BK BH 1995/447
BK BH 1995/447
1995.08.01.
Az orgazdaság befejezett, ha az elkövető az általa is tudottan lopásból származó dolgot vagyoni haszonszerzésre irányuló célzattal átvette, vagyis azt megszerezte, de az ellenérték összegében a tolvajjal történt megállapodás előtt a cselekményt leleplezték [Btk. 326. § (1) bek.].
A katonai tanács ítéletében a IV. r. terheltet orgazdaság vétsége és társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
A III. r. honvéd terhelt egy csavarhúzóval felfeszítette a katonai alakulat irodájának az ajtaját, majd az irodából eltulajdonított egy számítógépet, a hozzá tartozó mágneslemezekkel, 2 db málhazsákot, egy sátorlapot, két benzinlámpát és két gyakorlózubbonyt, összesen 95 439 forint értékben. Az eltulajdonított tárgyakat a laktanyából a kerítésen átmászva kivitte, és egy bokorban elrejtette. Másnap a délelőtti órákban telefonon felhívta a már leszerelt katonatársát - a IV. r. terheltet -, akinek felajánlotta megvételre a számítógépet. Tudomására hozta azt is, hogy a számítógépet a laktanyából hozta. A terheltek megbeszélték, hogy még aznap délben találkoznak. A IV. r. terhelt az őt munkahelyére szállító gépkocsi vezetőjét kérte meg arra, hogy a munkába indulás előtt vigye el a megbeszélt találkozóhelyre, ott a III. r. terhelttől átvette a sátorlapba csomagolt lopott tárgyakat, majd megállapodtak abban, hogy hazaviszi a számítógépet, azt kipróbálja, és ha szüksége van rá - utóbb megállapodnak a vételárban. A IV. r. terhelt lakásán tartott házkutatás során az ellopott tárgyak előkerültek, így a kár lefoglalással teljes egészében megtérült.
A Legfelsőbb Bíróság a IV. r. terheltre kiszabott börtönbüntetést 8 hónapra enyhítette, egyebekben az ítéletet helybenhagyta.
A IV. r. terhelt - védője útján, jogszabálysértésre hivatkozással - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Az ebben kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének a tényállásban rögzítettek orgazdaság vétségét nem valósítják meg, a magatartás ugyanis nem meríti ki a Btk. 326. §-ának (1) bekezdésében foglalt orgazdaság vétségének a törvényi tényállását. Nem vitatta, hogy a tényállásban írt módon átvette a terhelttársától a bűncselekményből származó anyagokat, majd megállapodtak abban, hogy azokat hazaviszi, és ha szüksége van rájuk, utóbb megállapodnak a vételárban. A lopás előtt azonban a III. r. vádlottal semmiféle megállapodást nem kötött. A megszerzés befejezett cselekményt tételez fel, a IV. r. terheltnek a megszerzésre irányuló szándéka azonban még nem alakult ki, ezért nem is közölte a terhelttársával a végleges megszerzési szándékát. A magatartása legfeljebb előkészületi szakba jutott, ezt azonban a törvény nem rendeli büntetni.
A katonai főügyész átiratában indítványozta a megtámadott határozatok hatályban tartását. Az ebben kifejtett álláspont szerint a IV. r. terhelt a kérdéses dolgot vagyoni haszonszerzés végett megszerezte, azt a lakásán rejtegette, és ezzel kimerítette az orgazdaság vétségének a törvényi tényállási elemeit, ezért a IV. r. terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.
A Btk. 326. §-ának (1) bekezdésében foglalt orgazdaságot az követi el, aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszonszerzés végett megszerez elrejt vagy elidegenítésében közreműködik. Az orgazdaság ugyanakkor célzatos cselekmény, miután az elkövetőnek vagyoni haszonszerzés végett kell cselekednie.
A IV. r. terhelt az alapeljárás során is elismerte, tudott arról, hogy a terhelttársától átvett dolgok bűncselekményből - lopásból - származnak. A megszerzés pedig a bűncselekményből származó dolog tényleges hatalomba vétele. Ez akkor történt meg, amikor a terhelt a lopásból származó dolgot magához vette, és a lakására szállította.
Az irányadó tényállásból azonban kitűnik, hogy a IV. r. terhelt a lopott dolgok átvételekor kilátásba helyezte azok ellenértékének a kifizetését. Ez pedig félreérthetetlenül mutatja a vagyoni haszon érdekében történő megszerzést. A cselekmény megítélése szempontjából az közömbös, hogy az orgazda milyen ellenszolgáltatást és mikor kíván teljesíteni az alapcselekmény elkövetője részére. A terhelt magatartása a lopott dolgok megszerzésével az orgazdaság tényállási elemét kimerítette, így a bűncselekmény befejezetté vált, befejezett bűncselekmény esetén pedig nincs jelentősége annak, hogy az ellenértékben nem állapodtak meg. Az ügyletkötéstől való esetleges elállás nem viszi vissza a befejezett cselekményt kísérleti szakba, és nem tekinthető a bűncselekménytől önkéntes elállásnak sem. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok határozataikban nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait, a IV. r. terhelt bűnösségének az orgazdaság vétségében történt megállapítása törvényes, ezért a felülvizsgálati indítványt a Be. 289. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvános ülésen elbírálva, a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. X. 208/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás