PK BH 1995/462
PK BH 1995/462
1995.08.01.
A be nem épített ingóságok jellege, felhasználásának lehetőségei döntik el, hogy az a biztosítási szabályzat szerinti ,,háztartási ingóságok'' körébe tartozónak tekinthető-e [Ptk. 536. § (1) bek., Ingóságbiztosítási Szabályzat IV/2. pont].
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 39 000 forintot és ennek évi 20% kamatát. A megállapított tényállás szerint a felperes által bérelt pincébe 1991. május 12-e 17-e között ismeretlen tettes a lakat lefeszítésével behatolt, és onnan egy vaskalapácsot, egy fúrógépet, egy motoros láncfűrészt, valamint egy Trabant-motort és -sebességváltót eltulajdonított.
Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy ezáltal megvalósult az a biztosítási esemény, amelyén az alperes a megkötött Családi Otthon Biztosítási szerződés és a Ptk. 536. §-ának (1) bekezdése alapján helytállni tartozik. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperesnek azt az érvelését, hogy a motoros láncfűrész, a Trabant-motor és a -sebességváltó az Ingóságbiztosítási Szabályzat IV/2. pontjában foglaltakra figyelemmel nem tekinthető háztartási ingóságnak. A motoros láncfűrész tekintetében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy "bár nem szokványos értelemben", de háztartási ingóságnak minősül: kisméretű, könnyen mozgatható szerszám, amelyet a felperes részben saját céljaira a ház körüli munkák elvégzésénél használt, részben pedig azzal a környékbeli családi házaknál kisebb fák darabolását vállalta el, hogy ezzel alacsony nyugdíját kiegészítse. A Trabant-motort és a -sebességváltót illetően az elsőfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy bár azok járműalkatrészek, magukban véve járműnek mégsem tekinthetők. Ugyanakkor - mint bármely motor - a ház körüli munkák elvégzéséhez szükséges berendezések működtetéséhez, hajtásához felhasználható, tehát a felperes saját személyes szükségleteinek a kielégítésére szolgálhatna. Ezért az elsőfokú bíróság az alperest kötelezte az ingóságok értékének a megtérítésére.
A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését pedig részben megváltoztatta, és a marasztalási összeget 34 800 forintra és kamataira leszállította.
A másodfokú bíróság elfogadta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a Trabant-motor az Ingóságbiztosítási Szabályzat IV/2. pontja szerinti biztosított vagyontárgynak minősül. Döntésénél értékelte azt a felperesi előadást, hogy a motort körfűrész hajtására kívánta felhasználni, a káresemény bekövetkezéséig azonban a körfűrészt még nem tudta megvenni. A körfűrészt egyébként az ugyancsak ellopott motoros láncfűrészhez hasonlóan kívánta hasznosítani, amelynek a háztartási ingóságok körébe tartozását az első fokú ítélet meghozatala után már az alperes sem vitatta. "A sebességváltó azonban.... már semmiképpen sem vonható a szabályzatban meghatározott háztartási ingóságok közé, erre tehát az alperes kockázatviselése nem terjed ki." Ezért e vonatkozásban a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta, és a marasztalási összeget leszállította.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és annak megváltoztatásával a Trabant-motor tekintetében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Trabant-motor nem tekinthető biztosított háztartási ingóságnak, miután a pincében használaton kívül volt, tehát nem volt szükséges a felperesi háztartás viteléhez. Annak a körülménynek, hogy a felperes a későbbiekben azt milyen célra kívánta felhasználni, a biztosítási szerződés szempontjából nincs jelentősége.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult; álláspontja szerint a bíróságok döntésük meghozatalánál jogszabálysértést nem követtek el.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. A Legfelsőbb Bíróság ennek megfelelően azt vizsgálta, hogy az eljárt bíróságok jogszabálysértéssel jutottak-e arra a következtetésre, amely szerint a pincében őrzött Trabant-motor háztartási ingóságnak minősül. Az Ingóságbiztosítási Szabályzat IV/2. pontja szerint háztartási ingóságok azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsoroltak közé. Ebből az általános meghatározásból következik, hogy mindig esetenként az adott - be nem épített - ingóság jellege, felhasználásának lehetőségei döntik el, hogy az a háztartási ingóságok körébe tartozónak tekinthető-e vagy sem. Ennek megállapításánál éppen a fent idézett meghatározásból következően nincs jelentősége annak, hogy az ingóság valamely, a háztartásban hasznosítható célra még felhasználásra nem került. A perbeni esetben az eljárt bíróságok a motor felhasználási lehetőségeit, a felperes hasznosítási szándékát és elképzeléseit értékelve jutottak arra a következtetésre, hogy az a be nem épített háztartási ingóság fogalmának megfelel. A Pp. 206. §-ára alapított mérlegelési jogkörben hozott jogerős határozat a felülvizsgálati eljárás során jogszabálysértés okából csak abban az esetben változtatható meg, ha a döntés hozatalára a bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályok megsértésével került sor, így pl. ha a megállapított tényállás iratellenes, okszerűtlen vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Az adott esetben azonban ez nem állapítható meg. A bizonyítékok felülmérlegelésére pedig a felülvizsgálati eljárásban nincs jogi lehetőség. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 21. 854/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás