47/1995. (VI. 30.) AB határozat
47/1995. (VI. 30.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.06.30.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Érd Város Önkormányzata Képviselő-testülete 4/1994. (II. 25.) számú rendeletének 6. §-ában foglalt rendelkezés alkotmányellenes, ezért azt e határozat kihirdetése napjával megsemmisíti.
Az önkormányzat képviselő-testülete 4/1994. (II. 25.) számú rendelete egyéb rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó kezdeményezést és a megsemmisítésére előterjesztett kérelmet elutasítja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. Érd Város Képviselő-testülete rendeletet alkotott Érd város névhasználatáról. Az erről szóló 4/1994. (II. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. §-a kimondja, hogy ,,Érd városnevét, toldalékos névhasználatát bármely jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elnevezésébe csak előzetes engedély alapján veheti fel, illetve használhatja.''
A rendelet további részében az engedélyezés módját, a rendeletben foglaltak megszegése esetén alkalmazandó szankciókat szabályozza.
Az Ör. ellen a köztársasági megbízott eljárást kezdeményezett, s felszólította a képviselő-testületet, hogy a rendeletet vonja vissza.
Álláspontja szerint a testület túllépte hatáskörét, mert mind az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése, mind pedig a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) szerint az önkormányzat csak a törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetőleg törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtása érdekében alkothat rendeletet. A köztársasági megbízott szerint a helységnév használatáról a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctv.) részletes szabályozást tartalmaz. Így szükségtelen és a törvénnyel, de az Alkotmánnyal is ellentétes a helyi önkormányzati rendelet megalkotása.
Az önkormányzati testület 1994. október 24-én megtartott ülésén — a 177/1994. számú határozatával — elutasította a köztársasági megbízott észrevételeit.
Erre figyelemmel a köztársasági megbízott megismételve kifogásait, az Ötv. 99. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az Alkotmánybíróságtól kérte az Ör. alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
2. Az önkormányzati rendelet megalkotásakor, 1994. február 25-én hatályos Ctv. 5. § (2) bekezdése a következőképpen rendelkezett:
,,A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cég elnevezésébe felvenni. A cég elnevezésével kapcsolatban a törvény további feltételeket is meghatározhat.''
A jogszabály szövege korábban kétségtelenül részletezőbb és az akkori közigazgatási struktúra szabályozásával összhangban álló volt.
A bírósági cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) 9. § (2) bekezdése szerint ugyanis ,,az ország, táj- vagy közigazgatási egység nevét, »országos«, »magyar« vagy »nemzeti« és ezekhez hasonló jelzőket, a történelem kiemelkedő személyiségei nevét, valamint olyan elnevezést, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak az arra illetékes szerv engedélyével, illetőleg a jogosult hozzájárulásával lehet a cég elnevezésébe felvenni.'' Illetékes szervnek pedig közigazgatási egység nevének a cég elnevezésébe történő felvétele esetén az adott területi (helyi) tanács végrehajtó bizottságának a cég tevékenysége (főtevékenysége) szerint illetékes szakigazgatási szervét, történelem kiemelkedő személyisége neve esetében a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával egyetértésben az igazságügy-minisztert, egyéb esetben pedig a cég tevékenysége (főtevékenysége) szerint illetékes minisztert (országos hatáskörű szerv vezetőjét) kell érteni.
A tanácsrendszer megszűnése, az önkormányzatok megalakulása után, amikor a gazdasági változások nyomán folyamatosan és igen nagy számban alakultak meg a különböző cégek, az ilyen jogszabályi rendelkezés ellehetetlenítette a cégbejegyzési eljárásokat. Minden ügyben, ahol a cég elnevezésében a helységnév szerepelt, a cégbíróságnak automatikus megkeresési kötelezettsége volt. Az eljárások elhúzódtak. Ezért a jogszabály módosítása a kérdést egyszerűsítette.
A hatályos rendelkezés szerint az önkormányzat maga dönt abban a kérdésben, hogy sérti-e jogát, jogos érdekét, ha a cég nevében a település neve is szerepel.
A Ctv. módosítása tehát önmagában nem zárta ki azt, hogy az egyes települések e kérdést helyi rendelettel rendezzék.
A helyi szabályozás az alakuló cégeket köti, a cégbíróságot azonban csak akkor, ha a rendelkezés figyelembevételét az önkormányzat kifejezetten kéri a cégbíróságtól.
Különösebb bizonyítás nélkül megállapítható, hogy egyes városnak, településnek fűződhet jogi érdeke nevének használatához. Nem érdektelen, hogy a helység nevét milyen célra, milyen tevékenység mellett stb. kívánják használni. Ebből következik, hogy a város nevének használatához, ha a település önkormányzata úgy döntött, hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadásának módjáról, a hozzájárulás hiányának következményeiről szóló helyi önkormányzati rendelet olyan kérdéseket szabályoz, amelyekre nézve a Ctv. nem tartalmaz rendelkezést. Azt a kérdést ugyanis nem szabályozza, hogy a jogosultnak miként kell gyakorolnia hozzájárulását, illetőleg, hogy az, aki a város nevét alkalmazni kívánja, mimódon kérheti a jogosult hozzájárulását.
A törvény ez irányú rendelkezése hiányában is az önkormányzatnak hatáskörébe tartozott e helyi probléma, ,,e helyi társadalmi viszony'' szabályozása.
Az Ör. nem ellentétes tehát a Ctv. rendelkezéseivel, ellenkezőleg annak végrehajtását segíti elő.
Az Alkotmánybíróság elvi jelentőséggel mutat rá: az önkormányzat rendelete nem alkotmányellenes pusztán amiatt, mert a Ctv. nem adott kifejezett felhatalmazást a helyi önkormányzat számára a rendeletalkotáshoz.
A képviselő-testület ugyanis az Alkotmány 44/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában biztosított alapjogával élt a rendelet megalkotásakor, így jogalkotási felhatalmazása magából az alaptörvényből ered. Az Ör. nem sérti az Ötv. 16. § (1) bekezdését sem. Az indítványt tehát elutasította.
3. Az Alkotmánybíróság az eljárás kezdeményezését az Ör. 6. §-a vonatkozásában azonban megalapozottnak találta. A rendelkezés a város érdekeire figyelemmel korlátozásokat tartalmaz a jogi személyiséggel rendelkező, illetve nem rendelkező, ezeken belül az egyéni cégekre nézve.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-a (2) bekezdésével ellentétes az, ha a jogszabály kihirdetését megelőző időre állapít meg kötelezettséget, vagy nyilvánít valamely magatartást jogellenessé.
Az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 6. §-a a jogalkotásról szóló törvény 12. § (2) bekezdésével ellentétes, így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság e rendelkezést megsemmisítette.
Az önkormányzati rendelet 6. §-a az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszti hatályát.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1055/H/1994/3.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás