GK BH 1995/473
GK BH 1995/473
1995.08.01.
Minta alapján gyártott termék minőségi hibájáért való felelősség [Ptk. 305. § (1)–(2) bek., 310. §, 380. §, GKT 5/1973. szám].
A felek üzleti kapcsolatban álltak egymással, s a felperes 1987-ben az alperes által Kínából beszerzett sertésvelúr felsőrész és olasz talp felhasználásával hótaposó csizmákat gyártott. Az alperes ajánlása alapján felmerült, hogy a sertésvelúr felsőrész helyett ugyancsak a kínaiak által gyártott művelúr felsőrész felhasználásával gyártson a felperes a jövőben hótaposó csizmákat. Ezért a felperes dolgozói 1988. januárban és márciusban kiutaztak Kínába, a művelúr csizma-felsőrész gyártást megtekintették, s a művelúr alapanyagból 40×40 cm-es mintát kaptak. A mintát a felperes a Kermivel megvizsgáltatta.
Ezután a felek között szállítási szerződés jött létre, amelyben többek között 91 000 pár hótaposó művelúr felsőrész szállítását vállalta az alperes a mellékelt specifikáció szerint, a minőséget az elfogadott minta minőségében határozták meg. A szerződésben kikötötték, hogy a minőségi reklamáció rendezése 2% ingyenes áruszállítással történik, továbbá hogy a megrendelő felperes - az áru hozzáérkezésétől számított - 2 hónapon belül a mennyiségi hiányt, 5 hónapon belül pedig a minőségi hibát jogosult bejelenteni. Azt is meghatározták a szerződésben, hogy az átvétel során a 7/1978. (II. 1.) MT rendeletben foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni, a szerződésben kikötött - minőség szempontjából fontos - tulajdonságokat kell vizsgálni.
Az alperes a szállítási szerződésben megjelölt határidőben szállított, a felperes a művelúr felsőrészeket feldolgozta, és a kész hótaposó csizmákat értékesítette.
A felperes a per során többször módosított (felemelt) keresetében 7 944 081 Ft és ennek évi 20%-os kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes hibásan teljesített, mert az általa szállított kínai gyártású művelúr felsőrészek alkalmatlanok a rendeltetési célra, a hótaposó csizmák rövid használat után meghibásodtak (kitöredeztek), a hibák javíthatatlanok. Ezért a kereskedő cégek a vásárlók reklamációja alapján visszaszállították a kifogásolt termékeket. Összesen 9297 pár hótaposó csizmára érkezett fogyasztói reklamáció. A minőségi kifogást az alperesnek először 1988. december 8-án, majd folyamatosan jelezte, az alperes azonban elzárkózott a kár rendezése elől. Előadta, hogy a kínai félkész termékek iránt bizalma volt a korábbi évek tapasztalatai, a BIMEO 1988. január 14-én végzett vizsgálata, s a Kermitől 1988. március 17-én kapott szakvélemény alapján. Ezt támasztotta alá a Kermi 1989. február 8-án elkészült vizsgálati jegyzőkönyve is.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azt nem vitatta, hogy a perbeli félkész árut saját számlás konstrukcióban Kínából hozta be és adta el a felperesnek. A perbeli áru behozatala azonban a felperes által megvizsgált és a Kermi által felülvizsgált mintadarabok alapján történt. Az árut közvetlenül a felperes vette át Kínában, ezért a felperesnek kellett látnia, hogy az átvett áru megfelel-e a mintának. Álláspontja szerint a meghibásodást az is okozhatta, hogy a felperes által használt kaptafa és a kínai számozás nem egyezett meg. Utalt arra is, hogy a felperestől 1989. május 4-én kérte azt a jegyzőkönyvet, amelyből megállapítható, hogy a perbeli felsőrész minősége nem megfelelő. Az elsőfokú bíróság a Bőr- és Cipőipari Kutató-Fejlesztő Vállalattól (továbbiakban: BIMEO) szerzett be szakvéleményt. A szakvéleményből megállapítható, hogy a szakértői vizsgálatot 6 különböző modellszámú használatlan és használt állapotú hótaposó csizmán és a 3 pár feldolgozás előtti felsőrészen végezték el, és megvizsgálták a kaptafákat is. A feldolgozatlan félkész felsőrészek már -5 °C-on hideghajtogatáskor törtek, de törtek a kész csizmák felsőrészei is. A vizsgálat eredményeként azt állapították meg, hogy a használat során tapasztalt meghibásodás oka egyértelműen alapanyag eredetű, mivel a műbőr hajtogatásállósága -5 °C-on már nem megfelelő. A kaptafák, a feldolgozás és annak körülményei feltehetően nem voltak kihatással a kifogásolt hibák kialakulásában. Utalt a szakértő arra, hogy a felperestől a minta felsőrészéből nem kapott, így a szállítási szerződésben megjelölt mintát nem tudta megvizsgálni.
A szakvéleményt - szakmai alapmegállapításait tekintve - a felek elfogadták.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy sem a belföldi, sem a külföldivel kötött szerződésben az áru részletes műszaki paramétereit nem határozták meg, a minőséget csak az elfogadott etalonban jelölték meg. Megállapította azt is, hogy a minőségi reklamációk rendezésére 2% ingyen árut kapott a felperes a kínai féltől. A szakvéleményre utalva az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a hidegállóságról a szabványban nincs rendelkezés, de szakmai körökben ez elfogadott követelmény. A felperes a szakértői vizsgálatkor etalont nem biztosított, ezért a szakértő nem tudta megállapítani, hogy a perbeli művelúr felsőrész hideghajtogatás-állósága azonos-e a minta minőségével. Az elsőfokú bíróság ezt a szakvéleményt nem találta elégségesnek annak megállapítására, hogy az alperes részéről hibás teljesítés történt. Ezen ítélet ellen a felperes fellebbezett és az első fokú ítélet megváltoztatását, az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. A fellebbezésében kiemelte, hogy a művelúr felsőrész felhasználását az alperes javasolta annak ismeretében, hogy hótaposó csizmák készülnek belőle. Utalt arra, hogy a kínai termékek iránt az első fokú eljárásban részletezett szakvélemények alapján bizalma volt. A gyártás során minden előírást, gyártásközi ellenőrzést elvégeztek. Előadta, hogy a mintakollekcióból 1 pár a rendelkezésére áll. A perben azonban nem azt kell vizsgálni, hogy a mintához képest milyen a minőség, hanem azt, hogy a perbeli alapanyag megfelel-e a rendeltetési célra. Ezt a célt az alperes a szerződés megkötésekor pontosan ismerte. Utalt arra is, hogy az alperes a szakvélemény alapján az első fokú eljárásban 30%-ban elismerte a felelősségét. Előadta, hogy az áru átvételénél gondosan járt el, ránézésre az átvett felsőrészek megfeleltek a mintának, ezért jegyzőkönyv felvételére nem volt szükség. A BIMEO szakvéleménye szerint az alapanyag hibás, ennek következménye a minőségi reklamáció, ezért az alperes hibás teljesítés miatt a perbeli kán köteles megtéríteni.
A fellebbezés a jogalap tekintetében részben alapos, az összegszerűség tekintetében annyiban alapos, hogy az eddig megállapított tényállás az ügy megnyugtató eldöntéséhez nem elegendő.
A felperes fellebbezése alapján a másodfokú eljárásban is azt kellett vizsgálni, hogy az alperes részéről történt-e hibás teljesítés, s ezzel okozott-e kárt a felperesnek (Ptk. 305. §, 310. §).
A Legfelsőbb Bíróság a tényállást a másodfokú eljárásban csatolt okirati bizonyíték alapján a következőkkel egészíti ki. Az alperes - a felperes minőségi kifogása alapján - maga is keresetet indított kártérítés jogcímén a külföldi szállítója ellen a Kínai Nemzetközi Gazdasági Kereskedelmi Döntőbizottság előtt. A döntőbizottság az alperes keresetét az 1992. június 25-én hozott, (92) M Zh Zi 1308 számú határozatával elutasította. A határozat tényként állapította meg (5-7. oldal), hogy az alperes és a kínai fél között két "megegyezés" született. Az első megegyezés alapján az alperes a kínai féltől 16%-os árengedményt kapott - arra tekintettel, hogy a csizmafelsőrészeken lévő szőrök túlságosan hosszúak voltak - ez összesen 232 569 svájci franknak felelt meg; a másik megegyezésből, amelyet 1989. február 20-án írtak alá, megállapítható: "a felperes (jelen per alperese) kompenzációs igénye már kompenzálva lett a hibás teljes értékű 10 000 pár hócsizma anyagértékével 228 917 svájci frankkal". A döntőbizottság nem találta bizonyítottnak a hibás teljesítést, mert a MERT nem a kínai fél által szállított hócsizma felsőrészt, illetve a mintát vizsgálta, hanem a készárut.
Az alperes a Legfelsőbb Bíróság többszöri felhívása ellenére nem csatolta a határozatban említett "megegyezéseket".
A Legfelsőbb Bíróság az így kiegészített tényállás alapján a hibás teljesítés tényét bizonyítottnak, és az alperes kártérítési felelősségét részben megállapíthatónak találta. A Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A (2) bekezdés alapján pedig a kötelezett felel azért, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonságok megvannak. Tény, hogy a szerződés szerint a dolog tulajdonságainak meghatározása mintával történt (Ptk. 380. §). A mintát a felperes a Kermivel megvizsgáltatta, és a minőségvizsgáló intézet azt téli csizma gyártására alkalmasnak ítélte. A Legfelsőbb Bíróság GKT 5/1973. számú állásfoglalásában közzétett bírói gyakorlat szerint minta alapján gyártott és szállított termék minőségi hibája miatt a szállító felelőssége akkor is fennáll, ha a megrendelő a mintát előzetesen megvizsgálta és hibátlannak találta. Az alperes tudta, hogy a művelúr csizmafelsőrészt a felperes téli hótaposó csizma gyártásához kívánja felhasználni. Ennek ismeretében javasolta a felperesnek a sertésvelúr anyag átcserélését művelúrra. Az alperes által - a szerződés teljesítéseként - szállított művelúr hótaposó csizmához kész felsőrészeket az elsőfokú bíróság kirendelése alapján a Bőr- és Cipőipari Kutató Fejlesztő Intézet megvizsgálta. Az 1991. február 14-én elkészített szakvéleményből megállapítható, hogy a feldolgozatlan állapotú készcsizma felsőrészek már -5 °C-on végzett hideg hajtogatási vizsgálatok során kitörtek, de -5 °C-on kitörtek a kész és már használt állapotú csizmák is. A hideg hajtogatási vizsgálatok eredménye alapján a szakvélemény megállapította, hogy a vizsgált művelúr anyag hótaposó csizma járóráncába eső felsőrész alkatrész célra nem alkalmas. A szakértők a csizma felsőrészekből kivett mintákat is megvizsgálták, és megállapították, hogy a szövethordozó szövésének sűrűsége és a felső réteg vastagsága, illetve a habosításának a mértéke is esetenként eltérő. Ezt a megállapítást támasztja alá a Kermi 1989. június 7-én végzett vizsgálata és szakvéleménye, mert ebben a fogyasztói reklamációkból származó használt hótaposó csizmák művelúr felsőrésze kitörésének az okát a művelúr egyenetlen minőségében jelölte meg.
A szakvélemények alapján a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes által szállított hótaposócsizma-felsőrészek a részletezett hibák miatt - nem egyenletes anyagminőség és rossz hidegállékonyság - nem feleltek meg a Ptk. 305. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, azok a rendeltetési célra alkalmatlanok. Az alperes tehát hibásan teljesített, ennek folytán a felperest kár érte, ezért a kárért az alperest a Ptk. 310. §-a alapján kártérítési felelősség terheli. Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a mintát a felperes - annak a vizsgálat során való megsemmisülése miatt - bemutatni nem tudta. Ugyanis amennyiben a minta nem lenne hibás, akkor a leszállított mennyiség (mely nem vitásan az alperestől, illetve a kínai gyártótól származik), nem felelne meg a mintáknak. Amennyiben viszont a minta is hibás lenne, ez már az említett állásfoglalásra figyelemmel az alperes felelősségét nem érintené.
Az alperes kártérítési felelőssége mértékénél azonban a másodfokú bíróság figyelembe vette, hogy a felperes cipők gyártásával foglalkozó szakvállalat. A műanyagok kedvezőtlen hidegállósága szakmai körökben közismert (Bőr- és Cipőipari Kutató és Fejlesztő Intézet szakvéleménye), ezért a felperesnek a szakmai tapasztalata alapján, mielőtt a sertésvelúr helyett az új anyagot, a perbeli művelúrt választotta és erre a szerződést megkötötte, a Kermitől kérnie kellett volna a művelúr hideg hajtogatási vizsgálatának az elvégzését is. De legkésőbb ezt a vizsgálatot a feldolgozás előtt készített mintadarabokra el kellett volna végeztetnie. Ezt a felperes elmulasztotta és a teljes mennyiséget feldolgozta. A felperes ezzel a magatartásával a kár bekövetkeztében jelentős mértékben közrehatott. A közrehatás arányát a másodfokú bíróság a teljes kár 55%-ában, az alperes kártérítési felelősségének a mértékét pedig 45%-ban állapította meg, amely kb. megfelel a késztermék árának a csizmafelsőrész árához viszonyított aránynak.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 206. §-ának (2) bekezdése szerint mérlegelte az alperes azon magatartását, hogy a kínai féllel kötött "megegyezéseket" nem csatolta. Így valónak fogadta el, hogy az alperes kompenzációban részesült. Nem fogadta el, hogy csupán a 2% ingyenes áruszállításról volt szó, mert az mindössze 1780 db pár lett volna. Az eddig felderített tényállás alapján azonban nincs kellő adat annak megállapítására, hogy a felperest milyen összegű kár érte. A kár összege tekintetében a tényállás feltárása további nagy terjedelmű bizonyítást tesz szükségessé.
Tekintettel arra, hogy a perbeli esetben a keresettel érvényesített jog fennállására és a felperest ennek alapján megillető követelés összegére a vita elkülöníthető, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 213. §-a (2) bekezdésének megfelelően a jogalap kérdésében az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperes kártérítési felelősségét a kár 45%-a erejéig megállapította, míg a kár összegére nézve a Pp. 253. §-a (4) bekezdésének utolsó fordulata alapján az elsőfokú bíróságot a tárgyalás folytatására utasította.
A folytatandó eljárásban egyeztetést kell elrendelni, kötelezve az alperest, hogy az összegszerűségre nyilatkozzék, elfogadja-e a felperes által készített és a peres iratokhoz 1991. április 17-én csatolt kimutatásban foglaltakat. Amennyiben az alperes az összegszerűséget vitatja, fel kell hívni a felperest a visszaküldött (reklamált) mennyiség típus és egységár szerinti igazolására, bizonyítékok bemutatására. A felek nyilatkozatától és a becsatolt okiratoktól függően indokolt lehet a kár összegének a megállapítására könyvszakértőt is kirendelni.
A fentiek ismeretében lehet eldönteni, hogy a felperesnek ténylegesen mennyi kára származott, s abból az alperes milyen összeget köteles megtéríteni. (Legf. Bír. Gf. I. 32. 490/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás