrációs kártyát mutatott fel. A felvételeken az elektorok szabálytalan eljárása egyértelműen látható, de ez önmagában nem kérdőjelezi meg a választási szervek eljárásának szabályosságát, hiszen az elektorok nagy számára tekintettel a választási szervek tagjai mindenhol nem lehettek jelen. Bizonyítást nyert, hogy selejtes szavazólapokat is kiosztottak, a hiba észlelését követően azonban a választási szerv képviselője intézkedett, és a selejtes szavazólapokat kifogás esetén begyűjtötték, helyettük szabályos szavazólapot adtak. A rendelkezésre álló adatok szerint egy selejtes szavazólapért egy szabályos szavazólapot kapott az elektor, és a selejtes szavazólapokat megőrizték. Ezt a tényt a gyűlésen elnöklő L. M. tanú is megerősítette. A videofelvétel tanúsága szerint a teremben összegyűrt szavazólapok is voltak, ez azonban csupán néhány elektor fegyelmezetlenségét bizonyítja.
Nem nyert bizonyítást a kérelmezők azon állítása sem, hogy feltehetően szavazatokat vásároltak meg, illetve megvételre ajánlottak szavazólapokat. A tanúvallomások, illetve a videofelvétel ezt az állítást nem támasztotta alá. N. K. elektor úgy nyilatkozott, hogy T. Z. a szükséges intézkedéseket elmulasztotta, noha ő a figyelmét felhívta arra, hogy a szavazólapra nem került fel a neve, pedig az előírt 10%-nál jóval több szavazatot kapott. T. Z. tanú az elektor kifogásáról nem tudott, és úgy nyilatkozott, hogy a helyszínen a szervezetek, illetve az elektorok kifogást nem terjesztettek elő.
A kérelmezők azt is sérelmezték, hogy a titkos szavazás feltételeit a választási szervek nem biztosították. Kétségtelen, hogy a körülmények nem voltak kifogástalanok, de figyelemmel az elektorok és a szavazófülkék számára, elvileg megvolt a lehetősége annak, hogy az elektorok szavazatukat a fülkében adják le. A videofelvételek szerint néhány elektor a titkos szavazás előírásait megsértette, a kérelmezők azonban csupán néhány esetet tudtak igazolni. A választási szervek felelőssége az elektorok fegyelmezetlensége miatt nem állapítható meg.
A felsorolt szabályszegések jellegükre, súlyukra és bizonyított mennyiségükre tekintettel érdemben nem befolyásolták az országos cigány önkormányzati választás végeredményét, ezért nem indokolt a választás eredményének megsemmisítése. Mivel a kérelmezők által benyújtott kifogások alaptalanok voltak, a Legfelsőbb Bíróság azokat elutasította. (Legf. Bír. Kfv.I.127. 392/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás