PK BH 1995/459
PK BH 1995/459
1995.08.01.
Kamatfizetési kötelezettség érvénytelen szerződés alapján visszajáró előleg után [Ptk. 235. § (1) bek., 298. § a) pont, 301. § (1) bek., PK 32. sz.].
A peres felek 1990. március 30-án előzetes megállapodás elnevezésű okiratot írtak alá. Ennek értelmében a felperes 400 000 Ft vételár ellenében megvásárolta az alperes tulajdonában álló házas ingatlant. Az ellenértékből egyidejűleg átadott 200 000 Ft foglalót, további 200 000 Ft pedig egy hét múlva, a végleges szerződés aláírásakor vált esedékessé. Az alperes azonban 1990. április 2-án levelet intézett a felpereshez. Ebben bejelentette, hogy az 1990. március 30-án kötött megállapodástól eláll, mert tudomására jutott, hogy az eladott ingatlan tényleges forgalmi értéke a kikötött vételárat lényegesen meghaladja.
A felperes 1990. május 14-én keresetet nyújtott be. Elsődleges kérelme arra irányult, hogy az 1990. március 30-án aláírt megállapodást tekintse a bíróság végleges adásvételi szerződésnek, melynek alapján kötelezze a bíróság az alperest az ingatlan birtokba adására. Másodlagosan az 1990. március 30-án kötött megállapodás adásvételi előszerződéssé minősítését és ennek alapján a végleges szerződés létrehozását kérte. Harmadlagosan az átadott 200 000 Ft és kamatai visszafizetését igényelte.
Az alperes ellenkérelmében az elsődleges és másodlagos kérelem elutasítását indítványozta. A harmadlagos kérelem teljesítését - a kamatfizetési kötelezettség kivételével - nem ellenezte. Viszontkeresetet támasztott az 1990. március 30-i megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránt, melyet a kikötött szolgáltatás és ellenszolgáltatás között fennálló, feltűnően nagy értékkülönbségre alapított. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek 200 000 Ft tőkét és ennek 199 l. március 31-től a kifizetésig járó, évi 20%-os kamatát. Úgy foglalt állást, hogy a peres felek között 1990. március 30-án nem végleges adásvételi szerződés, hanem előszerződés jött létre. Megállapította hogy az abban kikötött 400 000 Ft vételár, valamint az igazságügyi szakértő által megállapított 775 000 Ft-os tényleges forgalmi érték között fennáll a feltűnően nagy értékkülönbség, amely kiváltja a jogügylet érvénytelenségét. Ennek jogkövetkezményeként elrendelte az eredeti állapot helyreállítását.
A felperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és az 1990. március 30-án kelt megállapodásnak végleges adásvételi szerződésként, illetőleg előszerződésként történő elbírálását, valamint az utóbbi esetben a végleges jogügylet létrehozását kérte. Vitatta a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között fennálló, feltűnően nagy értékkülönbséget, és támadta az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő értékmegállapítását.
Az alperes fellebbezésében a kamatfizetési kötelezettsége kezdő idejének 1992. XII. 28. napjában történő meghatározását kérte. Kifejtette, hogy eddig az ideig a pénz ügyvédi letétben volt és nem kamatozott, csupán ezt követően helyezte el azt pénzintézetben.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését annak helyes indokai alapján helybenhagyta. Kiemelte, hogy az eredeti állapot helyreállítása során olyan helyzetet kell teremteni, amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerződést meg sem kötik. Ebből pedig az következik, hogy az pénzösszeg már a teljesítéstől kezdődően visszajár, és az alperes attól kezdve késedelemben volt. Ezért nem látott lehetőséget a kamatfizetési kötelezettség alóli mentesítésére.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a kamat fizetésére kötelező rendelkezés megváltoztatása iránt. Hangsúlyozta, hogy a pénzt nem használta, hanem azt ügyvédi letétben, illetőleg bankban tartotta. Rámutatott, hogy a felperesnek már az 1990. április 2-án írt levélben felajánlotta pénze visszafizetését, aki azonban ezt elhárította magától. Ezért álláspontja szerint ezáltal a jogosult került késedelembe, mely a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. Kifejtette továbbá, hogy ekkor az alperes jogalap nélküli birtokossá vált, aki csak a dolog meglévő hasznait köteles kiadni, amelyre a banki kamat tekintetében hajlandó is. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést kamatfizetési kötelezettsége megállapításában jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet ennek keretei között volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
Az első fokú ítéletnek a másodfokú ítélettel helybenhagyott és felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezései szerint a peres felek között 1990. március 30. napján létrejött megállapodás adásvételre irányuló előszerződésnek minősül, amely az alperes sikeres megtámadása folytán érvénytelen. Ennek jogkövetkezményeként a bíróságok elrendelték az eredeti állapot helyreállítását, és kötelezték az alperest az érvénytelen szerződés által felvett vételárrészletnek, valamint kamatainak a visszafizetésére.
A Ptk. 235. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megtámadott szerződés, a megtámadás következtében, megkötésének idejére visszamenő hatállyal válik érvénytelenné. Ebből az következik, hogy az eredeti állapot helyreállításának elrendelése esetén a már teljesített szolgáltatások visszaszolgáltatása ugyancsak ebben az időpontban válik esedékessé. A Ptk. 298. §-ának a) pontja értelmében pedig a kötelezett akkor esik késedelembe, ha a számára irányadó teljesítési határidő eredménytelenül eltelt. Ennek jogkövetkezményeként a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint pénztartozás esetén, a késedelembe eséstől köteles megfizetni annak évi 20% kamatát is. Az idézett szabályok alkalmazásához a Legfelsőbb Bíróság a PK 32. számú polgári kollégiumi állásfoglalásában olyan iránymutatást adott, hogy az eredeti állapot helyreállítása során nincs jelentősége az ügyletkötő felek jó- vagy rosszhiszeműségének, és ettől függetlenül olyan helyzetet kell teremteni, mintha az érvénytelen szerződés megkötésére nem is került volna sor. Tehát a pénzt szolgáltató félnek vissza kell kapnia az általa átadott összeget annak kamatával együtt. A törvény idézett rendelkezéseiből az következik, hogy a szerződés érvénytelensége folytán az alperes által 1990. március 30-án átvett vételárrészlet visszafizetése nyomban esedékessé vált. Mivel ennek nem tett eleget, azzal késedelembe esett, és beállt a kamatfizetési kötelezettsége. Ezért nem sértett jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor az első fokú ítélet kamatfizetésre kötelező rendelkezését helybenhagyta. Emiatt a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 20. 962/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás