KK BH 1995/427
KK BH 1995/427
1995.07.01.
Az önkormányzatoknak a beépítetlen belterületi föld értékesítése esetén a föld értékével kapcsolatban véleményezési és egyetértési joga van, ez a joga azonban nem azonos az elidegenítéshez való hatósági jóváhagyással vagy harmadik személy beleegyezésével, tehát a földhivatali bejegyzéshez nem szükséges ilyen nyilatkozatot csatolni [1991. évi XXXIII. tv. 51. §, 1972. évi 31. tvr. 17. § (1) bek.].
A magyar állam tulajdonát képezte a h.-i tulajdoni lapon nyilvántartott belterületi három ingatlan, amelynek kezelője a D. Gyár 2. sz. Üzemegysége volt. Az ingatlanokat a kezelő nem pénzbeli betétként gazdasági társaság rendelkezésére kívánta bocsátani. Ezzel kapcsolatosan H. város képviselő-testülete 1991. október 31-én hozott határozata kimondta: H. Város Önkormányzata képviselő-testülete az 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-ának (4) bekezdése alapján egyetért azzal, hogy a D. Gyár üzemegysége kezelésében és a magyar állam tulajdonában levő 3 belterületi ingatlan után - a vállalat átalakulásával összefüggésben - H. Város Önkormányzatát 3 342 000 Ft illeti meg.
Erre a 3 perbeli belterületi ingatlanra a D. Gyár és a felperes 1992. február 28-án adásvételi szerződést kötött 37 500 000 Ft értékében azzal, hogy az ingatlanok per-, igény- és tehermentesek. Az adásvételi szerződés alapján a felperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérte.
A körzeti földhivatal 1992. május 4-én kelt határozatával az adásvételi szerződésben megjelölt ingatlanokra a tulajdonjogot vétel jogcímén a felperes javára bejegyezte. A körzeti földhivatal határozata ellen H. Város Polgármesteri Hivatala élt fellebbezéssel, és a bejegyzés függőben tartását kérte mindaddig, amíg az ingatlanokkal kapcsolatos önkormányzati követelés nem tisztázódik. A fellebbezésben hivatkozott arra, hogy a képviselő-testületi határozat alapján 3 342 000 Ft belterületi földérték illeti meg az önkormányzatot az adásvétel tárgyát képező ingatlanok értékéből.
Az alperes - a fellebbezésnek helyt adva - az elsőfokú földhivatali határozatot megsemmisítette, és a bejegyzési kérelmet elutasította, rámutatva arra, hogy az okirat tartalmilag hiányos, hiányzik az 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-ában szabályozott, az önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jogra való utalás, valamint a belterületi földterületek értékének és vételárának a megjelölése, így a változás az 1972. évi 31. tvr. 17. §-a szerint nem jegyezhető be.
Az alperesi határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes annak hatályon kívül helyezését kérte, előadva, hogy az jogszabálysértő, mert a szerződést kötő felek között a szerződés érvényesen létrejött, ahhoz az önkormányzat véleménye, illetve egyetértése nem szükséges, egyébként is H. Város Önkormányzata képviselő-testülete 1991. október 31-én meghozott határozatával egyetértési jogát már gyakorolta, meghatározta a perbeli ingatlanok értékesítése során részére járó összeget.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, álláspontja szerint az alperes a jogszabályoknak megfelelően járt el akkor, amikor a szerződési feltételek hiányában a perbeli adásvételi szerződést érvénytelennek nyilvánította, és a tulajdonjog bejegyzését megtagadta.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, és az alperes határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, a közigazgatási szerveket új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ítéletének indokolásában a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés alapján a földhivatal nem tagadhatja meg a változás bejegyzését a szerződés érvénytelenségére hivatkozva, mert a szerződés megfelel a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú polgári elvi döntésében foglalt érvényességi kellékeknek. Álláspontja szerint az önkormányzatnak az őt az 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-ának (3) és (4) bekezdése szerint megillető egyetértési és véleményezési jogot nem feltétlenül a szerződésben kell gyakorolnia, azt a szerződés mellékletében is megteheti. Kimondta azt is, hogy az önkormányzati jogosultságok (vélemény, illetve egyetértés) nem minősíthetők a Ptk. 215. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, harmadik személyt megillető beleegyezésnek. Ezen jogait az önkormányzat - a fellebbezésben foglaltakkal ellentétben - még nem gyakorolta, de ez a hiányosság a megismételt földhivatali eljárásban még pótolható.
A másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt - jogszabálysértésre hivatkozással - a peres felek és az ügyész nyújtott be kérelmet.
Az alperes és az ügyész felülvizsgálati kérelme alaptalan, míg a felperes felülvizsgálati kérelme alapos.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Itvr.) 17. §-ának (1) bekezdése szerint nem jegyezhető be a változás, ha az okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. A (2) bekezdés alapján, ha a beadványnak, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt fel kell hívni a hiány pótlására. A földhivatal tehát csak a nyilvánvalóan érvénytelen okirat alapján tagadhatja meg a változás bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. A földhivatali eljárásban a szerződéskötés körülményei nem vizsgálhatók, így az adásvételi szerződés érvénytelensége is csak az okirat nyilvánvaló és az eljárás során nem pótolható hiányossága alapján vehető figyelembe. A perbeli adásvételi szerződésen alapuló tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésekor tehát az eljáró első fokú földhivatalnak azt kellett vizsgálnia, hogy az adásvételi szerződésnek van-e olyan alaki vagy tartalmi hiányossága, amely az eljárás során nem pótolható, és a szerződés nyilvánvaló érvénytelenségét eredményezi.
A Legfelsőbb Bíróság - a megyei bíróság indokolásával egyetértve - úgy találta, hogy a perbeli adásvételi szerződés a Legfelsőbb Bíróság XXV. sz. polgári elvi döntésében kifejtett, továbbá a Ptk. 365. §-ában és az Itvr., valamint a végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (Vhr.) rendelkezéseiben foglalt követelményeknek megfelel, tehát bejegyzés alapjául szolgálhat. Az önkormányzatot az 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-ának (4) bekezdése szerint a beépítetlen belterületi föld értékével kapcsolatban megillető egyetértési jog pedig nem azonos az elidegenítéshez a Ptk. 215. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, harmadik személy beleegyezésével vagy hatósági jóváhagyással. A felperesnek tehát az adásvételi szerződéshez nem kellett csatolnia az önkormányzat, mint jogosult nyilatkozatát, és nem szükséges ennek beszerzése a földhivatali eljárásban sem. Az önkormányzat a bejegyzés alapját képező adásvételi szerződésben figyelmen kívül hagyott igényeit az általa külön indított polgári perben érvényesítheti. (Legf. Bír. Kfv. II. 25. 108/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás