BK BH 1995/498
BK BH 1995/498
1995.09.01.
A próbára bocsátás tartalma alatt elkövetett újabb bűncselekmény miatt indított eljárásban nincs lehetőség a próbára bocsátás ismételt alkalmazására;
ilyen esetben a bíróságnak – a próbára bocsátás megszüntetése és az ügyek egyesítése mellett – halmazati büntetést kell kiszabni [Btk. 73. § (1) és (2) bek., Be. 374. § (2) bek. a) pont, BK 149. sz.].
A városi bíróság a fiatalkorú vádlottat az 1993. november 25-én jogerőre emelkedett ítéletével 2 rb. lopás vétsége miatt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta.
Az ennek alapjául szolgáló tényállás lényege szerint a fk. vádlott 1992. április 15-én társaival behatolt a sértett boltjába, ahonnan különféle italokat tulajdonított el 235 forint értékben. 1992. június 18-ára virradó éjszaka a vádlott és a társa felmászott az orvosi rendelő tetejére, az ott a felújítási munkálatokhoz használt gázpalackot és hegesztőpisztolyt tulajdonította el.
Ezt követően a megyei bíróság katonai tanácsa a már sorkatonai szolgálatot teljesítő vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett lopás vétsége és 2 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 évi időtartamra próbára bocsátotta, ugyanakkor a városi bíróság ítéletével alkalmazott próbára bocsátást megszüntette.
Az újabb intézkedés alapjául szolgáló tényállásként megállapította, hogy a honvéd vádlott 1994. augusztus 12-én 14 órától augusztus 14-én 24 óráig eltávozási engedélyt kapott alakulatától. Az engedélyezett időpont elteltéig nem tért vissza az alakulatához, hanem továbbra is az állandó lakóhelyén maradt. 1994. augusztus 15-én a kora délutáni órákban a körletelhagyási engedélyében és a szabadságolási igazolványában a 14-i dátumot 15-i dátumra átjavította. Augusztus 15-én 21.30 óra körüli időben önként visszatért az alakulatához, ahol a körletelhagyási engedélyét és szabadságolási igazolványát felmutatta az egységügyeletes tisztnek, aki a vádlott cselekményét észlelte. A végzés ellen a katonai ügyész fellebbezett - álláspontja szerint törvénysértően alkalmazott ismételt próbára bocsátás miatt - a vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása végett.
A katonai főügyész a másodfokú tárgyaláson az ügyészi fellebbezést indokai alapján fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésnek helyt adva a katonai tanács végzését annyiban változtatta meg, hogy a honvéd vádlottat bűnösnek mondotta ki 2 rb. lopás vétségében és 2 rb. magánokirat-hamisítás vétségében, ezért-halmazati büntetésül 120 napi tétel - napi tételként 100 forint - pénzbüntetésre ítélte.
A Legfelsőbb Bíróság katonai tanács által rögzített tényállást azzal egészítette ki, hogy a vádlott az alakulat egységügyeletes tisztje előtt a távollétének jogszerű voltára hivatkozott, és ennek az igazolására mutatta fel az általa meghamisított magánokiratokat.
A tényállásból helytállóan vont következtetést a katonai tanács az okirat-hamisítások elkövetésére és törvényes ezeknek a cselekményeknek a jogi minősítése is.
A további minősítéseknél pedig ugyancsak törvényesen vette alapul a korábbi próbára bocsátást kimondó ítélet rendelkezéseit.
Tévedett azonban, amikor a próbára bocsátás hatálya alatt elkövetett újabb bűncselekmények és a próbára bocsátás alapjául szolgált korábbi bűncselekmények miatt - a próbára bocsátás egyébként helyes megszüntetése mellett - ismételten próbára bocsátást alkalmazott. A Btk. 73. §-ának (2) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekményért elítélik. Ezzel összhangban a Btk. 374. §-a (2) bekezdésének a) pontja az ügyek egyesítésének kötelezettségét írja elő, ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás indul.
A próbára bocsátás tartama alatt elkövetett újabb bűncselekmény miatti eljárásban a Btk. 73. §-ának (2) bekezdése nem ad a bíróságnak mérlegelési lehetőséget arra, hogy az egyesített ügyekben büntetés helyett újra próbára bocsátást alkalmazhasson, mivel az újabb bűncselekmény miatti elítéléséhez nem fűzhető enyhébb következmény, mint a magatartási szabályok bűncselekményt meg nem valósító súlyos megszegéséhez.
Ezt az értelmezést erősíti meg a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának a próbára bocsátás egyes kérdéseiről hozott, módosított BK 149. számú állásfoglalása is. Ennek IV. pontja szerint a Be. 374. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai alapján történt egyesítés esetén a bíróság a korábbi és az újabb bűncselekményt együtt bírálja el, és valamennyi cselekményért halmazati büntetést szab ki, illetve valamennyi cselekményért intézkedést alkalmaz. A kollégiumi állásfoglalás ehhez fűzött indokolásából kitűnően tehát arra, hogy a próbára bocsátás tartama alatti újabb bűnelkövetés miatt egyesített ügyeknél a próbára bocsátás megszüntetésére ne kerüljön sor, csak akkor van mód, ha az újabb büntetőeljárásban a vádlottat felmentik, vagy vele szemben az eljárást megszüntetik. Minden más esetben a bíróságnak a próbára bocsátást meg kell szüntetnie, és halmazati büntetést kell kiszabnia. Ismételten próbára bocsátást pedig csak a 374. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben alkalmazhat.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 276. §-ában meghatározott 2 rb. magánokirat-hamisítás vétségében és 2 rb., a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdése szerint minősülő lopás vétségében.
A büntetés kiszabásánál a Legfelsőbb Bíróság súlyosítóként értékelte a bűncselekmények többszörös halmazatát és a magánokirat-hamisítások próbára bocsátás alatti elkövetését. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott fiatal felnőtt voltát, őszinte beismerő és megbánó magatartását, továbbá azt, hogy a másodfokú elbírálásig katonai szolgálatát már kiállotta. Ugyancsak enyhítőként jelentkezik az is, hogy a jelen ügyben elbírált bűncselekményeivel összefüggően megvalósított fegyelemsértései miatt megfelelő súlyú felelősségre vonásban is részesült.
Így a cselekmények tárgyi súlyára, az elkövetési körülményekre, a vádlott bűnösségének a fokára és a büntetés kiszabásánál irányadó további körülményekre tekintettel - a vádlott által elkövetett valamennyi bűncselekmény tekintetében irányadó vagylagos büntetési tételek közül - a Legfelsőbb Bíróság a pénzbüntetés alkalmazását találta indokoltnak.
A pénzbüntetés napi tételeinek számát a többszörös halmazatot és a cselekmények tárgyi súlyát kellően kifejezésre juttató 120 napi tételben, míg az egynapi tételnek megfelelő összeget a vádlott vagyoni, jövedelmi viszonyairól feltárt adatokra figyelemmel 100 forintban határozta meg. Egyben rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetés esetén történő átváltoztatásáról is.
Miután az első fokú végzés további - megváltoztatással nem érintett - rendelkezései törvényesnek bizonyultak, azt egyebekben helybenhagyta. (Legf. Bír. Bfv. V. B/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás