GK BH 1995/532
GK BH 1995/532
1995.09.01.
Gazdálkodó szervezettel kötött casco biztosítási szerződés alapján a biztosító a gazdálkodó szervezetekre irányadó mértékű kamatot köteles fizetni a pénztartozása után [Ptk. 301. § (4) bek., 685. § c) pont, 86/1990. (XI. 14.) Korm. r.]
Az elsőfokú bíróság 4 094 520 Ft tőke és 3 342 200 Ft tőkének a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő mértékű késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kötelezte az alperest.
Ezen ítéletnek a késedelmi kamat mértékét és fizetésének kezdő napját megállapító rendelkezése ellen az alperes fellebbezett, s annak 20%-ra történő leszállítását kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a kamat mértékét a 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján állapította meg. Álláspontja szerint ez a rendelet csak a gazdálkodó szervezeteknek a gazdasági tevékenységével összekapcsolódó jogviszonyaiból keletkezett követelésekkel összefüggésben alkalmazható. A gépkocsi biztosítása nem függ össze szorosan a cég gazdasági tevékenységével.
A felperes ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés - a kamatfizetés kezdő napja kivételével - alaptalan.
A Ptk. 301. §-ának (4) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezetek, gazdasági tevékenység folytatására jogosult más jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában a fizetési késedelem jogkövetkezményeiről jogszabály eltérően rendelkezhet. Ez a jogszabály a 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet, amelynek 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont], a gazdasági tevékenység folytatására jogosult más jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke - ha a felek magasabb mértékben nem állapodnak meg - a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az alperes a felperessel - aki a Ptk. 685. §-ának c) pontja értelmében gazdálkodó szervezetnek minősül - kötötte meg a casco biztosítási szerződést, ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a kamat mértékét a fent írt jogszabály alapján állapította meg. Az alperes fellebbezési érvelését a másodfokú bíróság nem fogadta el, mert e tekintetben a 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet egyértelműen kimondja, hogy a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata. Így a bíróságnak a hivatkozott jogszabály alapján a kamat mértékének a megállapításánál azt kellett vizsgálni, hogy a perbeli szerződésnek, amely a követelés alapja - alanyai gazdálkodó szervezetek-e. A perbeli esetben a késedelmi kamat mértéke megállapításánál - a jogszabályból kitűnően - nincs jogi relevanciája annak, hogy a gépkocsi biztosítása mennyiben függött össze a cég gazdasági tevékenységével. Ilyen kikötést a biztosítási szerződés sem tartalmaz. A Ptk. 685. §-a c) pontja második fordulatában felsorolt szervezetek szerződéseinél valóban jelentősége lehet annak, hogy gazdálkodó tevékenységükkel összefügg-e az adott jogviszony, ennek oka, hogy ezek a szervezetek csak akkor minősülnek gazdálkodószervezetnek, ha ennek a jogszabályi feltételnek megfelelnek. A felperes, aki gazdasági társaság, és aki mint gazdasági társaság is szerződött, minden egyéb feltétel nélkül gazdálkodó szervezetnek minősül, így fizetési késedelem esetén az alperes a 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendeletben írt mértékű késedelmi kamat fizetésére köteles.
A kamatfizetés kezdő napját a másodfokú bíróság a fellebbezéstől részben eltérően a felperes kereseti kérelmének megfelelően 1991. július 24. napjában állapította meg [Pp. 215. § (1) bekezdés].
A fent kifejtettek értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - a kamatfizetés kezdő napja megváltoztatásával - helybenhagyta (Legf. Bír. Gf. I. 32. 723/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás