5/1995. (ÜK. 3.) LÜ utasítás

1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság ügyészsége által

foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára.

1. § (1) Tisztviselői munkakör különösen:

(2) Ügykezelői munkakör különösen:

(3) Összetett munkakör esetén az ügyészségi alkalmazott tevékenységét a munkaideje nagyobb részét kitevő feladatainak jellege alapján kell minősíteni.

3. § A munkáltatói jogkör gyakorlója eltérő rendelkezés hiányában:

4. § Az ügyészségi alkalmazottak tanácsát, illetőleg az ügyészi tanácsot a hatáskörükbe tartozó személyügyi kérdésekben való véleménynyilvánítási joguk gyakorlása érdekében a munkáltatói jogkör gyakorlója keresi meg. Amennyiben a személyügyi döntés nem tartozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának határkörébe, a tanács véleményét a döntésre jogosulthoz történő előterjesztéshez csatolja.

5. § (1) Egyes ügyészségi alkalmazotti munkakörök betöltésének különös előfeltételei:

(2) Amennyiben az ügyészségi ügyviteli, illetőleg statisztikai vizsgára kötelezett ügyészségi alkalmazott a vizsgát a kinevezésben meghatározott időpontig nem teszi le, kinevezését – hozzájárulásával – olyan munkakörbe lehet módosítani, amelynek ellátásához az előírt képesítési követelmények nem szükségesek.

6. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak kinevezésének jogkörét a következő, vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottak gyakorolják:

(2) A legfőbb ügyész jogkörébe tartozik a legfőbb ügyész helyettest kivéve az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés [Üsztv. 37. § (2) bekezdés.]

(3) Budapesti kerületi ügyészséghez – a vezető állású ügyész kivételével – az ügyész, az ügyészségi titkár és fogalmazó kinevezése az ügyészség konkrét megnevezése nélkül, változó szolgálati helyre történik. A szolgálati helyet a fővárosi főügyész jelöli ki.

(4) Az eskütételről esküokmányt kell kiállítani, amelyet az esküttevő és az esküt kivevő személy ír alá.

7. § (1) Az ügyészségi alkalmazott kinevezési okiratának tartalmaznia kell:

(2) Az ügyészségi szolgálati viszony kezdő időpontját a kinevezést követő 30 napon belül kell megállapítani. A beszámítás a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és továbbképzési Főosztály vezetőjének, más esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata.

8. § (1) A felsőfokú iskolai, illetőleg szakképzettséget adó tanfolyamai végzettséggel rendelkező tisztviselők munkaköri elnevezése szakképzettségükre utalással is kiegészíthető.

(2) A tisztviselők munkaköri elnevezését a fizetési osztályon belüli csoportra, az ügykezelők munkaköri elnevezését pedig a szolgálati helyre utaló jelzővel kell kiegészíteni (pl. legfőbb ügyészségi, főügyészségi, ügyészségi tisztviselő, illetőleg ügykezelő).

(3) Az OKKrI kutatóinak munkaköri elnevezéséről külön legfőbb ügyészi utasítás³ rendelkezik.

9. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyok időtartamára az ügyészségi alkalmazottakat az utasítás melléklete szerinti formájú és tartalmú igazolvánnyal kell ellátni. Az igazolvány visszavonásig érvényes. A felhívás ellenére vissza nem adott igazolvány érvénytelen.

(2) Az igazolvány kiállítására, érvénytelenítésére, illetőleg visszavonására a munkáltatói jogkör gyakorlója, a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője, a Katonai Főügyészségen a Személyügyi és Információs Önálló Osztály vezetője, az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó és az OKKrI kutatója esetében pedig a legfőbb ügyész jogosult.

(3) Állásból való felfüggesztés esetén (Üsztv. 58. §) és az ügyészségi szolgálati viszony megszünésekor az igazolványt be kell vonni.

10. § (1) Az Üsztv. 16. §-ának (4) bekezdése szerinti ügyszi állásokra a pályázatokat a legfőbb ügyész írja ki és nevében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, a katonai ügyészségi alkalmazottak esetében a Személyügyi Önálló Osztály teszi közzé. Más – nem ügyészi – munkakör betöltésére a pályázatot a kinevezési jogkört gyakorló ügyész vezető írja ki.

(2) A legfőbb ügyész kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású ügyészi és helyi vezető ügyészi munkakörre kiírt pályázatokat az Ügyészségi Közlönyben közzé kell tenni. A pályázatok más közlönyben és országos napilapban is közzétehetők. Más munkakörre kiírt pályázat közlönyben, napilapban, az ügyészi szervezeten belül körözvény formájában vagy helyben szokásos módon tehető közzé.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

11. § (1) A pályázat kellékei:

(2) Ügyészségi alkalmazottak az (1) bekezdésben felsorolt adatok és okiratok közül a személyi nyilvántartásban meglévőkre hivatkozhatnak.

12. § (1) A pályázókról a véleménynyilvánításra jogosult ügyészségi vezető és ügyészségi testület véleményét a kizárólag pályázat útján betölthető munkakörök esetében a legfőbb ügyész – a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, illetőleg a Személyügyi és Információs Önálló Osztály útján –, más munkakörök esetében a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető szerzi be.

(2) A Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, illetőleg a Személyügyi és Információs Önálló Osztálynak, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezetőnek a véleménynyilvánításra jogosult ügyészségi vezető és ügyészségi testület részére biztosítani kell, hogy

13. § (1) A kinevezés módosítására a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – törvény keretei között – a kinevezési jogkört gyakorló vezető jogosult.

(2) A katonai főügyész jogkörébe tartozik – törvény keretei között – a kinevezés módosítása körében az előmeneteli törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szolgálati idő beszámítása, illetve az előmeneteli törvény 8. §-a szerinti soron kívüli besorolás a katonai ügyész ügyészségi titkár és fogalmazó esetében, de nem értve a magasabb vezető állású ügyészt.

(3) A főügyész jogkörébe tartozik – törvény keretei között – a kinevezés módosítása körében:

(4) A főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész és osztályvezető, valamint az OKKrI igazgatójának jogkörébe tartozik – törvény keretei között – a kinevezés módosítása körében az előmeneteli törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szolgálati idő beszámítás, illetőleg az előmeneteli törvény 8. §-a szerinti soron kívüli besorolás.

(5) A kinevezés jogkör gyakorlói és a tisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott megállapodhatnak a tisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott más ügyészségi szervhez, illetőleg az OKKrI-hoz történő áthelyezésében, valamint a Legfőbb Ügyészségen más szervezeti egységhez történő beosztásában.

14. § (1) A kirendelés a legfőbb ügyész jogkörébe tartozik, amennyiben

(2) A katonai ügyész, ügyészségi titkár és fogalmazó kirendeléséről a katonai főügyész dönt.

(3) A Legfőbb Ügyészséghez történő kirendelés iránt – főügyésznél alacsonyabb beosztású ügyészségi alkalmazott esetében – a főosztályvezető ügyész, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető – a főügyész egyetértésével – intézkedik.

15. § (1) A tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott esetében az ügyészségi szolgálati viszonynak a munkáltató által történő megszüntetésére, továbbá az ügyészségi szolgálati viszony más jogcímen történő megszünésével kapcsolatos intézkedések megtételére a kinevezési jogkör gyakorlója jogosult.

(2) Az ügyészségi alkalmazott lemondását és rendkívüli lemondását szolgálati felettese iktatás után soron kívül köteles továbbítani a kinevezési jogkör gyakorlójához, amennyiben a munkáltatói intézkedésre nem jogosult.

16. § (1) Az Üsztv. 37. §-ának (1) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenséget a 6. § b)–f) pontjában említettek állapítják meg, ha mind a két hozzátartozó kinevezése jogkörükbe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben – a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes kivételével – az Üsztv. 37. §-ának (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a legfőbb ügyész állapítja meg.

17. § (1) Az ügyészi szervezetben minősíteni kell:

(2) Első alkalommal a minősítést a minősítésre köteles munkakörbe történt kinevezéstől számított három év elteltével kell elkészíteni. A további minősítések hat évenként készülnek.

(3) Hat hónapot meghaladó távollét esetén a minősítési időköz a távollét időtartamával meghosszabbítható.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamtól eltérően a minősítést az ügyészségi szolgálati viszony megszünésekor is el kell készíteni, ha azt a minősítésre köteles munkakört betöltő ügyészségi alkalmazott kéri.

(5) A nyugdíjkorhatárt elért, illetőleg azt öt éven belül elérő, egyébként minősítésre köteles munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottat nem kell minősíteni.

18. § (1) Ha az ügyész kéri, hogy a szakmai kollégium, katonai ügyész esetében az összügyészi értekezlet a minősítés megállapításairól véleményt nyilvánítson, a szakmai kollégiumot, illetőleg az összügyészi értekezletet 60 napon belüli időpontra, a 17. § (4) bekezdésében meghatározott esetben pedig legkésőbb az ügyészségi szolgálati viszony megszünését megelőző napra össze kell hívni.

(2) A minősítést a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető vagy az általa ennek elkészítésével megbízott magasabb vezető állású munkakört betöltő ügyészségi alkalmazott ismerteti a minősítettel. A minősítés ismertetésénél jelen kell lennie a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügy és Információs Önálló Osztály képviselőjének, illetőleg a személyügyi és továbbképzési ügyek intézésével megbízott ügyésznek.

(3) A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója, a minősítést ismertető vezető és a minősített írja alá.

19. § Az ügyész, az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó és az OKKrI kutatója – a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján – egyes feladatok kidolgozását, illetőleg az ahhoz szükséges felkészülést a munkahelyen kívül is elvégezhetik. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogkörét más, vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottra átruházhatja.

20. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak szakmai ismereteinek bővítése érdekében az ügyészség

(2) A továbbképzés tervezése az éves személyügyi és továbbképzési tervben történik.

(3) A tervben nem szereplő országos továbbképzést a legfőbb ügyész, illetőleg a legfőbb ügyész felhatalmazása alapján legfőbb ügyész helyettes, helyi továbbképzést a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelhet el. A kijelölt ügyészségi alkalmazottak ezeken a rendezvényeken kötelesek részt venni.

21. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben való részvétel a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) 115. §-ának (1)–(4) bekezdésében biztosított szabadidőn kívül további kedvezménnyel, illetőleg az iskolai rendszeren kívüli képzésben való egyéni részvétel akkor támogatható, ha a megszerzendő tudás, illetőleg képesítés az ügyészségi alkalmazott munkakörének ellátásához szükséges vagy hasznos. A képzésben résztvevő számára az Mt-ben nem biztosított szabadidő, illetőleg a tanulmányi munkaidő-kedvezmény idejére javadalmazás, valamint további kedvezmény csak akkor jár, ha a tanulmányok folytatására kötelezték, vagy ezt tanulmányi szerződés tartalmazza.

(2) A tanulmányi szerződést

(3) A képzés, továbbképzés támogatásához szükséges pénzügyi feltételeket a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály a Legfőbb Ügyészség Pénzügyi Főosztályával, illetőleg katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügyi és Információs Önálló Osztállyal előzetesen egyezeti.

22. § Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság megállapítása a legfőbb ügyész jogkörébe tartozik.

23. § (1) A munkaidő a (3)–(5) bekezdésben meghatározott kivételével megszakítás nélkül napi nyolc óra.

(2) A napi munkaidő kezdő és befejező időpontját a főügyész, a területi katonai ügyészség vezetője, az OKKrI igazgatója, a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész határozza meg.

(3) Az ügyészségi üdülőkben idénymunkarenden dolgozók foglalkoztatása éves munkaidőkeretben történik. A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható az üdülő üzemeltetéséhez igazodva.

(4) A gondnokok, az ügyészségi üdülőkben foglalkoztatottak, illetőleg a fizikai alkalmazottak esetében osztott munkaidő is megállapítható.

(5) Amennyiben az ügyészségi alkalmazott napi munkaideje a 6 órát meghaladja, részére a munkaidőn belül 24 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(6) Készenlétet követően az ügyészségi alkalmazottat pihenőidő nem illeti meg.

24. § (1) A legfőbb ügyész jogkörébe tartozik az ügyeleti, készenléti szolgálat időtartamának a megállapítása.

(2) A területi katonai ügyészségek állandó ügyeleti (készenléti) szolgálatának rendjét a katonai főügyész állapítja meg.

(3) Az ügyészségi alkalmazottak az ügyeleti, készenléti szolgálaton kívül pihenőnapon és munkaszüneti napon munkavégzésre csak a bűnüldözés eredményességének biztosítása végett halasztást nem tűrő cselekmények foganatosítása céljából, illetőleg más fontos okból kötelezhetők.

(4) A rendkívüli munkavégzés elrendelésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(5) A pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munkáról, az ügyeletről, készenlétről, és a fizikai alkalmazott túlmunkájáról névre szóló bizonylatot kell kiállítani, amelyen a rendkívüli munkavégzés időpontját, időtartamát és ellenértékét kell feltüntetni.

(6) A rendszeresen túlmunkát végző ügyészségi alkalmazott számára – a fizikai alkalmazott kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója 5 munkanapig, ezt meghaladóan a legfőbb ügyész állapíthat meg – a ténylegesen teljesített túlmunka ellenében – szabadidőátalányt.

25. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója naptári évenként 3 hónap fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet abban az esetben is, amikor azt az Mt. kötelezően nem írja elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó fizetés nélküli szabadságot a legfőbb ügyész engedélyezhet.

26. § (1) Az ügyészségi alkalmazottal minden év január 31-ig, illetőleg évközi kinevezés esetén, a kinevezést követő 5 napon belül közölni kell a naptári évben járó szabadság, ezen belül az alapszabadság és jogcímenként a pótszabadság mértékét.

(2) Az ügyészségi alkalmazott szabadságának a számára kedvező időpontban történő kiadását az erre a célra rendszeresített űrlapon (bejelentő lap) kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlójától.

(3) A főügyész és az OKKrI igazgatója a bejelentő lapját a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak küldi meg olyan időpontban, hogy az legkésőbb a szabadság megkezdését megelőző napon megérkezzék. Előre nem ismert, rendkívüli esemény esetén a szabadság a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjétől a megkezdésének napján is igényelhető. Ebben az esetben a bejelentő lapot utólag kell megküldeni. A területi katonai ügyészségek vezetőinek szabadságát a katonai főügyész engedélyezi.

(4) A főügyész a szabadság kiadásával kapcsolatos munkáltatói jogkörét a helyi vezető ügyészre átruházhatja.

(5) A szabadságot olyan módon kell nyilvántartani, hogy abból megállapítható legyen a már igénybe vett és a még igénybe vehető napok száma.

(6) A szabadságnyilvántartás az elévülési időig nem selejtezhető.

27. § (1) A betegszabadság idénybevételét legkésőbb a keresőképessé váláskor, illetőleg az azt követő első munkanapon az erre a célra szolgáló űrlapon kell bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(2) A főügyésznek és az OKKrI igazgatójának a keresőképtelenség miatti távollétét a helyettesítésével megbízott ügyészségi vezető haladéktalanul telefonon jelzi a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak.

(3) A betegszabadságot a 26. § (5) bekezdésében meghatározott módon a szabadsággal együtt, de attól elkülönítve kell nyilvántartani.

28. § (1) A fegyelmi eljárást elrendelő határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont részére történő kézbesítéssel egyidejűleg a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, illetőleg katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügyi és Információs Önálló Osztálynak is megküldi.

(2) Ha az Üsztv. 56. §-a (1) bekezdésének b)–f) pontjában említett fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó állásából való felfüggesztését tartja indokoltnak, a Személyügyi és Tanulmányi Főosztályhoz, illetőleg a Személyügyi és Információs Önálló Osztályhoz címzett előterjesztéséhez a határozat tervezetét is csatolja.

(3) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető a tisztviselő, az ügykezelő, a fizikai alkalmazott állásából való felfüggesztését, illetőleg velük szemben az Üsztv. 55. §-a (1) bekezdésének d)–e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés kiszabását tartja indokoltnak, de a fegyelmi eljárás alá vont személy nem tartozik kinevezési jogkörébe, a felfüggesztés, illetőleg e büntetések valamelyikének alkalmazása iránt a kinevezési jogkört gyakorló ügyészségi vezetőnek kell javaslatot tennie. A munkáltatói jogkör gyakorlója javaslatához a határozat tervezetés és a fegyelmi eljárás iratait is csatolja.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója az ügyészségi alkalmazott állásából való felfüggesztéséről hozott határozatát az eljárás alá vonttal történő közléssel egyidejűleg a Pénzügyi Főosztálynak, katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztálynak is megküldi.

(5) Az Üsztv. 56. §-a (1) bekezdésének b)–f) pontjában említett fegyelmi jogkört gyakorló fegyelmi határozat-tervezetet készít, ha az általa indokoltnak tartott fegyelmi büntetés kiszabására a legfőbb ügyész jogosult. A határozat-tervezetet és a fegyelmi eljárás iratait a fegyelmi jogkör gyakorlója a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, illetőleg katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügyi és Információs Önálló Osztálynak küldi meg.

29. § (1) A jogerőre emelkedett írásbeli figyelmeztetést, fegyelmi, illetőleg kártérítési határozatot a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, a határozat rendelkező részét – a tanácsosi és főtanácsosi cím visszavonása, valamint az Üsztv. 55. §-a (1) bekezdésének d)–e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések kiszabása, továbbá kártérítésre kötelezés esetén – a Pénzügyi Főosztálynak is meg kell küldeni.

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítést kimondó határozatot a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, a határozat rendelkező részét pedig az (1) bekezdésben említett esetekben a Pénzügyi Főosztálynak is meg kell küldeni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben írt határozatokat a katonai ügyészségi alkalmazottak esetében a Személyügyi és Információs Főosztálynak, illetőleg a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztálynak kell megküldeni.

30. § (1) A gépkocsivezetők foglalkoztatása havi munkaidőkeretben történik. A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.

(2) A gépkocsivezetők részére a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 10 óra pihenőidőt kell biztosítani.

(3) A gépkocsivezetőknek túlmunka az Mt. szerint a kollektív szerződésben megállapítható mértékig rendelhető el.

(4) A gépkocsivezetőket a túlmunkáért esetenkénti elszámolás alapján illeti meg díjazás.

31. § (1) A gépkocsivezetőknek a fuvarteljesítményüket menetlevélen kell rögzíteniük. A menetlevél vezetésének részletes szabályait a Pénzügyi Főosztály, illetőleg a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály vezetője állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezés nem vonatkozik a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesek mellé beosztott gépkocsivezetőkre.

(3) A menetlevélen rögzített indulás és érkezés közötti időtartamon felül a gépkocsi előkészítése címén a ténylegesen felmerült időt – legfeljebb azonban napi fél órát –, illetőleg ha a gépkocsi mosását is a gépkocsivezető végzi, napi egy órát lehet munkaidőnként elszámolni.

32. § (1) A gépkocsivezetők személyi alapbérét szakmai végzettségük, gyakorlati idejük és szolgálati idejük figyelembe vételével, továbbá arra tekintettel kell megállapítani, hogy a gépkocsi vezetésén kívül más feladatokat – kézbesítés, rakodás, karbantartás, stb. – is kötelesek-e ellátni.

(2) Az (1) bekezdésben említett többlet-feladatokat a munkaköri leírásban kell rögzíteni.

(3) A legfőbb ügyész mellé beosztott gépkocsivezető a személyi alapbérén felül az előmeneteli törvény szerinti IX. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér (a továbbiakban: kezdő ügykezelői fizetés) harminc százalékának, a legfőbb ügyész helyettes mellé beosztott gépkocsivezető pedig a kezdő ügykezelői fizetés huszonöt százalékának megfelelő összegű bérpótlékban részesül havonta.

33. § (1) A gépkocsivezetőknek

(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában említet feltételek fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

34. § A munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályt, illetőleg a Személyügyi és Információs Önálló Osztályt, ha a munkáltatói jogkörébe tartozó ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó ellen büntető feljelentést vagy hivatali, illetőleg magánéletben tanúsított magatartása miatt nyilvánvalóan nem alaptalan bejelentést tesznek.

35. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak az utasítás hatálya alá tartozó ügyekben beadványaikat – a (3)–(4) bekezdésben említett kivételekkel – szolgálati úton terjeszthetik elő.

(2) A szolgálati út mellőzésével előterjesztett beadványokat véleményezés végett az ügyészségi alkalmazott közvetlen feletteséhez kell visszaküldeni.

(3) A szolgálati út mellőzésére közérdekből, valamint halaszthatatlan esetben, továbbá akkor kerülhet sor, ha az ügyészségi alkalmazottak alapos indokkal jogtalan hátránytól kell tartania.

(4) A szolgálati úttal kapcsolatos rendelkezések nem vonatkoznak a munkaügyi vitákra.

36. § (1) Ez az utasítás 1995. évi április 1-jén lép hatályba.

(2) Az utasítás hatályba lépése előtt kinevezett irodaigazgatók továbbra is megtartják e címüket. Amennyiben az előmeneteli törvény 16. §-a (1) bekezdésének e) pontjában írt feltételeknek megfelelnek, rájuk az irodavezetőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az utasítás hatályba lépése előtt kinevezett azok az irodavezetők, akiknek csak egy beosztottjuk van, továbbra is megtartják e címüket; esetükben azonban az irodavezetőkre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

(4) Az utasítás hatályba lépése nem érinti az azt megelőzően a hatályos jogszabályokban és legfőbb ügyészi utasításokban előírt képesítési feltételeknek megfelelőn történt kinevezések érvényességét.

(5) 1995. december 31-ig kell elkészíteni és ismertetni azoknak az ügyészségi alkalmazottaknak a minősítését, akiknek az utasítás hatályba lépéséig

37. § A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről szóló 6/1994. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 4. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

38. § Az SZMSZ 5. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

39. § Az SZMSZ 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

40. §

Az SZMSZ 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

41. § Az SZMSZ a következő 42/A §-sal egészül ki:

42. § Az SZMSZ 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

43. § Az SZMSZ 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

44. § Az SZMSZ 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

45. § Az SZMSZ VI. részében a „4. Vezetői értekezletek és az összügyészi értekezlet” cím helyébe a következő cím lép:

46. § Az SZMSZ 63. §-a és az előtte lévő cím helyébe a következő rendelkezés lép:

47. § Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

– az ügyészek által vagy ellenük tett feljelentések esetén követendő eljárások szabályozásáról szóló 15/1961. Legf. Ü. utasítás,

– az ügyészségi szolgálat szabályairól szóló 10/1982. Legf. Ü. utasítás,

– az ügyészségi szolgálat szabályairól szóló 10/1982. Legf. Ü. utasítás (Szolgálat Szabályzat), valamint az ötnapos munkahét bevezetéséről szóló 1/1982. Legf. Ü. utasítás egyes rendelkezéseinek módosításáról rendelkező 2/1984. Legf. Ü. utasítás,

– az idegen nyelvek elsajátításának és a nyelvtudás hasznosításának ösztönzéséről az ügyészi szervezetben szóló 4/1994. Legf. Ü. utasítás,

– a sajtószervek tájékoztatásáról és az ügyészi tapasztalatok közreadásáról szóló 2/1987. Legf. Ü. utasítás,

– a 2/1984. Legf. Ü. utasítással módosított 10/1982. Legf. Ü. utasítás (Szolgálati Szabályzat) egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 13/1987. Legf. Ü. utasítás,

– az ügyészi szervezetben a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályok módosításáról szóló 8/1988. Legf. Ü. utasítás,

– a gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének megállapításáról szóló 1/1989. Legf. Ü. utasítás,

– egyes utasítások és egyéb intézkedések hatályon kívül helyezéséről, illetve módosításáról szóló 2/1990. Legf. Ü. utasítás 2. § (1)–(2) bekezdései,

– az Ügyészségi Nyomozó Hivatalokról és az azokkal összefüggő kérdésekről, valamint a katonai ügyészségi szervek belügyi egységeinek megszüntetéséről szóló 4/1990. Legf. Ü. ut. 9. § c) pontja,

– a Szolgálati Szabályzat módosításáról szóló 12/1990. Legf. Ü. utasítás,

– az ügyészségi szolgálat szabályairól szóló 10/1982. Legf. Ü. utasítás módosításáról rendelkező 13/1990. Legf. Ü. utasítás,

– a vezető ügyészi állásokra kiírt pályázatok lebonyolításáról szóló 9/1991. Legf. Ü. utasítás,

– egyes legfőbb ügyészi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 11/1991. Legf. Ü. utasítás,

– az idegen nyelvek elsajátításának és a nyelvtudás hasznosításának ösztönzéséről szóló 4/1984. Legf. Ü. utasítás módosításáról rendelkező 2/1992. Legf. Ü. utasítás,

– a ténymegállapító vizsgálatról szóló 12/1993. (ÜK. 10.) LÜ utasítás,

– az ügyészségi ügyviteli és statisztikai vizsgáról szóló 5/1994. (ÜK. 6.) LÜ utasítás 14. § (3)–(4) bekezdései,

– az ügyészek (ügyészségi alkalmazottak) által elkövetett – fegyelmi eljárás alapjául szolgáló – cselekmények jelentési kötelezettségéről szóló 1/1980. Legf. Ü. rendelkezés,

– a főügyészek szabadságának engedélyezéséről és az egyéb okból történő távollétének bejelentéséről szóló 302/1978. Legf. Ü. körlevél,

– a munkáltatói jogkör legfőbb ügyészségi gyakorlásával összefüggő ügyviteli feladatok ellátásáról szóló 34021984. főosztályvezető ügyészi körlevél,

– az ügyészségi dolgozók főálláson kívüli munkaviszonyáról és munkavégzésére irányuló jogviszonyáról szóló 3401/1989. főosztályvezető ügyészi körlevél,

– a fegyelmi felelősségről szóló 5401/1984. főosztályvezető ügyészi iránymutatás.

Dr. Györgyi Kálmán s. k.,