GK BH 1995/48
GK BH 1995/48
1995.01.01.
A biztosítási intézkedés az adós ingatlanára - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor is elrendelhető, ha az adós az ingatlan eladására vonatkozólag szerződést kötött, de az elővásárlásra jogosult e jogának gyakorlásáról még nem nyilatkozott, és a vevő tulajdonjogának bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba nem történt meg [1979. évi 18. tvr.1 (Vht.) 108. § (1) bek., 109. §; 14/1979. (IX. 17.) IM r. 73. § (1) bek.; Ptk. 117. § (3) bek., 215. § (1) bek.].
A felperes keresetében az általa az alperesnek kölcsönadott 95.000.000,-Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A kölcsön fedezetének biztosítására kérte, hogy a bíróság keresse meg a földhivatalt az alperes tulajdonában lévő négy budapesti ingatlanra a végrehajtási jog bejegyzése érdekében.
Az elsőfokú bíróság végzésével elrendelte 95.000.000,-Ft tőke és 150.000,-Ft végrehajtási illeték tekintetében a pénzkövetelés biztosítását. A feleket tájékoztatta a fellebbezés lehetőségéről azzal, hogy a végzés végrehajtására a fellebbezésnek a Pp. 236. §-a alapján nincs halasztó hatálya. A döntését az 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (Vht.) 108. §-a (1) bekezdése c) pontjának, továbbá a Vht. 109. §-ának és a 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet 73. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseivel indokolta.
A végzés ellen az alperes fellebbezett. Kérte annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a végzés megalapozatlan, mert a négy ingatlan nincs az alperes tulajdonában, mivel azokat eladta 1993. január 2-án. A vevő tulajdonjogának földhivatali bejegyzésére azért nem került sor, mert a tulajdonostárs MÁV az elővásárlási joga gyakorlásáról még nem nyilatkozott. Az alperes kifogásolta, hogy a bíróság anélkül rendelte el a végrehajtási jog bejegyzését, hogy a tényállást tisztázta volna. A felperes a végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság nem olyan - négy - ingatlanról rendelkezett, amelyek már nem voltak az alperes tulajdonában a végzés meghozatalakor. Ez magából a fellebbezésből is kiderül. A fellebbező alperes adta elő, hogy a MÁV-nak elővásárlási joga van, amiről még nem nyilatkozott. A Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése, vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre. A Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az elsőfokú bíróság végzése abból a szempontból sem tekinthető megalapozatlannak, hogy a döntését a tényállás tisztázása nélkül hozta volna meg. Azt, hogy az alperes tartozik a felperesnek, amit egyébként az iratoknál található kölcsönszerződés bizonyít - és a tartozást az alperes sem vitatja.
Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a Vht. 108. §-a (1) bekezdésének c) pontjára, amely szerint, ha a felperes valószínűsítette, hogy másként a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a bíróság elrendeli a biztosítási intézkedéseket. A felperes pedig a követelés létrejöttét, összegét és lejártát teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyította.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Fővárosi Bíróság 48. G. 76. 520/1993. sz. - Legf. Bír. Gf. IV. 32. 944/1993. sz.)
1
A törvényerejű rendeletet az 1994: LIII. törvény hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás